nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hogyan tanítsuk meg kutyánknak a nyelvet?

Chaser, a border collie több mint ezer szó jelentését tudja. Ezen kívül tudja szegmentálni a hozzá intézett megnyilatkozásokat, és még a mondatok szintaxisával is tisztában van. Hogy lehet mindezt megtanulni? – John Pilley, Chaser gazdája vall minderről.

nyest.hu | 2013. augusztus 1.
|  

Ha nem is taníthatók meg beszélni, a kutyák képesek elsajátítani a szavak jelentését. Hogy mennyire nagy szókincset lehetnek képesek megtanulni, arra az egyik legjobb példa Chaser, a méltán híres dél-karolinai border collie, aki több mint ezer tárgy elnevezését tudja. És ha mindez nem lenne elég, az is kiderült, hogy egy új elnevezést képes társítani egy még ismeretlen tárggyal, azaz megtanulja annak a nevét. Hogy mi mindent tud Chaser, kiderül a Scientific American blogbejegyzéséből.

Mindezeken kívül Chaser azt is megtanulta, hogy a különböző tárgyak nagyobb kategóriákba sorolhatók: vannak például általában „játékok”, ezeken belül vannak speciálisabbak, például a „frizbik” közé tartozók, ezeken kívül vannak még köztük a „labdák” közé tartozók stb. Ezzel együtt a különlegesen okos eb meg tudja különböztetni a tárgyak elnevezéseit a parancsoktól. Így bizonyos esetekben arra is képes, hogy bizonyos hangsorozatokat szegmentáljon: tudja például, hogy a hozd a zoknit két fő elemből áll (hozd + zokni), nem pedig egyetlen új elem. Nemrégiben pedig az is kiderült Chaserről, hogy képes érzékelni a szavak közti grammatikai, szintaktikai viszonyokat.

Chaser nem az egyetlen különleges nyelvi tudással rendelkező kutya; jó néhány hozzá hasonló csodakutyáról számoltak már be a tudományos magazinok. A média azonban általában csak a fantasztikus eredményeket állítja reflektorfénybe: hogy mi mindent tudnak (és hogy mit nem tudnak) ezek a kutyák. Az azonban, hogy a tanulás hogyan történik, hogy például Chaser mennyi idő alatt és hogyan tanult meg több mint ezer szót, homályban marad. Most azonban minderre fény derül a Scientific American John Pilley-vel, Chaser gazdájával (és trénerével) készült beszélgetésből...

Border collie
Border collie
(Forrás: Wikimedia Commons / Thomas Vaclavek / CC BY-Sa 2.0)

Chaserről és gazdájáról előreláthatólag 2013 októberében fog megjelenni egy könyv Chaser: Unlocking the Genius of the Dog Who Knows a Thousand Words (Chaser: az ezer szót ismerő kutya titka) címmel.

Hogyan tanulta meg több mint ezer szó jelentését Chaser? – Pilley megfogalmazása szerint „a tanulás a tanuláson alapszik”, így először csak a legegyszerűbb viselkedésformákat tanulta meg Chaser is, például, hogy ül, áll, marad stb. Később aztán jöttek a bonyolultabb, relációs parancsok, például hozzám, oda, séta, mássz stb. A várt reakcióknál a gazda pozitív megerősítést adott, és az első időkben étellel is megerősítette az elvárt viselkedést. (Erről aztán fokozatosan leszoktatta kutyáját.)

Amikor már az alapvető parancsokkal tisztában volt, Pilley elkezdte megtanítani neki a tárgyak neveit. A módszer az volt, hogy megmutatta a kutyának a tárgyat, majd megmondta annak a nevét: „Ez egy frizbi”. Ezután pár lépéssel odébb lerakta a tárgyat, megvárta, hogy a kutya elinduljon a tárgy irányába, majd kiadta a parancsot: „Keresd meg a frizbit!” Majd, amikor a kutya szájába vette a frizbit, megdicsérte. Végül elrejtette a tárgyat, és a kutyának kellett azt megkeresnie.

A tanulási-tanítási eljárás tehát ez volt. Naponta néhányszor 5-5 percben megismételte ezt a játékot. Mindig csak egyetlen játék volt a közelben, és csak annak az egynek a nevét ismételte egyre játék közben hússzor-negyvenszer egy-egy ilyen alkalommal. Amikor megtanulta a tárgy nevét, újabb tárgyat vettek elő, és azzal ugyanezt a procedúrát ismételték. Sosem próbálkoztak egyszerre több tárggyal.

„Fogd a labdát!”
„Fogd a labdát!”
(Forrás: Wikimedia Commons / Mdk572 / CC BY 3.0)

Hogy honnan tudta Pilley, hogy Chaser valóban megtanulta a tárgyak nevét, azaz hogy hosszabb távon is emlékezni fog azokra? – Néhány hétnyi tanulás után Pilley tesztelte Chaser tudását. A feladat az volt, hogy a kutyának a megtanult tárgyat ki kellett választania nyolc egyéb tárgy közül a neve alapján. Természetesen a tesztet sem egyszer végezték el, hanem legalább nyolcszor, különböző tárgyakkal. A kutya akkor ment át a vizsgán, ha mind a nyolcszor hibátlan teljesítményt nyújtott. Abban az esetben, ha a kutya elrontotta a tesztet, abba is hagyták a tesztelést, és tovább gyakorolták a tárgy nevét, majd újra nekiláttak a tesztelésnek.

Később, amikor már több tárgynak a nevét is tudta, rendszeresen voltak nagyobb „számonkérések” is. Ezek nagyon hasonlóak voltak az előbbi tesztekhez, csak itt húsz ismerős tárgy közül kellett név alapján kiválasztania a megfelelőt. Háromévnyi gyakorlás után Chaser az esetek 90 százalékában ki tudta választani a megfelelő tárgyat. A teszteket azért kellett rendszeresen, havonta elvégezni, hogy biztosak legyenek abban, hogy a kutya nem valamelyik régi tárgy helyett tanult meg egy újabbat, hanem valóban bővült a „szókincse”.

És hogyan tanulta meg a nyelvtant? – Chaser először a tárgyaktól függetlenül tanulta meg az akciók neveit: fogd, pacsi, szagold. majd ezeket a cselekvéseket különböző tárgyakkal kombinálták. Így Chaser a tárgyaktól függetlenül tanulta meg a cselekvések neveit, és később ezeket külön elemekként kombinálta össze. Először csak kételemű parancsokat (fogd a frizbit) tanult meg, később már három eleműeket is (vidd oda a frizbit a labdához). Hogy ezeknek az értelmezését teszteljék, megpróbálták fordítva is (vidd oda a labdát a frizbihez). Az, hogy a kutya képes volt megfelelően végrehajtani az akciókat, azt bizonyítja, hogy a mondatok szintaxisát is „megtanulta”, nem csak az egyes szavak jelentését.

Hogy mi a titka az eredményes tanulásnak? – Pilley, aki pszichológus, és harminc éves tanítási tapasztalattal rendelkezik, így vall erről: „A nyomás, a félelem és a szorongás gátat vet a kreatív tanulásnak. Azt csak a játékban lehet elérni. A nyomás és a játék nem férnek össze egymással. Ha tanulásról van szó, a lényeg, hogy ki kell iktatni a nyomást és a szorongást, és a játék az egyik legfontosabb dolog.” Ezt a gondolatot pedig nem csak a kutyatulajdonosok figyelmébe ajánljuk.

Forrás

How to Teach Language to Dogs

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 Xebulon 2013. augusztus 1. 21:38

@Molnár Cecília: Pont ez amit mondok. A kutya nem érti a szöveget, hanem a gazdi tudja, hogy hová mit rejtett és akaratlanul is irányítja a kutyát. Például ha rossz irányba megy akkor hunyorít, ha jó irányba akkor kitágulnak a pupillák - a kutya csak ezt nézi.

Ellenőrizni lehetne, ha a gazdi maga sem tudja hol a tárgy (pl. más dugta el), vagy videoról lejátszani a hangfájlt.

3 Sultanus Constantinus 2013. augusztus 1. 19:03

Szerintem az állatok (bizonyos madarak kivételével) nem tudják felfogni/megkülönböztetni az emberi szavakat, inkább csak a hangsúlyra, dallamra, hanglejtésre "emlékezhetnek", ez alapján tanulhatnak.

Lehet, hogy túl merész következtetés, de én azt mondom, hogy ebből a szempontból azok az állatok a legintelligensebbek, amelyek képesek az emberi beszéd és a szavak utánzására (pl. papagájok), mivel az utánzás egyben azt is jelenti, hogy képes a szavakat a hallottak alapján képezni, tehát felismeri benne az emberi beszéd hangjait.

A kutya minderre nem képes, de még az állatok között is eléggé szegényes a "nyelve" (végül is ugatni, vonyítani és morogni tud csak).

2 Molnár Cecília 2013. augusztus 1. 08:21

@Xebulon: Az kiderült a cikkből, hogy a gazdájával gyakorolt, és ő is tesztelte a tudását. A "tudás" itt "képesség" értelemben szerepel: a szavak kimondására képes bizonyos akciókat elvégezni a kutya. Egy ember valószínűleg nem így "tudja" a szavak jelentését.

1 Xebulon 2013. augusztus 1. 08:01

Annak idején volt egy híres számoló ló. Megkérdezted tőle, hogy mennyi 5+3 és a ló pontosan 8-at dobbantott a lábával.

Később kiderült, hogy a ló nem számol, hanem az embert figyelte, mert az ember számolja a dobbantásokat és önkéntlenül jelez, mikor a helyes értéket elérte. például, ha valaki úgy kérdezett, hogy nem tudta az eredményt, akkor a ló is csak össze-vissza dobbantott.

Kicsit szkeptikus vagyok, hogy a kutya is bizonyos esetekben az emberi reakcióra reagált, és nem annyira okos, jó lenne ismerni a tesztelés pontos körülményeit - pl.: géphang mondja a kutyának mit csináljon, és a vele egy szobában lévő ember se tudja mi a feladat.

Információ
X