nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • seta92: @Cypriánus: Németh, Klima és társaik nem hajlandók szóba állni Neparáczkiékkal, aztán meg ...
    2019. 08. 23, 20:29  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: @zegernyei: Jó, felejtsük el a címet, mert bár az bosszantott fel elsőre, vélh...
    2019. 08. 23, 20:16  Hun‒ugor géntangó
  • Cypriánus: @Fejes László (nyest.hu): a nyíltan és vállaltan politikai üzenetekre gondoltam. Nem lenne...
    2019. 08. 23, 17:34  Hun‒ugor géntangó
  • zegernyei: @mondoga: Riba István egy abszolút korrekt tudományos ismeretterjesztő cikket írt. Majd me...
    2019. 08. 23, 17:12  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: @zegernyei: Mintha elvesztetted volna a fonalat. Betettél egy cikket Riba Istv...
    2019. 08. 23, 16:53  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Korunk hőse
A Facebook-film frenetikus hatása az oktatásban

Amikor Keila Fong megérkezett a Yale-re, meg sem fordult a fejében, hogy számítástechnikával foglalkozzon. Tavaly viszont, amikor bemutatták A közösségi háló (The Social Network) című filmet, az egyetemen mindenki erről beszélt, ő pedig elkezdett azon gondolkodni, hogy milyen lenne kitalálni és elindítani egy olyan dolgot, ami esetleg - vagy inkább biztosan - a jövő Facebookja lenne. „Nagyszerű lenne a következő Mark Zuckerbergnek lenni, mindenki szereti azt hinni, hogy valami fantasztikus ötlet van a birtokában” – nyilatkozta a The New York Times tudósítójának az elsőéves Keila Fong, aki azóta egyértelműen eldöntötte: részt vesz a Yale újonnan indított számítástechnikai kurzusán.

MTI | 2011. július 9.
|  

Az sem számít, hogy Zuckerberg – más internetes gurukhoz hasonlóan – nem tekinthető kiemelkedő képességűnek a számítógép-tudományok terén, egyetemi tanulmányait is abbahagyta. A számítástechnikai programokban való hallgatói részvétel, a megszerzett fokozatok száma egy évtizeden át – semmibe véve az amerikai technológiai és innovációs versenyképességért aggodalmaskodók, köztük Barack Obama elnök sirámait – folyamatosan csökkent, és csak most kezd újra emelkedni.

Korunk hőse, a technológiai celeb (Mark Zuckerberg „európai turnéján”)
Korunk hőse, a technológiai celeb (Mark Zuckerberg „európai turnéján”)
(Forrás: Wikimedia commons / Raphaël Labbé / CC BY 3.0, 2.5, 2.0, 1.0)

Az oktatók és a szakemberek szerint az ilyen irányú új keletű fogékonyság részben a technológiai világ hollywoodi ábrázolására vezethető vissza, valamint arra, hogy olyan technológiai celebek látják el a diákokat nap mint nap használt eszközökkel, mint Steve Jobs vagy Mark Zuckerberg.

„Ez most egy olyan pillanat, mint a Szputnyik fellövéséé volt 1957-ben” – mondta Mehran Sahami, a Stanford Egyetem számítástechnika-oktatásért felelős professzora, arra utalva, hogy a szovjet műhold fellövése adta meg a kezdő lökést az Egyesült Államoknak az űrkutatási versenyben való részvételhez. A professzor szerint a mostani diákok valamennyien Facebook- vagy Google-felhasználók, és úgy gondolják, ezeknek a cégeknek a létrehozói alig különböznek tőlük. Annak felismerése pedig, hogy ilyesmire akár maguk is képesek lehetnek, igen erős motiváló erő.

Ötven százalékkal több diák

A Computer Research Association adatai szerint az Egyesült Államokban a számítástechnikai területen szerzett diplomák számának növekedése csak 2010-ben kezdődött el újra – idén vélhetően eléri a 11 000-es számot –, miután a dotcomos buborék kipukkanása után évről évre zuhant a beiratkozottak és a végzettek száma. A legtöbben 2000 körül jelentkeztek, és a legtöbben – mintegy 21 000-en – négy évvel később kaptak diplomát. Azoknak a hallgatóknak a száma, akik ilyen irányú tanulmányokat folytatnak, de még nem választottak fő tantárgyat, az elmúlt évben 50 százalékkal ugrott meg.

A technológiai ipar növekvő presztízse az egész országban megfigyelhető, az egyetemek – beleértve a Stanfordot, a Washingtoni és a Dél-Kaliforniai Egyetemet – a közelmúltban megújították a számítástechnikai kurzusokat, magukhoz vonzva az iPhone- és Facebook-megszállott diákokat, és felszámolva azt az előítéletet, hogy a számítógép-tudósok olyan valakik volnának, akik folyamatosan mindenféle kódokat gépelnek sötét alagsori helyiségekben.

Még olyan egyetemek is, amelyek korábban egyáltalán nem a számítástechnikai vagy a műszaki területre összpontosítottak (mint például a Yale), úgy érezték, meg kell ragadni a pillanatot. A keleti-parti elitegyetemek (sport-)együttműködését szervezni hivatott Ivy League (Borostyán Liga) körébe tartozó egyetemek mérnöki tagozatainak dékánjai a közelmúltban találkozót kezdeményeztek annak megvitatására, hogyan lehetne a liga mintájára bevezetni a piacon a Borostyán-mérnök fogalmát is.

Az új tananyagok a számítógép-tudományokat hasznosító területekben rejlő karrierlehetőségekre helyezik a hangsúlyt, legyen szó akár a pénzügyekről vagy a nyelvészetről, akár a mérnöki munka olyan kézzelfogható eredményeiről, mint amilyenek az iPhone-alkalmazások, a Pixar-filmek vagy a robotok. A jelek szerint a világ eltávolodóban van a múltbeli elmélet orientált tantervektől.

A Dél-Kaliforniai Egyetem számítástechnikai játékokra szakosodott GamePipe Laboratóriumának igazgatója, Michael Zyda szerint a számítógép-tudomány oktatásának régi vágású módja valahogy így hangzott: „meg fogunk neked tanítani egy csomó dolgot, ami alapvető, és hosszú ideig érvényes marad, de azt nem fogjuk megmondani, hogy mit kezdj ezzel a tudással”. Az újfajta szemlélet térnyerése viszont azt eredményezte, hogy a számítástechnikai szakokra beiratkozók száma tavaly 120-ra nőtt az egyetemen a 2006-ban regisztrált 25 főről.

Az álláshelyek viszont betöltetlenek

Mindazonáltal a számítástechnikai szakokon végzetteknek eszük ágában sincs betölteni a nagy számban meghirdetett álláshelyeket, pedig a szövetségi statisztikák szerint a technológiai szektor azon kevesek egyike a gazdaság területén, ahol a munkahelyek száma az átlagos növekedési érték duplájával bővül.

Celebek. Az „Elnök Úr” és Steve Jobs. (Ki az az „Elnök Úr”? Katt!)
Celebek. Az „Elnök Úr” és Steve Jobs. (Ki az az „Elnök Úr”? Katt!)
(Forrás: www.kremlin.ru. / CC BY 3.0)

Az egyetemek pedig váltig állítják: nincs elég erőforrásuk – vagy tanáruk – az érdeklődő diákok oktatásához. A kurzusok mindeközben sajnálatosan kevés nőt vonzanak, bár a számítástechnikai diplomát szerzettek körében részesedésük tavaly 2,5 százalékkal nőtt, de még így is csak 14 százalékot tesz ki.

Vint Cerf, a Google vezető internetes szakértője szerint jóllehet a mobileszközök révén megnövekedett a beágyazott szoftverek iránti érdeklődés, ez az izgalom azonban a közelében sem jár annak, mint amit ő és kollégái éreztek a hatvanas években. „És ez komoly probléma” – tette hozzá.

A számok mindenesetre reménykedésre adnak okot. A Stanford sohasem szűkölködött számítástechnika iránt fogékony hallgatókban, de a 2008-as új tanterv révén, amely olyan szakirányok választását tette lehetővé, mint a mesterséges intelligencia, egyenesen megduplázódott az új szakok száma. A Washingtoni Egyetemen a bevezető számítástechnikai kurzusokra beiratkozók száma 1700 főre, rekordméretűre növekedett, a Harvardon pedig öt év alatt a korábbi érték négyszeresére bővült.

A diákok becserkészése érdekében a Yale-en számítógépes grafika elnevezéssel – a korábbi elmélet orientáltak helyett – olyan kurzusok indulnak, amelyeken a hallgatók egy Pixar-filmen keresztül sajátíthatják el a technika alapjait. Új szakként indult a számítástechnika és a művészet társítása: kombinálva a számítástudományt a művészetekkel, a színházzal vagy a zenével – megtanítva a hallgatókat arra, hogyan kell beszkennelni és helyreállítani egy festményt vagy egy színházi díszlet valamelyik elemét.

Az egyetemek tanárai hangsúlyozzák, hogy a számítógép-tudomány gyakorlati alkalmazásaira koncentráló oktatás egészen más tanári képességeket követel meg, mint amilyenre a gyorsan változó programozási nyelvek oktatásánál volt szükség. A diákokat a valós problémák kezelésére kell rávezetni, végig segítve őket a készségek és a szabályok elsajátításának útján.

Orvosok, jogászok, újságírók nyomdokain

„Mindez nem azt jelenti, hogy valaki megmondja, be kell iratkozni a mérnöki kurzusra, és a jövőben ilyen munkát kell végezni – fejtette ki a Yale-en tanuló Keila Fong az amerikai lapnak –, ehelyett problémákat kell megoldani, meg kell építeni dolgokat, készségeket kell fejleszteni, meg kell tudni mondani egy robotnak, hogy vigyen el valamit A pontból B pontba.”

Keila már létre is hozott egy Closer Grocer nevű webes start-up vállalkozást társaival: a kollégiumok élelmiszer-ellátásáról gondoskodnak.

„Amit most látunk, az egy jól motivált fellendülés olyan diákokkal, akik megértik, hogy tényleg tudni kell az anyagot” – állapította meg Ed Lazowska, a Washingtoni Egyetem professzora.

És a Facebook-film sem ártalmas ebből a szempontból, mert legalább valódi képet fest a programozók világáról. Így a számítógépekkel foglalkozók is végre megkapják azt, amit az orvosok megkaptak A Grace klinikától, a jogászok az Ügyvédektől vagy a riporterek Az elnök embereitől. Az ügyvédeké és az orvosoké után tehát trendi foglalkozás lehet végre a szoftvereseké is.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 összetéveszthetetlen 2011. július 9. 17:55

"És a Facebook-film sem ártalmas ebből a szempontból, mert legalább valódi képet fest a programozók világáról"

Ezt is olyan írta, aki soha nem ismert egy programozót se. A film egy nagy amerikai parasztvakítás. Nincs benne semmi nagy ötlet, semmi kivételes teljesítmény. Az, hogy valaki beszűkültem napokig kódol, az a legnevetségesebb hollywoodi leírása annak, hogy egy programozó okos - így tipikusan semmi rendkívülit nem alkot egy programozó. Ha kódolni kell megállás nélkül, akkor Indiában kell körülnézni. Ha ezen múlna, már Indiában lenne a google és minden, ami számítástechnika. Jó adag szerencse, hogy a fácse futott be (eddig) legjobban, nem a már előtte is ugyanilyen céllal létező 20 másik közösségi oldal. A film szerint Zuckerberg egy aspergeres köcsög, semmi követni való nincs rajta, hacsak az nem, hogy sok a pénze... Szép egy példakép...

Információ
X