Japán tudósok három nőstény csimpánzt két teljesen egyforma kurzor elé ültettek, és a főemlősök képesek voltak azonosítani a számítógép képernyőjén, melyik az a kurzor, amelyet a saját egerükkel mozgatnak.
Számos kutató bebizonyította már, hogy bizonyos állatok, főként a nagymajmok képesek felismerni magukat a tükörben. Egy későbbi kísérletben jelet festettek a testükre, olyan helyre, ahol tükör nélkül nem volt látható, és megfigyelték, hogy letörlik-e vagy sem. Még ha a tükörteszt bizonyítékát is adta a főemlősök kognitív képességeinek, továbbra is vitatottak voltak a mechanizmusok, amelyek segítségével azonosították önmagukat.

Csimpánz. Tudja.

Az ember esetében az  „agentivitás”, vagyis az a képesség, hogy felismerje önmagát a külső környezetre ható független cselekvőként, abból ered, hogy képes kapcsolatba hozni egy cselekedet várható eredményét a ténylegesen megfigyelt eredménnyel. Ennek segítségével képes például egy játékos egy többszereplős videojátékban azonosítani, hogy ő melyik szereplő.

Ez azt feltételezi, hogy az illető képes előre jelezni a saját tettei hatását, az előrejelzést a megfigyelt eredménnyel összehasonlítani és abból levonni, hogy  én vagyok, aki ezt irányítom” – áll a Proceeding of the Royal Society című brit szakfolyóiratban megjelent tanulmányban.
A tükörpróbának alávetett csimpánzok felismerték magukat és letörölték a festéket, még akkor is, ha torzított a tükör (homorú vagy domború volt), amiből arra lehet következtetni, hogy éntudatuk inkább a cselekedetük elemzésével, mintsem a tükörképükkel van összefüggésben. Egyes kutatók szerint ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a csimpánzoknak éntudatuk lenne, a majmok egyszerűen megtanultak összekapcsolni egy bizonyos cselekedetet egy bizonyos eredménnyel.

A kétségek eloszlatása végett két japán főemlőskutató, Kaneko Takaaki és Tomonaga Maszaki, a Tokiói Egyetem munkatársai arra keresték a választ, vajon a csimpánzok különbséget tudnak-e tenni az általuk végzett cselekedetek és teljesen hasonló események között, amelyekhez nincsen közük.

A három nőstényt először megtanították golyós egér segítségével mozgatni a kurzort, amellyel különböző célokat kellett érinteniük. Miután megismerkedtek az eszköz használatával, két, azonos nagyságú, színű és formájú kurzort mutattak nekik a képernyőn: az egyik volt az egerükkel mozgatott kurzor, a másik pedig az általuk az előző napokban mozgatott kurzorról készült felvétel. Az egyetlen módja, amellyel a majom a kurzort azonosíthatta, a cselekedete és a képernyőn megfigyelhető eredmény összehasonlítása volt.

A japán kutatók szerint a kísérlet meggyőző erejű volt, és a csimpánzok elemzik cselekedeteiknek a külső világra gyakorolt hatását. Kiegészítő kísérletek segítségével az is kiderült, hogy ez az elemzés egyszerre térbeli és időbeli.

Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a csimpánzoknál és az embereknél ugyanazok az éntudatot megalapozó kognitív folyamatok játszódnak le – áll a tanulmányban.