nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
London 2012
A gyorsúszás is hungarikum?

A gyorsúszást angolul nem „fast swimming”-nek, hanem „freestyle”-nak, azaz „szabad stílus”-nak hívják. Honnan ered ez az elnevezés? Tényleg bármilyen stílusban lehet úszni a freestyle számban? Na de akkor miért nem úszik senki kutyaúszásban?

nyest.hu | 2012. augusztus 1.
|  

A napokban bizonyára sokan ragadnak a képernyők elé, hogy szurkoljanak kedvenc sportolóiknak. Magyarország egyik szokásos nyerő sportága pedig az úszás. A mai este folyamán is két magyar versenyzőért izgulhatunk: Jakabos Zsuzsannáért a 200 méteres pillangóúszás döntőjében és Gyurta Dánielért a 200 méteres mellúszás döntőjében. A századmásodpercekért folyó küzdelmek szüneteiben pedig nyelvi izgalmakra is lelhetünk.

A közvetítések során még nyelvet is tanulhatunk, ugyanis  a magyar szöveg mellett, alatt sokszor halljuk az angolt, illetve látjuk az angol feliratokat. Sokaknak feltűnhetett például, hogy az úszásnemeknek milyen angol neveik vannak. A mellúszás breaststroke [bresztsztrók], ami a breast ’mell’ és a stroke ’csapás, tempó’ szavakból áll össze. Ehhez hasonló a hátúszás elnevezése: backstroke [beksztrók], amiben a back ’hát’ szó szerepel.  Talán a legegyszerűbb a pillangóúszás, amit angolul is butterfly-nak [bátörfláj] (’pillangó’) hívnak. Van még a vegyes úszás, amelynek a hivatalos angol megnevezése medley [medli], illetve a vegyes váltó, ami angolul medley relay [medli riléj]. De mi a helyzet a negyedik alap úszásfajtával, a gyorsúszással?

Kis Gergő, gyorsúszás
Kis Gergő, gyorsúszás
(Forrás: MTI / Illyés Tibor)

Ha kitartóan figyeljük a közvetítéseken megjelenő feliratokat, észrevehetjük, hogy a gyorsúszást angolul – nem annyira meglepő módon – nem fast swimmingnek [faszt szviming] hívják – a fast ’gyors’ és a swimming ’úszás’ szavak összetételével. A gyorsúszás angol neve freestyle [frísztájl], azaz szó szerint fordítva magyarra: ’szabad stílus’. Ha körülnézünk a többi európai nyelvben, azokban is az ennek megfelelő kifejezéseket találunk: németül Freistilschwimmen (’szabad stílusú úszás’), franciául nage libre (’szabad úszás’), olaszul stile libero (’szabad stílus’), finnül vapaauinti ’szabadúszás’, észtül vabaujumine ’szabadúszás’, csehül volný způsob ’szabad mód’, és így tovább. Most már csak arra kell megkeresnünk a választ, hogy miért ezt az elnevezést használják.

Hm, kipróbáljam a kutyaúszást?
Hm, kipróbáljam a kutyaúszást?
(Forrás: MTI / Illyés Tibor)

A gyorsúszás elnevezés persze érthető: bizony elég gyorsan lehet ezzel a technikával haladni: 100 méteren a férfiak esetében a gyorsúszás világrekordja 46.91, míg mellen ugyanezen a távon 58.46, háton 51.94, pillangóban pedig 49.82. De hogy jön ide a szabad stílus? Hogy kell ezt érteni?

Nagyon egyszerű: szó szerint. A freestyle-nak nevezett úszó számban ugyanis valóban szabadon választott technikával lehet úszni. A szabály csupán annyi, hogy a medence mindkét végét meg kell érinteni a fordulóknál, valamint nem lehet függeszkedni a medence szélén és nem lehet a sávokat elválasztó kötélbe csimpaszkodni. Alacsonyabb szintű versenyeken tehát tényleg nincs más megkötés: úszhatunk, ahogy a leggyorsabbak vagyunk.

Jakabos Zsuzsanna, pillangó
Jakabos Zsuzsanna, pillangó
(Forrás: MTI / Illyés Tibor)

Az olimpiai játékokon azonban azt is kikötik, hogy nem lehet más, szabályozott úszásnemben úszni (azaz háton, mellben vagy pillangóban), de lehet bármilyen nem szabályozott technikával: háton úgy, hogy egyszerre csapkodunk a két karunkkal és békatempózunk a lábunkkal, és bizony kipróbálhatjuk a kutyaúszást is. Arra azonban oda kell figyelnünk majd az olimpián, hogy a vegyes úszás számában a freestyle-t nem válthatjuk ki mellel, háttal, gyorssal, pillangóval, marad a kutyaúszás.

Gyurta Dániel, mell
Gyurta Dániel, mell
(Forrás: MTI / Kovács Anikó)

És hogy mi az oka annak, hogy mégis mindenki nagyjából egyféle technikával csinálja a freestyle úszást, méghozzá azzal, amit magyarul gyorsúszásnak hívunk? Ez is nagyon egyszerű: a kutyaúszással próbálkozóknak nem sikerült még olimpiai kvótát szerezniük, mert úgy tűnik, ez a technika gyorsabb. A gyorsúszás technikáját angolul front crawl-nak [frant król] hívják a front ’elülső’ és a crawl ’csúszik, siklik’ szavak összetételével. A front crawl jelenti azt a bizonyos jellegzetes technikát, amelyben a láb ollózó mozgást végez, a fej a medence alja felé néz (kivéve, amikor oldalra fordul levegővételkor), és a kezek váltva a fej fölé emelkedve nagyjából körző mozgást végeznek. Az európai nyelvek szintén az ezzel összefüggő kifejezést használják a technika elnevezésére: németül Kraulschwimmen, franciául crawl, spanyolul crol, csehül kraul stb.

Cseh László, hát
Cseh László, hát
(Forrás: MTI / Kovács Anikó)

Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik. Magyarul a technikát és a számot is gyorsúszásnak nevezzük. Így ne lepődjünk meg majd azon, ha egyszer valaki a gyorsúszó számban nem gyorsúszással fog indulni!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 parafa 2012. augusztus 1. 21:37

Láttunk már olyat - komoly versenyen is - , hogy pl.1500 gyorson az utolsó 10-20 métert valaki pillangózva ússza, ezzel is demonstrálva, hogy maradt még elég erő benne.

2 challengeofusenglish 2014. január 30. 12:33

Érdekes cikk. Köszi!

De ahol rá fogok akadni, minden alkalommal el fogom mondani.

De az angol szavak nyest.hu stílusú kiejtés jelölése továbbra sem tetszik a sokkal pontosabb és széles körben elterjedt IPA helyett.

De ha már saját szimbólumokat használ, akkor legyen pontos.

A backstroke / beksztrók / sokkal inkább / 'beksztrouk / lenne, mivel a második szótagban egy kettőshang van. Magyarban ritka pl. autó - de jelen esetben a /'beksztrouk/ nagyjából közelíti a helyes kiejtést. (apróság marad persze, mert a back szóban nem e hangot kell ejteni, hanem æ-t)

A swimming /szviming/-nek jelölése is pontatlan. Ezt ugyanis nem v-vel ejtik, hanem w-vel, ami az angolban két külön hang.

(Apróság itt is marad: az ng végződést pedig sem ng-nek, sem n-nek kell ejteni, hanem ŋ-nek. De ez már szőrszálhasogatás.)

Vagyis: ha már a nyest.hu saját rendszert használ, az legyen amennyire lehet pontos.

3 Fejes László (nyest.hu) 2014. január 30. 13:30

@challengeofusenglish: Mint már sokszor elmondtuk, a kiejtés jelölését a célszerűség vezérli. Az átlagolvasó nem ismeri az IPA-t, sajnos gyakran akkor sem, ha elég jól tud angolul, hiába használják a szótárakban. (Persze főként Amerikában nem is ezt használják, szóval a kérdés összetett.)

A magyar köznyelvben nincs ou diftongus, az ou írásmód azt is sugallhatja, hogy két külön szótagról van szó, ezért ebben az esetben célszerűbbnek látszott az [ó] jelölés. A [w] hangnak a magyarban nincs jele: ahol a cikk témája igényli, ott az átírásban ezt használjuk – itt nem. Ugyanez igaz az [ŋ]-re.

Ebben a cikkben fonetikai-fonológiai kérdéseket nem is érintünk, gí aztán azt láttuk célszerűnek, ha a kiejtést úgy adjuk meg, ahogy a szó természetes magyar nyelvű beszédben affektálás nélkül elhangzana. Aki egy ilyen cikkből akarja elsajátítani a helyes angol kiejtést, magára vessen.

4 gorilla 2014. január 30. 13:52

"a freestyle-t nem válthatjuk ki mellel, háttal, gyorssal, pillangóval, marad a kutyaúszás"

Tenyleg gyorssal se?

5 szigetva 2014. január 30. 15:31

@challengeofusenglish: Azt gondolod, hogy az angolnak van egy darab „helyes” kiejtése? És azt gondolod, hogy azért mert egy magánhangzót az æ jellel szokás átírni, akkor azt mindig és mindenki úgy is ejti? Ráadásul pont ebben a cikkben a Nyest nem saját szimbólumokat használ, hanem csak és kizárólag a magyar helyesírás jeleit.

6 Grant kapitány 2014. január 30. 16:09

@Fejes László (nyest.hu): "Ebben a cikkben fonetikai-fonológiai kérdéseket nem is érintünk, gí aztán azt láttuk célszerűnek, ha a kiejtést úgy adjuk meg, ahogy a szó természetes magyar nyelvű beszédben affektálás nélkül elhangzana. Aki egy ilyen cikkből akarja elsajátítani a helyes angol kiejtést, magára vessen."

Ha "nem is érintetek" fonetikai-fonológiai kérdéseket, akkor mi a francnak kell megadni az angol szavak kiejtését? És főleg: ha már egyszer azokat megadtátok, akkor miért nem adjátok meg a francia, finn és cseh szó kiejtését is? Szerintetek a magyar olvasók közül többen tudják, hogyan kell kiejteni pl. a "nage libre"-t, mint ahányan a freestyle kiejtését ismerik?

7 challengeofusenglish 2014. január 30. 16:41

@szigetva: @Fejes László (nyest.hu):

Én ahogy végig néztem a cikkeket:

A nyest írásai nagyon jók. De valahogy ebben a kiejtés jelölésben kötitek az ebet a karóhoz. Bánnám is én, ha a magyar kiejtés-leírás szabályaiból kiindulva, de pontos rendszert alkalmaznátok. (Még ha nem is az IPA). De amit használtok az egész egyszerűen pontatlan. Apróságok, de akkor is pontatlanságok.

És nem innen kell a helyes kiejtést megtanulni, hanem a nyelvkönyvekből, szótárakból, de akkor is pontosságra kell(ene) törekedni.

És mi lenne ha már annyira ragaszkodtok a saját rendszeretekhez (az okait értem), az olvasók egy része az IPÁ-hoz, hogy annak a pár szónak a kiejtését kétféle képpen is megadnátok? Van ilyen online szótár egyébként. dictionary.reference.com

Nem hiszem, hogy cikkterjedelemben olyan sok pluszt jelentene, vagy nehezebb lenne megírni.

8 szigetva 2014. január 30. 17:39

@challengeofusenglish: Az én cikkeimben használt átírás pontos, az minden fonémát azonosíthatóvá tesz. Ennek az az oka, hogy ott épp erről van szó. Egyébként viszont egy ú.n. magyaros kiejtés ad a Nyest, ami magyar szövegben is elfogadható. Ez valóban összemos bizonyos jelmegkülönböztető hangpárokat, de a nyelvek közötti konverzió gyakorlatilag mindig ezzel jár. (A latin se tudta megkülönböztetni a görög [ü]-t és [i]-t, vagy a magyar az orosz kemény és lágy [l]-t, a példákat vég nélkül szaporíthatnánk.) Az angol „hosszú” o ejtése a magyarban [ó], ahogy az angol bizonyos változataiban is(!), nem pedig [ou] vagy [öu], ahogy az angol más változataiban.

9 challengeofusenglish 2014. január 30. 20:18

@szigetva: A konverzió tényleg ezzel jár. Amire itt semmiféle szükség nem lenne. Nálad lehet, hogy pontos a jelrendszer.

De miért nem lehet kétféle módon jelölni ezeket a dolgokat? OK A nyest szerkesztői ezt preferálják (egyébként érthető okból). De az IPÁ-hoz hozzászokott olvasók miatt mellé lehetne tenni.

A cikk megírása semmivel sem lenne nehezebb, max a zárójelbe még egy valamit oda kellene írni.

Tehát én szívesebben látnám: így backstroke (bekstrók - ˈbækˌstroʊk). És a cikk elején vagy lábjegyzetben oda lehetne tenni, hogy a második az az IPA szerinti átírás.

Megjegyzem: volt már dolgom egy két amerikai angol tanárral. Elmondták soha az életben nem hallottak az IPA-ról, de éppen a külföldi nyelvtanulóik miatt megtanulták ezeket a szimbólumokat.

Egyébként az IPA sem tökéletes, de angol kapcsán ezt láttam leggyakrabban. Néha a franciánál is láttam, de ott kevésbé szükséges.

10 challengeofusenglish 2014. január 30. 20:28

@szigetva:

A "LONG O" ejtése lehet, hogy az angol egyes változataiban olyan mint az ó. De csak van valami oka, hogy a "LONG O"-t a nagy angol szótárak is kettőshanggal jelölik.

Amerikaiaktól (akik egyébként takarékosabbak a kettőshangokkal) szerintem csakis oʊ-t hallottam, vagy əʊ-t.

Amúgy megbeszéltem már több angol anyanyelvű tanárral (amerikai, brit), hogy a LONG - SHORT csoportosítás mára nem túl szerencsés, mert nem jelent már hosszúságot. A hangok hosszúsága sokkal inkább attól függ, hogy a szótag hangsúlyos vagy nem. De ezt használják még mindig, mert elterjedt.

pronuncian.com/Sounds/

Mandy is elmondta (pontosabban kérdesemre megírta), hogy ő sem szereti, de mivel mindenütt ez szerepel, használja Ő is.

11 szigetva 2014. január 30. 20:35

@challengeofusenglish: Na jó, de akkor mi legyen bækstroʊk, bækstrəʊk, bækstrok, bakstrəuk bakstrəwk, és miért pont az? Egyébként szerintem aki ismeri az IPÁt, annak azért nem kell odaírni, aki nem, annak meg azért. Ha valaki nem tud angolul és egyáltalán nem ismeri a backstroke ejtését, akkor tökéletesen elég, ha annyit megtud, hogy [beksztrók]-nak ejtik, az olyan finomságok, hogy kétféle [e] van, meg kétféle [ó] ráér később.

12 szigetva 2014. január 30. 20:46

@challengeofusenglish: Hallgass skótokat :)

A Merriam-Webster elég nagy, aztán mégis ō-t ír.

Az átírás nem pontosan a kiejtést tükrözi, hanem egy elemzési rendszer eredménye. Az amerikai hagyomány inkább a feszes–laza szembenállás mentén elemzi a magánhanzó-oppozíciókat: ɪ/i, ɛ/e, ʊ/u, ɔ/o. A mai brit ejtésben viszont mintha ismét valódi rövid–hosszú párok jöttek volna létre (persze csak fonetikailag, alternációk nincsenek). A „hosszú”-t egyébként nem véletlenül tettem idézőjelek közé, ez a hagyományos (helyesírási, középkori) neve, függetlenül attól, hogy egy adott közösség hogyan ejti. Van olyan magyar beszélőközösség, amelyben a magyar hosszú ó-t kettőshangnak ejtik.

13 challengeofusenglish 2014. január 30. 20:48

Melyik?

Pl. /ˈbakstrəʊk/ - mert ez az Oxford online dictionary jelölése.

14 challengeofusenglish 2014. január 30. 20:53

@szigetva:

Direkt brit angol online szótárra hivatkoztam, és nem valamelyik amerikaira.

Lehet Nálad pontos a hangok jelölése.

De a LONG O-t magyarra ó-val átírni (még ha létezik is ilyen angol változat) számomra olyan mint amikor, a regények végén átírják a magyar ABC betűivel (semmi mellékjel) az angol szavakat.

De hogy én miért berzenkedek a magyarra alapuló átírási szabályokból, arra személyes okom van.

challengeoflearningusenglish.blogspot.hu/2014/01/the-challenge-of-en

Nálam nagy károkat okozott ez a módszer. Szerintem 12 évesen is megértettem volna az IPÁ-t, mert a gyerekem is megérti.

15 challengeofusenglish 2014. január 30. 20:55

@szigetva:

Hallottam már skótot. :)

Végre egy brit aki a car végén ejtette az r hangot. Persze nem pörgetve.

16 szigetva 2014. január 30. 20:55

@challengeofusenglish: De miért pont az Oxford? Arra akartam felhívni a figyelmed, hogy IPA átírásból is számtalan van, mindegyik mellett lehet érvelni.

Az IPA azért jó, mert nemzetközi. A Nyest viszont magyar anyanyelvűeknek szól, ezért nincsen szükség olyan átírási jelekre, amit nem magyar anyanyelvűek is megértenek. Sőt, a már korábban emlegetett [ʧɛinʤ] átírás azt a tévképzetet kelti, hogy itt valami nagyon különleges hangokról van szó. Ezzel szemben a [csejndzs] megmutatja, hogy a magyarban megszokott hangokkal szinte tökéletesen lehet imitálni az angol kiejtést. Nem mindig, de sokszor.

17 challengeofusenglish 2014. január 30. 21:00

A Webster egyébként: /'bakˌstrōk/ -ot ír.

Annak örülök, hogy a "hosszút" idézőjelbe tetted.

Igen az amerikai kiejtés tanárok nagyon mondják ezt a tense - relaxed párokat. De a LONG - SHORT csoportosítást is használják némelyek (pl. Mandy), de szigorúan csak elnevezésben. Rachel sosem használja a LONG - SHORT csoportosítást, mert szerintem gyűlöli.

18 challengeofusenglish 2014. január 30. 21:02

@szigetva:

Igen ez hibája az IPA-nak. Na meg ha be akarom tenni egy blogbejegyzésbe, akkor nehéz előcsalogatni a word-ből.

Én az angol nyelvtanulásban való széles körű elterjedtsége miatt érvelek mellette.

19 Fejes László (nyest.hu) 2014. január 30. 21:06

@challengeofusenglish: „annak a pár szónak a kiejtését kétféle képpen is megadnátok? Van ilyen online szótár egyébként.”

Ez is lejárt lemez. Egy nyelvészeti írásokhoz kevésbé szokott laikusnak már az is sokkoló, hogy egyetlen szóról megkapja az írásmódját, a kiejtését és a jelentését – ez egészen más olvasási stratégiát kíván, Ezt még kiegészíteni egy teljesen olvashatatlan valamivel, még csak az kéne.

Tök jó lenne, ha a nyelvészetben járatos olvasóink végre észrevennék, hogy a nyest nem nekik szól, ez nem egy szaklap. Tök jó, ha valaki idejön, kiegészít, pontosít stb. azon a szinten, ahol a cikk mozog. Ehelyett inkább az a jellemző, hogy olyan részleteket kérnek számon, amelyeket nemhogy a nem nyelvészek, de a más területeken dolgozó nyelvészek sem értenek. (Persze vannak konstruktív kommentelők is, de nem ők a hangadók.) Sajnos eddigi tapasztalataink alapján azt mondhatjuk, hogy ha kétféleképpen adnánk meg a kiejtést, akkor megindulna a lovagolás azon, hogy a kettő milyen viszonyban van egymással, és miért pont abban. És ez is az értelmes kommenteléstől venné el a teret. Nem, ebbe a csapdába nem sétálunk bele.

20 challengeofusenglish 2014. január 30. 21:07

Csináltam egy IPA - Webster táblázatot.

docs.google.com/file/d/0B8nq_Li_2GZ_VXRYNzhmaXF2bWc/edit

Mit szólsz hozzá?

Nincs egy nyest.hu - IPA táblázatod? :)

21 szigetva 2014. január 30. 21:08

@challengeofusenglish: A blogodhoz: „often pronounced as /aɪ/. (long A sound)” Ide, gondolom, "long I sound"-ot akartál írni. És látom törlöd a hozzászólást? lol

Nem relaxed, hanem lax. És persze, hogy csak elnevezésben használjuk, ezek címkék. Attól, hogy valamit hosszú ó-nak nevezünk, horribile scriptu, írunk át, még simán lehet, hogy diftongusnak ejtjük. Mint már mondtam, sok magyar anyanyelvű is így tesz: jó ló, ejtsd [jóu lóu].

22 Fejes László (nyest.hu) 2014. január 30. 21:08

@challengeofusenglish: „Én az angol nyelvtanulásban való széles körű elterjedtsége miatt érvelek mellette.”

Tesztelj le egy haladó angol csoportot ismeretlen nyelvű, IPA-val írt szavakkal, és győződj meg az eredményről.

23 challengeofusenglish 2014. január 30. 21:10

@Fejes László (nyest.hu):

A nyest nem nyelvészeknek szól. Ezért is szeretem. Mert nem vagyok nyelvész.

Viszont angolul tanulok és hozzászoktam valamihez. Majd lehet, hogy hozzászokok máshoz. :)

Egyébként, hogy it kezdtem el ezen beszélgetni, szerintem ez nem zavar senkit, mert jó ideig nem volt itt hozzászólás ey sem.

24 Fejes László (nyest.hu) 2014. január 30. 21:11

@challengeofusenglish: „Nincs egy nyest.hu - IPA táblázatod? :)”

Mint írtam, a cikk tartalmától függ, hogy mennyire részletezzük az átírást. Ez ugyanis nem egy tanfolyam, elvben minden cikknek olyannak kell lennie, amivel az is tud kezdeni valamit, aki először tévedt ide. És ha arra a cikkre kíváncsi, nem küldhetjük el egy másikhoz, hogy előbb olvassa el azt.

25 challengeofusenglish 2014. január 30. 21:13

@szigetva:

Töröltem hozzászólást?

'This comment has been removed by the author.'

Az author nem én voltam, hanem aki elkövette a hozzászólást. Ő törölte.

26 challengeofusenglish 2014. január 30. 21:17

A javítást köszönöm. Long I-t akartam írni.

Egyébként nem én töröltem a hozzászólást.

A hozzászólásokat előzetesen moderálom, mert pl. pornó cikkre utaló linket nem teszek bele.

De ha már valamit engedtem, azt nem törlöm utólag. Persze aki bejegyzést tett törölheti. lol.....

27 szigetva 2014. január 30. 21:20

@challengeofusenglish: Nagyjából itt van ugyanez: www.merriam-webster.com/pronsymbols.html De legalább pdf-ben tehetted volna oda, ha már nem géppel írtad.

Olyan nincs, hogy Nyest átíras, ez a cikk témájához idomul. Pl. www.nyest.hu/hirek/a-kocka-ki-van-ejtve

De ettől rosszul lennél: www.antikvarium.hu/konyv/nadasdy-adam-szigetvari-peter-hurons-englis Itt egy kis mutatvány: seas3.elte.hu/delg/publications/hepd.html (majd egyszer kiteszem a netre az egészet).

28 szigetva 2014. január 30. 21:22

@challengeofusenglish: Oké, bocs.

29 challengeofusenglish 2014. január 30. 21:23

@szigetva:

Hát nem lennék oda érte az tuti. :)

Viszont mint mondtam El Vaquero commentjét nem én töröltem a blogomból, hanem Ő saját maga.

30 challengeofusenglish 2014. január 30. 21:24

@szigetva:

Én meg azt remélem Te nem neheztelsz rám. Érdekes ez a vita, mert azt hiszem nem fogjuk egymást meggyőzni, de sokat tanultam már most belőle. :)

31 challengeofusenglish 2014. január 30. 21:27

@szigetva: A Websteres linkért köszi. Hát igen kézzel írtam. Épp nem volt nálam gép. De átírom majd egyszer. Egyébként nekem tetszenek a Webster hosszú magán hangzó jelei. Azt mutatják, hogy ez egy szótag. Bár az éppen nem, hogy kettős hang.

32 challengeofusenglish 2014. január 30. 21:40

Megnéztem a Huron's English szótárat.

Ha benne van a nemzetközi átírás és a magyaros átírás is, akkor részemről OK.

És most ellentmondok majd kicsit magamnak látszólag. Thatcher volt angol miniszterelnök neve tényleg tartalmaz a magyarban nem létező hangot. A zöngétlen TH. Ha magyarul beszélek és szóbe kerül "Szecsör asszony" szecsört mondok, mert a magyar beszédbe nem illik bele ez az idegen hang. Ez egy név.

Viszont más dolog az idegen nevek magyar környezetben való említése és az angol szavak kiejtésének jelölése.

33 El Vaquero 2014. január 31. 14:39

@challengeofusenglish: ezt már én is feltöltöttem neked, pár napja, hangmintákkal. Először nagy sokára jóváhagytad a blogodon, mire megjelent hozzászólásként, de addigra a benne lévő link nem működött. Aztán odaírtam a jó linket is, de az a mai napig nincs jóváhagyva az az új komment. Íme a jó link még egyszer:

n0zer0.uw.hu/angol/webster_jelek.pdf

 

Egyébként meg ha ennyire szigorúan moderálod a blogod, akkor sok hozzászólásra nem számíthatsz.

34 El Vaquero 2014. január 31. 14:52

@challengeofusenglish: A Huront nagyon nem ajánlom. Nem akarod El Pedro ellen beszélni, de sajnos nem valami jók benne az átírások. Szerintem már túl vagy a szintjén, plusz RP alapján jelöl. Ha már annyira El Pedrós Dėksönerire vagy kiéhezve, akkor ezeket ajánlom, ebben a sorrendben:

seas3.elte.hu/epd/index.pl

seas3.elte.hu/cube/

(mondjuk kár, hogy utóbbiból kiszedte a hangsúlyok IPA-jelölésének lehetőségét, régen mintha be lehetett volna állítani)

 

Neked mindenképp azt javasolnám, hogy maradj az LPD-nél és a Websternél, mindkettő letölthető már Goldendict-hez is. Ebben a kettőben tényleg minden benne van, esetleg nagy ritkán, ha valami híres ember nevének a kiejtése kell, arra meg a youtube-on érdemes rákeresni, mikor interjút vagy műsort csinálnak vele vagy díjátadón vesz részt, akkor felkonferálják, és hallani hogy ejti(k) a nevét.

35 challengeofusenglish 2014. január 31. 15:08

@El Vaquero:

Köszi szépen!

Bocs, most nem látok jóváhagyásra váró kommentet.

Kénytelen voltam a moderálást bevezetni, mert meztelen nős képek linkjei kezdtek megjelenni, amit nem nagyon tartottam célravezetőnek.

Amúgy nagyjából naponta benézek a bloggerbe.

36 El Vaquero 2014. január 31. 15:19

@challengeofusenglish: azok ellen jobb, ha az ellenőrző kérdést (captcha) kapcsolod be, és nem a jóváhagyást.

37 El Vaquero 2014. január 31. 15:22

@El Vaquero: a CUBE-ot mégse ajánlom, most olvasom az Aboutban, hogy a Huron anyaga van benne, eddig ez elkerülte a figyelmem.

38 El Vaquero 2014. január 31. 15:30

Ha már itt vagyok, akkor felvetem El Phedrónak és a többi angolosnak. Sötét l-nél mondták egy videóban, hogy az ejtése közben a gége felemelkedik. Szerintem ez így van, de azért írhatnátok rá megerősítést. Aki nem tudná: a gége az, amelyikben a hangszálak is találhatók, és a gége kidudorodása az ádámcsutka, szóval ez utóbbit érdemes nézni. Kíváncsi vagyok, másnál is felemelkedik-e ennél a hangnál. El Phedró még Lindzíjevicset is meginterjúholhatná az ügyben, sőt, akár azt is meg lehetne vizsgálni, hogy vokalizált sötét l-nél hogy alakul a gége magassági szintje (szerintem azoknál is megemelkedik, ahogy a magyar u/ú-nál is).

39 szigetva 2014. január 31. 15:50

@El Vaquero: Azért azt gondold még egyszer végig, hogy mit jelent az, hogy egy szótárban benne vannak egy másik szótárnak a címszavai.

@El Vaquero: Ehhez nem „angolosnak”, hanem fonetikusnak kell lenni. Szerintem az [ł]-nél nem a gége, hanem a nyelvhát emelkedik, ezt nevezik ugyanis velarizációnak. A vokalizálódó [l] mindig velarizált (az angolban).

40 El Vaquero 2014. január 31. 17:07

@szigetva: azt tudom, hogy mi az a velarizáció. Angolosnak meg azért kell hozzá lenni, hogy tudja valaki ejteni (bár nem csak angolban van), meg érdekelje a vakertéma. Pusztán arra vagyok kíváncsi, hogy velarizált l közben neked pl. megemelkedik-e a gégéd. Attól hogy a nyelvhát emelkedik, attól akár emelkedhet a gége is, meg akár nem is, erre keressük a választ. Szerintem emelkedik. Majd El Phortoricanót is lerohanom a kérdéssel, ilyen ügyben ő is használható.

41 szigetva 2014. január 31. 17:25
42 El Vaquero 2014. január 31. 17:57

@szigetva: jó, de én téged kérdeztelek, nem a Google-t. Nem akarok ebből további offolást, nem erőltetem, mert ezek szerint rajtam kívül senkit nem érdekel. Azért még leírom: úgy gondolom, hogy mivel a velarizációnál felmegy a nyelv háta, ezért megy vele felfelé a nyelvcsont is, a nyelvcsontra kapaszkodó izmok pedig felfelé húzzák a gégét is. Saját tapasztalatból kiindulva az összes veláris, velarizált hangnál (legyen az vokoida vagy kontoida) emelkedik a nyelvcsont és vele a gége is. Talán a prevelárisoknál nem.

43 bm 2014. augusztus 23. 11:26

@challengeofusenglish: "más dolog az idegen nevek magyar környezetben való említése és az angol szavak kiejtésének jelölése." – Na, szerintem ide pont jó az előbbi attitűd, ebben egytértek a Nyesttel.

-----

Ez meg elsikkadt a nagy flémelésben:

@gorilla: "»a freestyle-t nem válthatjuk ki mellel, háttal, gyorssal, pillangóval, marad a kutyaúszás« Tenyleg gyorssal se?"

44 idodav 2021. január 17. 23:10

"Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik."

Ez azért nem teljesen igaz, hiszen a magyar szakterminusban is szerepel a krallozás kifejezés.

Információ
X