-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
„...lát a kormány rá lehetőséget, hogy a következő tanév kezdetén a béremelésre is sor kerüljön” – mondta Hoffmann Rózsa.
A közoktatási rendszer szerkezeti és finanszírozási fenntarthatatlansága mellett a versenyképes tudás megszerzése miatt van szükség a köznevelés átfogó átalakítására – jelentette ki az ágazat helyzetéről szóló keddi, országgyűlési vitanapon Balog Zoltán. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője vitaindító felszólalásában hangsúlyozta: mindenképpen változásra van szükség a köznevelésben, mert a rendszer „egyre gyengébb teljesítményt” nyújt és a kikerülő diákokból hiányzik a versenyképes tudás. „Amíg sok pénzt ölünk a felzárkóztatásba, addig a jól teljesítő közép hiányzik a rendszerből” – fogalmazott a miniszter.
A változtatások másik oka szavai szerint a rendszer finanszírozhatatlansága és széttagoltsága, éppen ezért a kormány újragondolta az állami feladatmegosztást, miközben megpróbálja megszabadítani az önkormányzatokat az adósságállományuktól, amely jelentősen szűkítette eddig is az oktatás lehetőségeit.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár beszédében leszögezte: a tavaly decemberben elfogadott köznevelésről szóló törvény kijelöli azokat az alapelveket, amelyek mentén a kormány irányítani akarja az iskolákat. Közlése szerint az a cél, hogy a rendszer olyan fiatalokat neveljen, akik tisztességes munkára épülő magyar társadalmat építenek majd. Kiemelte: az előző kormány alatt – 2008-ban – jelentősen romlott az iskolák helyzete, mivel az akkori kormány 33 milliárd forintot vont el az oktatástól. Szerinte ennek az oka az is, hogy bár az MSZP-kormány az esélyegyenlőség megteremtését hirdette, a gyerekek közötti különbségek nem csökkentek, hiszen még mindig számít, hogy egy gyerek hová születik. Kiemelte azt is: azzal, hogy egyes önkormányzatok különböző módszerekkel próbáltak meg alkalmazkodni az előző kormányok intézkedéseihez, „az iskolarendszer egysége komoly repedéseket mutatott”.
A szakállamtitkár szerint az oktatási intézmények jövő évi állami tulajdonba kerülése egységesítést hoz a rendszerbe, valamint jelentősen nő a rendszer számonkérhetősége is. Hoffmann Rózsa fontos lépésnek nevezte, hogy a rendszer elindul az egész napos iskola felé, hiszen az iskolák kötelesek lesznek délután 4-5 óráig foglalkoztatásokat tartani. Kiemelte a mindennapos testnevelés bevezetését is. Elmondta azt is, hogy visszaállítják majd a külső szakmai ellenőrzés eszközeként a tanfelügyeletet: a következő fél évben 50 iskolában próbálják ki a rendszert, majd ezt követően minden iskola kaphat önálló tanfelügyeletet.
A pedagógusok helyzetéről szólva Hoffmann Rózsa ismertette: a tanárok helyzete 2008 és 2010 között jelentősen romlott, a kormány céljai szerint azonban az életpályamodell bevezetésével előmeneteli rendszert biztosíthatnak számukra. Az életpályamodell másik elemével, a béremeléssel kapcsolatban úgy fogalmazott: „lát a kormány rá lehetőséget, hogy a következő tanév kezdetén a béremelésre is sor kerüljön”.