nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • VamArm: @Cypriánus: "Vagy ne haragudj, nem tudlak követni...+ Azt látom! A R1a és R1b - a legjelle...
    2019. 08. 25, 13:46  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Már megint elragadott az arvisúrás-mesemondó fantáziád. Javaslom, maradjunk...
    2019. 08. 25, 13:19  Hun‒ugor géntangó
  • Cypriánus: @VamArm: Mi van? Akkor most a bolgár és az orosz nyelv nem rokon, mert a beszélői genetika...
    2019. 08. 25, 12:35  Hun‒ugor géntangó
  • VamArm: @Cypriánus: "... kérlek add meg ki is milyen összefüggésben írta a általad idézett szöveg"...
    2019. 08. 25, 12:07  Hun‒ugor géntangó
  • Cypriánus: @Cypriánus: Mármint Kriistina Tambets szerint 55%, mások szerint még annál is több lehet. ...
    2019. 08. 25, 11:43  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A híres Mersenne szervezet (ami sosem volt)

Semmi különös, csak megint egy MTI-félrefordítás. A legtöbb hírportál átvette, terjesztették a téves információt. Két lap saját erőforrásból dolgozott – azért még így is be tudott csúszni az egyiknél egy hiba.

Leiter Jakab | 2016. január 26.
|  

Gábor egy múlt heti hírben talált egy klasszikus leiterjakabot:

Fordítási baki a 444-en. Új Mersenne-prímszámot fedeztek fel, mely a világ eddigi legnagyobb ismert prímszáma. Erre válaszul a 444-en felsejlett Mr. Svenska Dagbladet biztonságtechnikai szakértő szelleme:

Itt a hiba, hol a hiba?
Itt a hiba, hol a hiba?

Nem dicsekvésből mondom, de elsőre nem találtam meg benne a félrefordítást, a beküldő magyarázata ellenére sem. Szerencsémre türelmes embernek bizonyult, és kérésemre részletezte:

"a prímszámok kutatását összefogó Mersenne szervezet"

Mersenne-prím = kettőhatvány mínusz egy alakú prím, vagyis olyan prímszám, ami 2-es számrendszerben leírva csupa 1-esből áll. A szervezet nem Mersenne nevét viseli, hanem Mersenne-prímeket kutat, a neve pedig GIMPS (Great Internet Mersenne Prime Search).

Hát nem gyönyörű? De elkezdtem gyanakodni, hogy honnan vehették ezt – és hát persze MTI, ott van a hír alatt a forrás. Megadják a CNET-et is, és abból pedig igazán kiszedhették volna a jót, mert ott még a hátterét is elmagyarázzák az egésznek.

Ismét egy kifejezetten könnyű képfeladvány
Ismét egy kifejezetten könnyű képfeladvány

Szóval, kicsit igazságtalan a részünkről, ha a 444-et marasztaljuk el – megint a szokásos dolog történt (de hányadszor, istenem, de hányadszor!), miszerint az MTI kihoz egy félrefordított hírt, amit mindenki vagy majdnem mindenki átvesz. De hát honnan is kellene gyanakodniuk a híroldalaknak, hogy a név nem stimmel? Szerintem a Mersenne-prímek ismerete nem reális elvárás egy újságírótól.

Érdekes viszont, hogy a 24.hu hírében nem említik az MTI-t forrásként, mégis Mersenne szervezet szerepel az cikkükben is.

A HVG verzióját olvasva kicsit közelebb kerültem a megoldáshoz. Ugyan ők is szó szerint ugyanazt hozták le, mint a korábbiak (itt is az MTI a forrás, persze, és ők ki is írták), de egy kommentelőjük belinkelte a szervezet honlapját: talán a mersenne.org cím tévesztette meg az MTI fordítóját? Pedig az oldal tetején ott van a nevük és rövidítésük.

Az origo is ugyanezt a hírt hozta, csakúgy, mint néhány másik hírportál, ezeket nem is sorolom tovább, nézzük inkább azokat, akik jól írták – mert akadt ilyen is; annyi kellett hozzá, hogy ne az MTI híréből induljanak ki. Például a nol.hu nem hibázta el – legalábbis ezt a részét, mert a végére sikerült belerakniuk egy másik félrefordítást: „Az egyre nagyobb prímszámok felfedezésének nincs gyakorlati jelentősége, de jó módszer a számítógépes hardverek szinten tartására.” – furcsának éreztem, mert hogyan lehetne szinten tartani egy adott hardvert szoftver futtatásával? De megadták, hogy miből dolgoztak, így könnyű volt: ... search is a good way to put computing hardware through its paces” – de ez a kifejezés azt jelenti, hogy ’tesztel’ vagy ’próbára tesz’; lásd például itt.

Eredményhirdetés következik: az Index cikke nyerte ezt a versenyt, ugyanis ők nem csak hogy nem az MTI híre alapján dolgozva írtak jót, hanem más félrefordítást sem tettek bele (vagy csak nem találtam meg!).

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
7 astrohist 2016. január 27. 18:57

Talán néhány szó a Mersenne-primek névadójáról, annál is inkább, mivel Marin Mersenne (1588-1648) francia minorita szerzetes, fizikus és matematikus éppenséggel lehetett volna egy "primszám vadászó csoport" szervezője is - bár ténylegesen nem volt az. De széleskörű levelezésben állt jeles kortársaival, biztatta és kritizálta is őket. Leginkább a hang terjedési sebességének mérése révén vált ismertté, de ő közölte a homorú tükrű távcsövek (reflektorok) elméletét, amelyet azután több mint három évtizeddel később Newton valósított meg gyakorlatban is alkalmazható formában. A Galilei által propagált napközpontú világképet előbb elvetette, majd hívévé vált.

6 siposdr 2016. január 27. 13:37

@artie: A New Scientist híre (amelyre a nol.hu hivatkozik) egészen pontosan így ír: The prime numbers are infinite, and there is little practical use in discovering one, but the search is a good way to put computing hardware through its paces.

Vagyis a nol.hu ezt a mondatrészt sem fordította pontosan. Nem beszélve arról, hogy a prímszámok kutatásának valóban a titkosításban, a kriptográfiában óriási szerepe van. Ld RSA eljárás.

Erről pl. a wikipédia itt ír:

hu.wikipedia.org/wiki/RSA-elj%C3%A1r%C3%A1s

Az eljárás a nagy számok faktorizációjának problémáján alapul, vagyis hogy egy kellően nagy számról nehéz megállapítani annak prímtényezőit. Ha egy szám két igen nagy prímszám szorzata, akkor ennek prímtényezős felbontása még nagyon gyors számítógépekkel is nagyon sokáig tart.

Elég bonyolult a dolog, nem túl sokan értik meg az eljárást, de attól még igenis van gyakorlati haszna. Az átlagemberek munkájában is szerepet kaphat, nem kell hozzá szuperkémnek lenni.

5 Lobra 2016. január 27. 12:36

(Elnézést, ezt most nem fordítóként, hanem mérnökként írom.) Az ezt megelőző "legnagyobb ismert prímszámot" kettes számrendszerben kb. 58 millió 1-essel lehetett leírni. (Ha két szomszédos 1-es számjegy között a távolság 1 milliméter, akkor az ehhez szükséges papírcsík a budapesti 0-s kilométerkőtől kb. Hatvanig tartana.) A hírből az következik, hogy ha valaki elkezdene további 1-eseket utána írni, akkor több mint 15 milliót kellene belőlük hozzáírnia, hogy találjon egy olyan számot, amelynek 1-en és önmagán kívül nincs más osztója.

4 artie 2016. január 27. 11:13

@artie: Ezzel csak azt akartam mondani, hogy nem bújik-e itt is egy ordas nagy félrefordítás.

3 artie 2016. január 27. 11:11

"Az egyre nagyobb prímszámok felfedezésének nincs gyakorlati jelentősége" - azért erről azok, akik a különböző titkosítási algoritmusokkal foglalkoznak, eléggé mást gondolnak.

2 Leiter Jakab 2016. január 26. 21:51

@geo: Igen - mondtam, hogy könnyű :)

1 geo 2016. január 26. 19:50

Ez lenne a prime cut? A prime numbers-szel kapcsolatban?

Információ
X