nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...
    2021. 01. 16, 14:48  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...
    2021. 01. 15, 22:25  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...
    2021. 01. 13, 02:59  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...
    2021. 01. 13, 02:31  Százasak vagyunk?
  • szigetva: @Libertate: Onnan, hogy a Nyesten több, mint száz cikk címe alá odaírtam. Mederi téves ada...
    2021. 01. 12, 19:43  Százasak vagyunk?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Majomkom
A majomkölykök is nevetnek

Ha fiatal csimpánzokat vagy gorillákat csiklandoznak meg, hasonlóan kacagnak, mint a kisgyerekek. A nevetés tehát nem csupán emberi tulajdonság – erre egy német–amerikai kutatócsapat jött rá.

MTI | 2009. június 5.
|  

A nevetés eredete tíz-tizenhat millió évre, az ember és az emberszabásúak legutolsó közös ősére vezethető vissza – írták  a kutatók a Current Biology című amerikai szaklapban.
„Az volt a meglepő, hogy a csiklandozás még a gorillákból és az orangutánokból is hangos megnyilvánulást váltott ki” – idézte fel Elke Zimmermann, a hannoveri állatorvosi főiskola professzora. A kutatást kezdeményező zoológus több mint tíz éve gyűjt hangfelvételeket emberszabású majmokról.

 

Budapest, 1980. december 19. Csimpánz nevet a közönségre a tíz éves Fővárosi Nagycirkusz december 19-én bemutatott gálaműsorán
Budapest, 1980. december 19. Csimpánz nevet a közönségre a tíz éves Fővárosi Nagycirkusz december 19-én bemutatott gálaműsorán
(Forrás: MTI/Benkő Imre)

Összesen nyolcszáz hang- és képfelvételt készült arról, ahogy a kijelölt állatkertek és a malajziai orángutánközpont ápolói huszonkét állat kezét, talpát, tarkóját és hónalját csiklandozzák. Három – emberi – gyermeknél ezt a feladatot a szüleik vállalták. Zimmerman közlése szerint nem mesterséges helyzeteket idéztek elő: a csiklandozás a majmoknál is a játék természetes része.
A biológusok a kacagásokat tizenegy jellemző alapján elemezték, és meghökkenve tapasztalták, hogy a nevetés családfája pontosan megegyezik az orangután, a gorilla, a csimpánz, a bonobó és az ember közötti, molekuláris genetikával pontosan alátámasztott rokonsági viszonyokkal. Azaz minél közelebbi rokona egy faj az embernek, annál inkább hasonlít a nevetésük. Míg az orangutánok és a gorillák alig hallhatóan kuncognak, a csimpánz és a bonobó nevetése már-már szinte emberi dallammal rendelkezik – tudósított a felmérésről a Die Welt című német lap online kiadása.
„A nevetésünk fokozatosan alakulhatott ki” – magyarázza Marina Davila Ross társszerző, aki Hannoverben doktorált. A biológus már doktori disszertációjában kimutatta, hogy az orangutánoknál „ragadós” az érzelmek kiváltotta arckifejezés, a mosolyt pedig mosollyal jutalmazzák.
Az utóbbi években számos tanulmány bizonyította, hogy a főemlősök empátiával és kifejezett öntudattal rendelkeznek.
„A legújabb főemlőskutatások megmutatják, hogy miben különbözünk a majmoktól, és azt is, hogy mennyit tesz ki a bennünk lakozó majom” – mutatott rá Zimmermann professzor. – „Eddigi ismereteink alapján az emberszabásúak nevetése őszinte: valószínűleg hiányoznak belőlük a tettetett nevetéshez szükséges idegi alapok”.

 

Információ
X