A Gutenberg-biblia, Európa első nyomtatott könyve idén ünnepli 650. születésnapját. Egészen pontosan 1455. február 23-án látott napvilágot ez a kétkötetes, impozáns kiadvány; kiadója a mainzi ötvösmester, feltaláló, Johannes Gutenberg. Ő volt az első európai, aki mozgatható betűelemekkel és betűfémmel készített nyomtatványokat. Az általa használt technika aztán az egész világot megváltoztatta, ahogyan a könyvnyomtatás Európa- és világszerte elkezdett terjedni. A gutenbergi találmányok előtt ugyanis a könyveket – így a Bibliát is – kézzel, fáradságos munkával másolták – elsősorban papok, szerzetesek. Gutenberg kiadványa egy csapásra bestseller lett. De hány példányt is készített? Tényleg ezek voltak a világon az első nyomtatott könyvek? És valóban meggazdagodott a könyvkiadásból? – Most hét érdekességet osztunk meg a Gutenberg-bibliával kapcsolatban olvasóinkkal a History magazin cikke alapján.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

1. A Guenberg-biblia nem az első nyomtatott könyv

Európában és „a fejlett nyugaton” valóban a Gutenberg által készített Biblia volt az első nyomtatott könyv. A világ más tájain azonban már jóval korábban ismerték a könyvnyomtatást. A kínaiak akkor is kicsit beelőztek: a kínai kézművesek ugyanis már a 2. században nyomtattak tintával papírra. A 800-as években pedig könyvnyi terjedelmű szövegeket is nyomtattak már fa nyomtatóblokkok segítségével. A mozgatható egységekkel dolgozó nyomdát is a Távol-Keleten használták először; egy Pi Seng nevű kínai alkimista találta fel a 11. század közepén. Később a mozgatható betűfémmel először Koreában dolgoztak a Csikcsi, egy koreai zen-buddhista tanításokat tartalmazó könyv első, 1377-es kiadásán. Ez a kiadvány 75 évvel előzte meg Gutenberg Bibliáját.

Egy oldal az 1377-es kiadású Csikcsiből
(Forrás: Wikimedia Commons)

2. Gutenberg semmi pénzt sem keresett a nyomtatott bibliákból

Az előző évezredben kétségtelenül Johannes Gutenberg volt az, aki a legnagyobb hatású találmányt megalkotta. (Szokás is a könyvnyomtatás utáni korszakot Gutenberg-galaxisnak nevezni.) Mégis nagyon keveset tudunk magáról a mesterről, és amit tudunk, az sem nagyon dicsőséges...

A születési dátuma bizonytalan, de még azt sem tudjuk, hogy nézett ki, házas volt-e, voltak-e gyerekei, és hogy hová lett eltemetve. Mindaz, amit róla tudunk törvényszéki és gazdasági iratokból derül ki; ezek azt mutatják, hogy a bibliák nyomtatása igencsak zavaros ügylet volt. Egy 1455-ös dokumentumból például kiderül, hogy Gutenberg üzlettársa, Johann Fust beperelte őt, hogy visszakapja azt a rengeteg pénzt, amit a biblianyomtatásra kölcsönadott neki. Gutenberg elveszítette a pert, ennek következtében a nyomdájának az eszközeit és félig kész bibliákat át kellett adnia Fustnak. Fust pedig Gutenberg segédével, Peter Schoefferrel fejeztette be a munkát. Gutenberg tehát teljesen tönkrement ebben az akcióban. Később ugyan nyitott egy második nyomdát, de ezzel teljesen esélytelen volt annyit keresni, mint amennyit az első vállalkozásával.

Johannes Gutenberg ábrázolása egy 16. századi metszeten
(Forrás: Wikimedia Commons)

3. Megdöbbentően kevés példány készült a Gutenberg-bibliából

Gutenberg papírkészletének méretét megbecsülve a kutatók úgy gondolják, hogy az 1450-es években a mester körülbelül 180 példányt nyomtathatott a Bibliából. Ez egészen csekélynek tűnik, de a szám megítéléséhez érdemes tudnunk, hogy abban az időben egész Európában körülbelül 30000 kötetnyi könyv létezhetett.

A nyomtatott Biblia megjelenésének jelentőségét jól mutatja a későbbi II. Pius pápa levele Carvajal bíboroshoz, amelyben arról lelkendezik, hogy az új Biblia-kiadás elképesztően tiszta, korrekt és hiba nélküli, és szemüveg nélkül is olvasható. A munka minőségének köszönhetően a példányokat már az előtt sikerült mind eladni, hogy elkészültek volna. Egy példány 30 aranyforintba került, ami igen szép summának számított abban az időben.

Forrás: Wikimedia Commons / UB Kassel / GNU-FDL 1.2

4. A Gutenberg-bibliának több különböző változata van

A Gutenberg-biblia legtöbb példánya 1286 oldalas volt, és két kötetben jelent meg, de ezek közül szinte nem is volt két egyforma. Az összesen elkészült 180 példányból 135 papírra készült, a maradékot pedig pergamenre nyomtatták. A pergamenből készült könyvek tetemes súlyából arra lehet következtetni, hogy egy kötethez körülbelül 170 borjú bőrére volt szükség.

A kötetek abban is különböznek egymástól, hogy milyen a tipográfiájuk, illetve hogy mennyire díszesek az oldalak. Gutenberg először a kézzel másolt könyvek iniciáléinak mintájára színes kezdőbetűket, vörös címeket, bekeretezett betűket alkalmazott a címeknél. Később azonban rájött, hogy ez nagyon időigényes, így aztán ezek a később készült kötetekből elmaradtak, a helyüket egyszerűen kihagyta a margón. Ezeket a helyeket aztán profi betűrajzolók kézzel készített iniciálékkal és díszekkel festették meg. A kötetek tulajdonosai is sokszor bíztak meg művészeket ezzel a díszítői munkával. Így aztán tényleg azt lehet mondani, hogy nincs két egyforma kötet.

Forrás: Wikimedia Commons / Graferocommons / CC BY-SA 3.0

5. A Vörös Hadsereg két példányt elrabolt Németországból a II. világháború alatt

Németország szovjet megszállása alatt, a II. világháború végén hadizsákmányra vadászó csoportok portyáztak, és fosztogatták a múzeumokat és a könyvtárakat is. A szovjetek igyekeztek revansot venni az őket a háború alatt kifosztó németeken. Így került a Szovjetunióba rengeteg műtárgy és könyv – sok más mellett a Gutenberg-biblia két példánya is.

A szovjetek azonban sokáig tagadták, hogy a hiányzó példányok náluk lennének. Csak az 1980-as években ismerték el, hogy a hiányzó ősnyomtatványok moszkvai könyvtárakban vannak. Azóta a német kormány számos sikertelen próbálkozáson van túl, hogy visszaszerezze a könyveket. 2009-ben az egyik példányt az orosz kormány ügynöke megpróbálta eladni a feketepiacon 1,5 millió dollárért, de ezt végül sikerült megakadályozni.

Forrás: Wikimedia Commons / Antonio Zugaldia / CC BY 2.0

 6. Egy tolvaj majdnem megfújta az egyik példányt a Harvard Egyetem könyvtárából

1969-ben egy Vido Aras nevű ember elrejtőzött a Harvard Egyetem könyvtárának egyik vécéjében, és ott maradt zárás után is. Amikor a könyvtár bezárt, felmászott a tetőre, és egy kötél segítségével eljutott annak a teremnek az ablakába, ahol a Gutenberg-biblia egy példányát őrizték. Arasnak sikerült kiszedni a köteteket a tárolóból, és a hátizsákjába tette őket. Arra azonban nem számított, hogy a kötetek milyen súlyosak, így amikor a kötélen megpróbált visszamászni, a kötetek súlya lehúzta, végül elveszítette az egyensúlyát és lezuhant. Csak másnak reggel találtak rá a pórul járt tolvajra a könyvtárosok. A Biblia kötetein csak kisebb sérülések keletkeztek, Aras azonban betörte a koponyáját.

Forrás: Wikimedia Commons

7. Ma már csak 49 példány van meg

A 180 példányból mára mindössze 49 van meg – könyvtárakban, múzeumokban és egyetemeket világszerte. A megmaradt példányoknak kevesebb mint a fele ép; van olyan, ahol hiányzik az egyik kötet, vagy olyan, amelyben csupán néhány lap maradt épen. Németországban van a legtöbb, összesen 14 példány, az Egyesült Államokban 10-et őriznek. Ma egy teljes Gutenberg-biblia 35 millió dollárt érhet.

Forrás

7 Things You May Not Know About the Gutenberg Bible