-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
-
mrregisterz: Egy újságíró írta: B. Krisztián ígéretéhez híven elfogadta a büntetést, de az ügyész súlyo...2021. 02. 26, 10:54 Mi végett kell beszólni?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A MOOC rövidítés az utóbbi hetek leggyakrabban előforduló oktatási szakkifejezése. A vezető amerikai egyetemek egymás után indítják el ingyenesen, bárki számára elérhető online kurzusaikat.
Nem olyan nehéz elképzelni egy egyetemet katedra, tábla és padok nélkül: a klasszikus előadók és előadások ideje valószínűleg hamarosan lejár. Elképzelhető-e egy olyan egyetem, amely teljesen ingyenes? – Elképzelni talán könnyű, de megvalósítani annál nehezebb. De elképzelhető egy egyetem tanulmányi osztály, beiratkozás és egyáltalán: épület és falak nélkül? – Úgy tűnik, hogy igen; csak fel kell költöztetni az egész intézményt a webre.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A távoktatás, az online tanulás lehetőségei már egy ideje foglalkoztatják az oktatási szakembereket. Az elmúlt időszakban a felsőoktatásról szóló beszámolók egyik legkedveltebb szava a MOOC. A világ legnagyobb egyetemei indítanak egymás után MOOC-okat. De mit is takar ez a furcsa rövidítés?
Felhívás!
A MOOC [muk] rövidítés persze angolul jól hangzik. A magyar körülírás azonban elég körülményes. Keressük a MOOC-nak megfelelő rövid, frappáns elnevezést.
Kérjük olvasóinkat, hogy magyarítási ötleteiket írják meg a cikk alatt kommentben vagy küldjék el szerkesztőségünk e-mail címére.
A MOOC egy angol kifejezésből alkotott mozaikszó: Massive Open Online Course, amit magyarra ingyenes online szabadegyetemként lehetne lefordítani, és a neve alapján elég jól be lehet lőni, hogy miről van szó. A MOOC a távoktatás egy formája; olyan nyitott oktatási rendszer, amelynek a keretében a résztvevők korlátlanul és ingyenesen hozzáférnek online kurzusokhoz. A lehetőség bárki számára nyitott: nem kell hozzá beiratkozni egy adott intézménybe, nincs előzetes regisztráció és létszámkorlát se, ráadásul tandíjat sem kell fizetni. A kurzusok anyagai, a feladatok, a témákkal kapcsolatos viták mindenki számára hozzáférhetőek.
A MOOC célja egyértelmű: nagyobb tömegek számára kívánja elérhetővé tenni a felsőoktatást. Ahhoz, hogy valaki részt vegyen egy-egy kurzuson, csupán a tudásvágyra (motivációra), és önálló tanulási képességre van szükség – amelynek ebben az esetben egy kulcsfontosságú része a digitálisszöveg-értési kompetencia is. Az élethosszig tartó tanulás szellemében tehát bárki bármikor részt vehet a kurzusokon. A kurzusokat jó nevű, amerikai egyetemek kínálják, az ott tanító vezető tudósok irányítása mellett. Legismertebb MOOC-ok a Coursera, az Udacity és az edX; ezek mind angol nyelvűek, de bizonyára hamarosan magyar egyetemek is indítanak majd hasonló online kurzusokat.
Az persze még senki sem tudja biztosan, hogy pontosan milyen szerepet fognak betölteni ezek a félig-meddig informális online kurzusok a felsőoktatásban. Sokan gondolják, hogy a MOOC-oké a jövő, de azért felmerül néhány probléma is. Nem világos például, hogy meddig és hogyan képesek az egyetemek az offline hallgatóktól befolyt pénzből finanszírozni a tömeges webes kurzusokat. Nem pontosan lehet látni, hogy a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben mennyiben segítenek majd az online elvégzett kurzusok – szemben a formális képzést igazoló papírokkal.
A hivatalos és gazdasági kérdéseken kívül azonban pedagógiai, pszichológiai kérdések is felvethetők a MOOC-okkal kapcsolatban. Elsőként felmerül a kérdés, hogy nem túl információ-központú-e ez a fajta oktatási forma. Lehet-e készségeket fejleszteni, a gyakorlatban is hasznosítható tudást adni virtuálisan. Ezzel összefüggésben az is kérdéses, hogy a tanulás személyes részének kikapcsolása milyen előnyökkel és hátrányokkal jár. Az előnyök elvitathatatlanok: mindenki a saját tempójának, érdeklődésének és képességeinek megfelelően haladhat a kurzusokkal. És miközben tanul a földrajzi korlátok is eltűnnek: kapcsolatot is építhet hasonló érdeklődésű emberekkel a világ minden tájáról. Ugyanakkor hiányzik a tanulás személyes része, hiányzik az offline kooperáció, és a közös élmény.
Mindezek miatt talán nem várhatjuk, hogy az egyetemek falai a közeljövőben fognak leomlani, de a MOOC-ok érdekes kiegészítői lehetnek a formális keretek között zajló felsőoktatásnak.
Forrás