Ezer éve beszélik a magyart Burgenland területén, húsz éve ismét élő, eleven nyelvként – írta a Der Standard. A cikk 40 ezerben adja meg az ausztriai magyar nemzeti kisebbség számát. A magyar a legnagyobb, egyúttal minden bizonnyal a legsokszínűbb ausztriai népcsoport is – fogalmazott a lap. Az 1976-ban törvényben elismert autochton (őshonos) burgenlandi népcsoportban – írta a lap – mintegy ötezren beszélnek magyarul két nyelvi szigeten, egyrészt Felsőpulya (Oberpullendorf), másrészt Felsőőr (Oberwart), Alsóőr (Unterwart) és Őrisziget (Siget in der Wart) térségében.

Az az állítás, hogy egy nyelvjárás „ősi”, nyelvészeti szempontból értelmezhetetlen. Márpedig milyen szempontból értelmeznénk? Hasonlóképpen bármely nyelvjárásról elmondhatjuk, hogy egyedi, még akkor is, ha egyetlen olyan vonása sincs, mely ne fordulna elő más nyelvjárásban – a vonások sajátos kombinációja ugyanis egyedivé teszi.

(A szerk.)

Az 1921-ig a magyar államhoz tartozó burgenlandi magyarok sajátos, ősi dialektust beszélnek, amelyet a németből kölcsönzött szavak jellemeznek. A szigetiek és a pulyaiak a horvát és a német nyelvűektől körülvéve éltek, ami nyomot hagyott a nyelvjáráson is. A lap idézte a burgenlandi születésű, 1990-ben Budapesten elhunyt Imre Samu nyelvészt, aki elismerte, hogy ez a sajátosság néhányaknak bánthatja a fülét, de lándzsát is tört szülőföldje dialektusa mellett, kijelentve: „a felsőőri dialektus nagyon érdekes, teljesen egyedi szín a magyar nyelvjárások sokaságában”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Akármit is nevezett „egyedi színnek” Imre Samu, aligha a nagyszámú német átvételre gondolt. Ez egyébként nem csupán a burgenlandi nyelvjárást jellemezte, többek között a pesti nyelvet is szidták a nagyszámú német jövevényszó használata miatt.

(A szerk.)

Ennek az egyedi színezetének köszönhetően néha a német nyelvű szomszédok is gond nélkül megértik a nyelvjárást. „A feuerwehr (tűzoltóság) vett egy új löschpumpnit (tűzoltószivattyút) meg egy löschwognit (oltókocsit)” – idéz Szoták Szilvia kutató a riporternek egy, a köznapi használatból származó mondatot.

A burgenlandi magyarnyelvoktatásban a Magyarországon beszélt magyart tanítják. Iskolai magyaroktatás mintegy húsz éve van a tartományban. Az elmúlt iskolaévben 3128 burgenlandi iskolás tanult magyarul, közülük 146-an az 1992-ben alapított felsőőri (Oberwart) kétnyelvű gimnáziumban. „A magyar nyelv kihalásától tehát nem kell tartani” Burgenlandban – fogalmazott a lap.

A cikkíró felidézte, hogy jelentősen gyarapodott a törvényben elismert magyar kisebbség létszáma, amikor 1992-ben népcsoportként ismerték el a bécsi, jelentős részben 1956-os menekültekből álló magyarságot is. A támogatásokon a két magyar népcsoport fele-fele arányban osztozik. Ladislaus Kelemen, az alsóőri (Unterwart) Imre Samu Nyelvi Intézet vezetője a lapnak elmondta, hogy a támogatások elosztása néha egy kis feszültséget is okoz.

Az intézetvezető úgy vélekedett, sokszor a népszokások ápolásán túl nem jut lehetőségük másra. A 2000-ben alapított intézet tudományos oldalról szeretné megközelíteni a nyelvápolást. A népcsoportügyekért felelős szerv, az osztrák kancellári hivatal azonban csak „népcsoport-specifikus” programokra ad támogatást. Ezért egy kissé „a klisék foglya”, aki meg akarja akadályozni, hogy előbb-utóbb a támogatást elutasító levelet találjon a „postakasztniban” (postaládában) – mondta a Der Standardnak.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)