nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A gót betűk titkai
Így írtak a nácik?

Német nyelvterületen nem a rovásírás volt a hagyományőrzők kedvence, hanem a gót betű. Viszont a külföldi szemnek szokatlan írás akadályozta a német világuralmi terveket, így a nácik útjában volt... Minden kiderül a véres és kegyetlen betűtípusvitáról!

Takács Boglárka | 2012. november 9.
|  

Olvasói kérésre most utánajárunk annak, igaz-e az elterjedt elképzelés, ami a gót betűs írást a náci Németországgal köti össze. Hitlerék a gót betűket kedvelték, vagy épp ellenkezőleg?

Első világháborús propagandaplakát. Nem náci találmány
Első világháborús propagandaplakát. Nem náci találmány
(Forrás: Wikimedia Commons / Lucian Bernhard (1883–1972))

Két írás egy nyelven

A törtvonalú betűknek is több típusuk van, ezek egyike a szakmai berkekben is gótnak nevezett. A németben a törtvonalú betűk általános elnevezése a Fraktur, mely szintén a törtvonalú betűk egy típusa (magyarul fraktúr alakban használatos). Cikkünkben a köznyelvben elterjedt gót betű elnevezést használjuk.

(A szerk.)

A latin eredetű nyomtatott betűtípusok két nagyobb családba sorolhatók: ezek az antikva és a gót (más néven törtvonalú) betűk. Mi Magyarországon az antikva betűket használjuk, ez a cikk is egy antikva betűtípussal íródott.

A gót betűk a középkorban, német nyelvterületen alakultak ki. Ekkoriban más országokban is gót betűkkel írták a kódexeket, Magyarországon is születtek ilyen művek. Az első európai nyomtatott könyvek szintén gót betűsek voltak – Gutenberg a kódexeket próbálta utánozni.

Gutenberg-biblia. A nyomtatott szöveget kézzel díszítették
Gutenberg-biblia. A nyomtatott szöveget kézzel díszítették
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ahogy a könyvnyomtatás iparszerűvé vált, német nyelvterületen a gót betűk, Európa más vidékein az antikva betűk terjedtek el. Magyarországon erős volt a német kulturális befolyás, de némi ingadozás után végül mégis az antikva vált bevetté. A 15-16. század során a német kultúrkörben is teret hódított az antikva és kialakult a kétírásúság (németül Zweischriftigkeit): a német szöveget gót betűkkel, az idegen, elsősorban latin jövevényszavakat antikvával szedték.

Német nyomtatvány 1768-ból. Jól megfigyelhető a kettősség
Német nyomtatvány 1768-ból. Jól megfigyelhető a kettősség
(Forrás: Wikimedia Commons / MatthiasKabel / GNU-FDL 1.2)

A nagy betűháború

A tizenkilencedik században tört ki először nagyobb vita a gót betűk körül – egyre többen érezték úgy, hogy a sajátos német íráskép elzárja a németséget a nyugati kultúra fő áramától. Több modernizált gót betűtípus is született, például ilyen volt Emil Rudolf Weiß alkotása, a Weiß-Fraktur.

A politikai baloldal javarészt amellett állt ki, hogy teljesen át kellene térni a máshol bevett antikvára, míg a jobboldal a hagyományőrzés mellett foglalt állást. Otto von Bismarck kancellár is a gót betűket kedvelte, mert az antikva betűs szöveget lassabban tudta elolvasni. Ez nekünk furcsa, mert mi pont a gót betűket találjuk nehezebben olvashatónak, de igazából ez főleg megszokás kérdése.

Bismarck kancellár, a német egység atyja
Bismarck kancellár, a német egység atyja
(Forrás: Wikimedia Commons / AD.BRAUN & Cie Dornach)

Az újítók egymással sem értettek egyet: az 1920-as években a Bauhaus tipográfusai amellett érveltek, hogy az antikva betűk közül is csak a talp nélküliek az elfogadhatók, mert ezek modernebbek. Egészen furcsa javaslatok is születtek; volt, aki például amellett állt ki, hogy az antikva bevezetésével egy időben a nagybetű-kisbetű különbségtételt is el kellene törölni!

Ez a zűrös időszak volt a tipográfia aranykora: számos modern, kísérletező betűtípus született. Ezek közül sok máig népszerű, például az 1927-ben Paul Renner által tervezett Futura még a Holdra is eljutott!

A Holdon elhelyezett Apollo-11 emlékplakett szövegét is Futurával szedték
A Holdon elhelyezett Apollo-11 emlékplakett szövegét is Futurával szedték
(Forrás: Wikimedia Commons / NASA, Dna-webmaster)

Hazafias betűk

A virágzásnak a nácizmus térnyerése vetett véget. A német nemzetiszocialisták többsége eleinte kevéssé meglepő módon a hagyományos gót betűket támogatta – Rennert le is tartóztatták „németellenes” tevékenységéért, és más tipográfusok sem alhattak nyugodtan. Eközben az olasz fasiszták viszont rajongtak az új, modern antikváért, Mussolini egyenesen kitüntette Rennert.

Már a kezdetektől voltak azonban olyan német nácik is, akik az antikva mellé álltak, közéjük tartozott például a befolyásos Goebbels propagandaminiszter is. Ha megnézzük az 1936-os berlini olimpia grafikai anyagát, találhatunk gót és antikva betűket egyaránt – akár egyszerre is, mint a következő bélyegen:

A „Német Birodalom” gót betűkkel szerepel, az „Olimpiai Játékok” antikvával
A „Német Birodalom” gót betűkkel szerepel, az „Olimpiai Játékok” antikvával
(Forrás: Wikimedia Commons / NobbiP)

Zsidó írás?

1941-ben fordult a kocka. Martin Bormann, a pártkancellária feje bizalmas körlevélben tiltotta be a gót betűket! A rendelet szövege a következő bizarr kitételt is tartalmazta: „Az úgynevezett gót írás valójában schwabachi zsidó betűkből áll”. (Schwabach észak-bajor város nevét egy elterjedt gót betűtípus viselte.) A nácik igen váratlanul szánhatták el magukat erre a lépésre, mert a körlevél fejléce még gót betűkkel tartalmazta a „Nemzetiszocialista Német Munkáspárt” és a „Führer helyettese” feliratokat!

Maga a rendelet. Kibocsátói ellentmondásba keveredtek
Maga a rendelet. Kibocsátói ellentmondásba keveredtek
(Forrás: Wikimedia Commons)

Mi adhatott okot erre a hirtelen irányváltásra? A hivatalos szöveg árulkodó – kiemeli, hogy a külföldön is terjesztett sajtóanyagoknak minél gyorsabban át kell állniuk a „normál írásra”, azaz az antikvára. A történészek szerint azért szabadultak meg a nácik a gót betűktől, hogy propagandájukat más európai országokban is hatékonyabban tudják terjeszteni. A megszállt területek lakossága szintén nehezen boldogult a szokatlan gót betűkkel. A hagyományos írás a német világuralom útjában állt, ezért meg kellett tőle szabadulni...

Napjainkban

A Harmadik Birodalom elvesztette a második világháborút, de a gót betűk nem tértek vissza. A gót betűs kézírást több német szövetségi állam is megpróbálta a háború után újra bevezetni. Ez az írás azonban az antikva használói számára még a nyomtatott gót betűknél is nehezebben olvasható:

Ön mennyire boldogul vele?
Ön mennyire boldogul vele?
(Forrás: Wikimedia Commons / -donald- / GNU-FDL 1.2)

A gót betűk végérvényesen kimentek a divatból, ma Németországban is legfeljebb csak dekorációs célokra használják őket, ha a hagyományos értékeket vagy valaminek a régiségét próbálják hangsúlyozni. Törtvonalú betűket látva nem kell rögtön a nácizmusra gondolnunk, például a balközép politikai irányultságú Berliner Zeitung fejléce is gót betűs. A mai neonácik közül mégis sokan előszeretettel használják a gót betűket – valószínűleg fogalmuk sincs arról, hogy eszmei elődeik betiltották ezt az írásmódot!

Német neonáci tüntetés
Német neonáci tüntetés
(Forrás: Wikimedia Commons / Marek Peters / www.marek-peters.com / GNU-FDL 1.2)

Felhasznált irodalom, további olvasnivaló

Loxley, S. (2004/2007): Titkok és történetek a betűk mögötti világból. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Gót betűk (ELTE Szabadbölcsészet tananyagok)
A betűtípusvita szócikke a német Wikipédián

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
10 Albu 2018. november 27. 18:29

@nudniq: Tót énekeskönyvet én is láttam már gót betűkkel, Selmecen, a kálvária lábánál lévő kiállításon februárban.

www.google.com/search?q=slovensky+fraktu...HTQIHTFMA_IQ_AUIDigB

+ www.google.com/search?tbm=isch&q=slovensky+gotické+pismo

9 Albu 2018. április 19. 23:10

Tudtommal ez a cikk groteszk betűkkel van, nem antikvával, bár telóról olvasom.

A neonácik meg szerintem tudják, hogy be voltak tiltva a fraktúr. A filmesek nem tudják, meg az amatőr bankjegygyűjtők. Én már jópár cikkben értesültem erről.

Szerintem inkább a náci időszakot állandóan bemutató filmiparnak kellene erről szólni (a History meg Spektrum tv-ken annyit szerepel a Dolfi, mintha ő lenne az EU és az USA első embere egy személyben : )

8 nudniq 2016. március 16. 17:24

@LvT: és hogyan alkalmazták a jellegzetes szlovák mellékjeleket a fraktúrbetűkön? Vagy a Husz előtti cseh módszert használták, "kettősbetűkkel"?

7 HOGATT 2013. április 4. 10:24

Én a magyarban is a fraktúr kifejezést tartom helyesnek a XIX.-XX. században a német nyelvterületen használt írás megnevezésre (de persze ez reménytelen harc, kb. olyan, mint a bérelt/albérlet hibás használata).

Kiegészítésként a cikkhez: ennek a betűtípusnak az írott változata a német kurrens írás, melyet Magyarországon is használtak a közvetítőnyelvként szolgáló német írásra. Nem összetévesztendő a Sütterlinschrift-el, amit 1911-ben alkottak meg, és nem teljesen azonos a "kurrens" írással.

E betűtípusokból egy a mai német írásba is átmentődött: az esz cet (osztrákosan scharfes s) egy fraktúr s és z betűből áll. A fraktúr és a kurrens érdekessége volt, hogy kétfelé s betűt használt, melyet görög minta alapján alkottak meg.

6 Krizsa 2012. december 30. 18:16

Dehát a gót írást még nemrég is használták! Ma már nem sikerül megtalálnom az interneten a gót kézírást (mert az egyáltalán nem volt ennyire szögletes), amit még én is tanultam 6-7 éves koromban. (Magyarul írni-olvasni az iskola előtt tanított meg az apám). Neki az volt a bánata egész életében, hogy a magyaron kívül egy nyelvet sem sikerült rendesen elsajátítani. Úgy gondolta (s ebben biztosan van igazság), hogy azért, mert csak felnőtt korában kezdett bele. Így engem először angol nyelvű óvodába járatott, aztán német (de nem nyugdíjas!) magántanárhoz küldött.

Tehát 60 évvel ezelött még Magyarországon is temészetes dolog volt gót betűkkel írni. A német írás nemsokára már M.o.-on is latin betűs lett (és semmi problémát nem okozott "átfordítanom" a gót írást). Később azonban – mikor más más tanárnál tanultam – nagyon kinevették a németemet. Kiderült, hogy osztrák kiejtéssel beszélem. Aztán persze jött az orosz...

Nekem az a tapasztalatom, hogy a kisgyermekkori "többnyelvűség" (habár otthon csak magyarul beszéltünk) nemhogy nem akadályozza, hanem elősegíti az anyanyelv kifogástalan elsajátítását.

5 LvT 2012. november 10. 19:10

Az egyházi irodalomban a magyarországi evangélikus szlovákság (legalább) az első világháború végéig fraktúrát (schwabachit) használt.

4 Galván Tivadar 2012. november 10. 09:55

"Schwabach észak-bajor város": olyannyira észak-bajor, hogy már valósággal frankföldi.

3 Fejes László (nyest.hu) 2012. november 9. 18:44

@Avatar: A rúnákról egy egész sorozatunk szólt.... www.google.hu/search?q=r%C3%BAn%C3%A1k+site%3Awww.nyest.hu+-%22Megje

2 Avatar 2012. november 9. 18:38

A rúnákra nem pörögtek ott a nacionalisták úgy, mint itthon a rovásírásra?

1 JL 2012. november 9. 12:28

Nem csak a német nyelvterületen! Mivel Skandináviába (és a Baltikumba) Németországból érkezett a könyvnyomtatás, német nyomdászmesterekkel együtt -- a gót írás az északi országokban is, ugyanúgy mint Németországban, egészen a 20. század elejéig volt használatban. Még száz évvel ezelőtt előfordulhatott (legalábbis Finnországban), hogy idősebb emberek "nem tudtak latin [ti. antikva] betűket olvasni". A mai finnek viszont általában csak a híres Sisu-pasztilladoboz feliratából ismerik a gót betűket, sőt: "Gifu" (a gót betűs "Sisu" többé-kevésbé tudatos félreolvasása) már nagyon régi vicc.

Információ
X