-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...2021. 01. 13, 02:31 Százasak vagyunk?
-
szigetva: @Libertate: Onnan, hogy a Nyesten több, mint száz cikk címe alá odaírtam. Mederi téves ada...2021. 01. 12, 19:43 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A vallási szövegek kapcsán újra és újra felmerülő probléma, hogy megőrzik-e szakrális tartalmukat a szent szavak a fordítás során is.
Mit veszít a szent könyvek igéje az erejéből, ha lefordítják? Veszít egyáltalán? Torzul vagy „csupán” módosul? Nem mellékes kérdés ez olyan nagy világvallások kapcsán, mint például a kereszténység vagy az iszlám – veti fel a problémát a Guardian cikke.
Ha a Bibliát vesszük példaként, belegondolni is szédítő, hány nyelvre fordították le és hány „kézen ment keresztül” a szöveg az elmúlt 2000 évben. Az iszlám ezzel szemben egyszerűen rövidre zárta a kérdést: a muzulmán hívők és a vallás tanai szerint ugyanis egyetlen hiteles verziója van a Koránnak, az pedig az arab nyelvű. Persze globalizált világunkban – bármekkora közhely is ez – nem lehet ezt a végtelenségig fenntartani. Éppen ezért az iszlám kénytelen volt nyitni legalább a török, perzsa és tagalog anyanyelvű hívők felé, és számukra is elérhetővé tenni a Koránt. Az angol fordítások azonban – írja a cikk – tele vannak ellentmondással.
Ha egy fordítót megkérdezünk, valószínűleg ő sem állítaná, hogy egy szöveg tökéletesen átültethető egyik nyelvről a másikra. A vallás pedig kifejezetten az a terület, ahol (esetenként szó szerint) vérre menő harcok folynak a szövegek értelmezése ügyében. A felvetődő kérdések számolatlanok. Vajon valóban elnyomható, deformálható egy vallási szöveg tartalma a fordítással? Vagy a másik oldalról nézve a kérdést: van-e egyáltalán mód a tartalom megőrzésére?