-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Amúgy nincs kedved kalandmesternek jelentkezni a legközelebbi m.a.g.u....2025. 07. 09, 18:00 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Egyetlen konkrétum van a hosszú szövegedben: a magyarban E3-ban nincs ...2025. 07. 09, 11:17 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Idézet a cikkből: "...erősen kritizálják a nyelvcsalád fogalmát. Ennek ...2025. 07. 09, 10:23 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Az alapszókincs az olyan szavak amiket nap mint nap folyamatosan haszn...2025. 07. 08, 23:12 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Igen, feltételezem, hogy nem véletlenül maradtak fenn.. Nem ki, hanem rátalálta...2025. 07. 08, 11:17 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ha fiatal csimpánzokat vagy gorillákat csiklandoznak meg, hasonlóan kacagnak, mint a kisgyerekek. A nevetés tehát nem csupán emberi tulajdonság – erre egy német–amerikai kutatócsapat jött rá.
A nevetés eredete tíz-tizenhat millió évre, az ember és az emberszabásúak legutolsó közös ősére vezethető vissza – írták a kutatók a Current Biology című amerikai szaklapban.
„Az volt a meglepő, hogy a csiklandozás még a gorillákból és az orangutánokból is hangos megnyilvánulást váltott ki” – idézte fel Elke Zimmermann, a hannoveri állatorvosi főiskola professzora. A kutatást kezdeményező zoológus több mint tíz éve gyűjt hangfelvételeket emberszabású majmokról.
(Forrás: MTI/Benkő Imre)
Összesen nyolcszáz hang- és képfelvételt készült arról, ahogy a kijelölt állatkertek és a malajziai orángutánközpont ápolói huszonkét állat kezét, talpát, tarkóját és hónalját csiklandozzák. Három – emberi – gyermeknél ezt a feladatot a szüleik vállalták. Zimmerman közlése szerint nem mesterséges helyzeteket idéztek elő: a csiklandozás a majmoknál is a játék természetes része.
A biológusok a kacagásokat tizenegy jellemző alapján elemezték, és meghökkenve tapasztalták, hogy a nevetés családfája pontosan megegyezik az orangután, a gorilla, a csimpánz, a bonobó és az ember közötti, molekuláris genetikával pontosan alátámasztott rokonsági viszonyokkal. Azaz minél közelebbi rokona egy faj az embernek, annál inkább hasonlít a nevetésük. Míg az orangutánok és a gorillák alig hallhatóan kuncognak, a csimpánz és a bonobó nevetése már-már szinte emberi dallammal rendelkezik – tudósított a felmérésről a Die Welt című német lap online kiadása.
„A nevetésünk fokozatosan alakulhatott ki” – magyarázza Marina Davila Ross társszerző, aki Hannoverben doktorált. A biológus már doktori disszertációjában kimutatta, hogy az orangutánoknál „ragadós” az érzelmek kiváltotta arckifejezés, a mosolyt pedig mosollyal jutalmazzák.
Az utóbbi években számos tanulmány bizonyította, hogy a főemlősök empátiával és kifejezett öntudattal rendelkeznek.
„A legújabb főemlőskutatások megmutatják, hogy miben különbözünk a majmoktól, és azt is, hogy mennyit tesz ki a bennünk lakozó majom” – mutatott rá Zimmermann professzor. – „Eddigi ismereteink alapján az emberszabásúak nevetése őszinte: valószínűleg hiányoznak belőlük a tettetett nevetéshez szükséges idegi alapok”.