nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Libertate: @szigetva: @aphelion: Márpedig vannak arra adatok, hogy a nyelvek leszármazására a Darwini...
    2020. 07. 15, 09:45  Mi is az az Uralonet?
  • szigetva: @aphelion: A korlátolt felfogású ember (ezt mindannyiunkra, de mindenesetre magamra is ért...
    2020. 07. 15, 09:06  Mi is az az Uralonet?
  • aphelion: @Libertate: OK, akkor a magyar nyelvnek az ősugor az apja, és a türk, a szláv, a latin, a ...
    2020. 07. 15, 08:54  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @durek: „Ezekhez társulnak azok a vélemények, amelyek azonosnak tekintve nyelv és nép ered...
    2020. 07. 15, 08:41  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @Libertate: Van gond, nem is kevés. :) Ha egy magát tudósnak tekintő ember nem képes felfo...
    2020. 07. 14, 22:22  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A Fülöp-szigetek elveszett spanyol nyelvének nyomában

A II. Fülöp spanyol király tiszteletére elnevezett Fülöp-szigetek 1987-es alkotmánya szerint ugyan a spanyol nem az állam hivatalos nyelve, de a spanyol gyarmati uralom 300 éve és a spanyol nyelv hatása a szigetek nyelveire nem múlt el minden hatás nélkül.

Horváth Krisztián | 2014. január 15.
|  

A Fodor István által szerkesztett A világ nyelvei című kézikönyvben a filipino írásmód használatos, az Osiris-féle helyesírási kézikönyv azonban a filippínó alakot adja meg. Mi az utóbbi írásmódot követjük. A BBC Mundo (a BBC spanyol kiadása) munkatársai, Félix Lill és Javier Sauras szerint a spanyolt ma a Fülöp-szigeteken alig félszáz családban beszélik a napi használat szintjén, ám a Fülöp-szigetek nyelveiben és így az 1987-es alkotmány szerint az állam nemzeti nyelvének nyilvánított filippínóban is komoly nyomokat hagyott a spanyol gyarmatosítók nyelve.

A tagalog a Fülöp-szigeteken
A tagalog a Fülöp-szigeteken
(Forrás: Wikimedia Commons / Christopher Sundita / GNU-FDL 1 2)

A filippínó (filipino) nyelv, amit az 1987-es alkotmány a Fülöp-szigetek nemzeti nyelvének minősít, a Luzon-sziget déli részén, így a fővárosban, Manilában is beszélt maláj-polinéz nyelvből, a tagalogból került kialakításra nyelvújítás, modernizálás és standardizálás útján. 1959-ben a tagalog ilyen formáját pilipinóvá keresztelték át, majd 1987-ben filipinóvá (filippínóvá) – a nyelv elnevezésében a szigetek más nyelveiben is meglevő, de a tagalogból hiányzó f fonéma használatával közelítve így a nemzetközi kiejtéshez.

Az ország mintegy 100 milliósra becsült lakosságának jó része azonban szinte függetlenül attól, hogy a Fülöp-szigetek nyelvei közül melyiket beszéli, őriz saját nyelvében spanyol lexikai elemeket.

Emilio Aguinaldo, az első Fülöp-szigeteki Köztársaság elnöke egy 2010-es öt pesós (filippínó nyelven: piso) bankjegyen
Emilio Aguinaldo, az első Fülöp-szigeteki Köztársaság elnöke egy 2010-es öt pesós (filippínó nyelven: piso) bankjegyen
(Forrás: Wikimedia Commons / Bangko Sentral ng Pilipinas)

Spanyol nyelvű függetlenség

Az 1898-as spanyol-amerikai háborút lezáró párizsi béke értelmében a Fülöp-szigetek is az Egyesült Államok igazgatása alá került. Ha a szigetek függetlenségéért küzdő helyi mozgalom és az annak az élén álló Emilio Aguinaldo, az első független – az Egyesült Államok ellen is harcoló – Fülöp-szigeteki Köztársaság elnöke (1899–1901) győzelmet aratott volna, ma a spanyol lenne a szigetek hivatalos nyelve – véli a filippínó költő-történész, Virgilio Almario.

A 11 nyelven beszélő, Európában is elismert szemorvos, a fiatalon kivégzett José Rizal eleinte spanyolul alkotott; ma a fülöp-szigeteki irodalom klasszikusának számít. Magyarul is olvasható Ne nyúlj hozzám! (Noli me tangere) és A felforgatók (El filibusterismo) című kötete.. Az mindenesetre biztos, hogy a filippínó függetlenségért harcoló olyan helyi értelmiségiek, mint José Rizal, a már említett Emilio Aguinaldo és mások által kibontott szabadság zászlaján spanyolul szerepelt a mondat: Viva la República Filipina (Éljen a Filippínó Köztársaság), ahogy a forradalmi kormány által kibocsátott bélyegeken is spanyolul szerepeltek a feliratok.

Az 1898-1899-es forradalmi filippínó kormány által kibocsátott spanyol nyelvű bélyegek
Az 1898-1899-es forradalmi filippínó kormány által kibocsátott spanyol nyelvű bélyegek
(Forrás: Wikimedia Commons / Govt of Philippines)

A manilai Cervantes Intézet szerint a szigeteken mintegy kétmillió ember még vagy anyanyelveként, vagy második nyelvként beszéli a spanyolt, de az is igaz, hogy ez nagyrészt a szigetcsoport déli részén kialakult spanyol alapú kreol nyelvnek, a chabacanónak és dialektusainak is köszönhető.

José Rizal (1861–1896) – fülöp-szigeteki író, szemorvos, forradalmár
José Rizal (1861–1896) – fülöp-szigeteki író, szemorvos, forradalmár
(Forrás: Wikimedia Commons)

Spanyol a tagalogban

Félix Lill és Javier Sauras cikkükben spanyol-tagalog kisszótárt is adnak a manilai élet felfedezőinek a „túléléséhez”. Ha pedig felütjük Corazon Salvacion Castle és Laurence McGonnell Teach Yourself Tagalog című 2003-as kötetét, azt látjuk, hogy már az első leckétől kezdve hemzsegnek a spanyol eredetű szavak a nyelvben.

Az olyan tagalog köszönés, mint kumusta ismerősen cseng a spanyol ¿cómo está? (’hogy van?’) alapján, de a spanyolul tudók számára viszonylag könnyű felismerni az olyan szavakat is, mint baryo (barrio, ’kerület’), kalye (calle, ’utca’) , pasahero (pasajero, ’utas’), kuwarto (cuarto, ’szoba’), kutsilyo (cuchillo, ’kés’), tinidor (tenedor, ’villa’) , mesa (mesa, ’asztal’), silya (silla, ’szél’), puwede (puede, ’-hat/-het’), tiyo (tío,’ nagybácsi’), lugar (lugar, ’hely’) stb.

A Diariong Tagalog (Diario Tagalo) spanyol és tagalog nyelvű újság 1882. január 1-i száma
A Diariong Tagalog (Diario Tagalo) spanyol és tagalog nyelvű újság 1882. január 1-i száma
(Forrás: Wikimedia Commons / Retrato)

A Fülöp-szigetek történetében a 20. század első felében jellemző amerikai jelenlét következtében és napjaink globális rendszerében azonban az angol az, ami gőzerővel tör előre, és hagyja ott nyomát a Fülöp-szigetek nemzeti nyelvében és más nyelveiben. Schedar Jocson, a University of the Philippines (UPh)oktatója szerint az angol helyzete és előtörése oly mértékben veszélyeztetheti a helyi nyelveket, hogy – amennyiben a kormány nem tesz semmit – nemhogy a spanyol helyzetének megerősítéséről, de egyenesen a helyi nyelvek két generáción belüli eltűnésének veszélyéről lehet beszélni. A gazdagabb családok gyermekei otthon már gyakorlatilag csak angolul beszélnek.

Gonzalo Campoamor, az UPh másik oktatója szerint az angol nem kifejezetten sajátos nyelvi tulajdonságai miatt különösen vonzó a szegény filippínók tömegeinek számára, hanem azért, mert – a multinacionális nagyvállalatok nyelveként – a szegénységből való kitörés legfontosabb eszköze.

Felhasznált irodalom

En busca del castellano perdido en Filipinas

A világ nyelvei (főszerk.: Fodor István). Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000.

Corazon Salvacion Castle – Laurence McGonnell: Teach Yourself Tagalog.Hodder Education, London, 2003.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 Sultanus Constantinus 2014. január 15. 10:35

@Fejes László (nyest.hu): Akkor én erről lemaradtam, mert tudtommal a chabacanót eddig teljes jogú, spanyol alapú kreolnak ismerték el. De gyakorlati oldalról való igaz, hogy tkp. nem más, mint ragozás/egyeztetés nélküli (egyszerűsített) spanyol:

Chabacano: "Todo'l maga ser humano nace libre e igual en dignidad y maga derecho. Dotado con ellos el razon y conciencia y debe ellos comporta fraternalmente con el maga uno con el maga otro."

Spanyol: Todos los seres humanos nacen libres e iguales en dignidad y derechos. Dotados de razón y conciencia, deben comportarse fraternalmente los unos con los otros."

Tehát csak annyi, hogy nem ragozzák az igét, nem egyeztetik a nemeket és a többes számot a "maga" (< tagalog mga 'több/sok') szócska elétételével jelzik.

3 Fejes László (nyest.hu) 2014. január 15. 10:12

@Sultanus Constantinus: „a chabacano már nem spanyol, hanem egy kreol nyelv, következésképpen nem beszélhetik kétmillióan a SPANYOLt anyanyelvként”

Amennyire tudom, a legújabb kutatások szerint az ilyen kreolok nem választhatóak el egyértelműen az irodalmi formától, hanem egyfajta kontinuumot képeznek: a beszélők műveltségétől, illetve a beszédhelyzettől függ, hogy milyen arányban keverednek az irodalmi és a kreol formák. Éppen ezért a kreolokat nem szokták mindig külön nyelvnek tekinteni, tehát a megfogalmazás nem téves.

2 Sultanus Constantinus 2014. január 15. 09:30

Ja és azt is meg lehetetett volna említeni mint érdekességet, hogy bár ma már szinte senki nem beszéli a spanyolt a Fülöp-szigeteken, de azért Spanyol Akadémia az van. :)

1 Sultanus Constantinus 2014. január 15. 09:28

"A manilai Cervantes Intézet szerint a szigeteken mintegy kétmillió ember még vagy anyanyelveként, vagy második nyelvként beszéli a spanyolt, de az is igaz, hogy ez nagyrészt a szigetcsoport déli részén kialakult spanyol alapú kreol nyelvnek, a chabacanónak és dialektusainak is köszönhető."

Tehát magyarul SEMMI nem igaz ebből, mivel a chabacano már nem spanyol, hanem egy kreol nyelv, következésképpen nem beszélhetik kétmillióan a SPANYOLt anyanyelvként.

"Az olyan tagalog köszönés, mint kumusta"

Tudtommal "kamusta", és az nem köszönés, hanem ugyanaz, mint spanyolul a "Cómo estás" vagy "Qué tal". A köszönés "mabuhay".

De ha már a spanyol hatásáról van szó, az is elég fontos, hogy eredetileg a tagalogban csak [a], [i] és [u] magánhangzók voltak, és spanyol hatásra került bele az [e], [o]. Sőt, úgy tudom, vannak névmási alakok is, amelyek a spanyolból származnak, pl. a sayó ('nekem' ?) második tagja a spanyol "yo", 'én'. (De ebben nem vagyok biztos, csak halvány régi emlékeim vannak abból az időből, amikor még ismertem néhány tagalog kifejezést.)

Információ
X