nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Libertate: @durek: „Ugyanis a gondolat, miszerint a magyar nyelv esetleg mégsem az Urál környékéről é...
    2020. 08. 03, 14:00  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @mondoga: Ismered Grover S. Krantz Az ​európai nyelvek földrajzi kialakulása c. könyvét? A...
    2020. 08. 02, 13:51  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @mondoga: "Ez az érvelés akkor is logikus, ha az alapállítás nem igaz." Ja - mint "Zénon p...
    2020. 08. 01, 12:06  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @Cypriánus: Értelek, én nem ismerem Buji más írásait, csak tavaly akadtam rá erre a cikkér...
    2020. 08. 01, 09:47  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @mondoga: "Általában a székelyek eredete vitatott, és ezt a vitát nyilván nem mi fogjuk it...
    2020. 08. 01, 08:25  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kőrösi Csoma Sándorról emlékeztek az EP-ben

Kőrösi Csoma Sándor életútjának és munkásságának szentelték az Európai Parlament (EP) Tibettel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának keddi ülését, amelyen Sógor Csaba, erdélyi néppárti EP-képviselő meghívására Bangha Imre indológus, az oxfordi egyetem tanára tartott angol nyelvű előadást a 170 évvel ezelőtt elhunyt tudós Kelet-kutatóról.

MTI | 2012. április 25.
|  

Kőrösi Csoma, aki az első tibeti-angol szótár megalkotójaként írta be magát az egyetemes tudomány történetébe, egy kicsiny székely faluból indult, református teológiai képzésben részesült, és keleti utazásának az volt az eredeti célja, hogy fellelje a magyarok ázsiai kulturális gyökereit.

Bangha professzor – aki oxfordi ténykedése mellett egyben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Kőrösi Csoma Sándor intézetének a vezetője is – vetítéssel egybekötött előadásában egyebek közt kiemelte: a tudós magyar utazót egyesek a brit korona hatalmi érdekeinek kiszolgálójaként láttatták, a valóság azonban az, hogy a tudományos megismerés iránti elkötelezettsége miatt Kőrösi Csoma Sándornak korántsem volt folyamatosan felhőtlen a viszonya a britekkel, annak ellenére sem, hogy időnként ők látták el pénzzel.

Az előadó kitért arra is: ma már természetesen sokkal korszerűbb kiadványok szolgálják a tibeti kultúra megismerését, ám Kőrösi Csoma fektette le a tibetológia alapjait. Tibeti-angol szótárának megjelenése után nem sokkal megjelent annak fordításaként a tibeti-német, sőt a tibeti-orosz szótár is.

Magának az eredeti szótárnak a borítóján egyébként a szerző azon öntudatos közlése is olvasható, hogy a mű „Alexander Csoma de Kőrös erdélyi székely-magyar” ember munkája. Kőrösi Csoma feltüntette azt is, hogy a szótár összeállításában „Bandé Sangs-Rgyas Phun-Tshogs, zangkári tanult láma” volt a segítségére. Bangha Imre szerint ez azért fontos közlés, mert abban az időben az európaiak számára már az is újdonságnak számított, hogy a saját kultúrkörükön kívül eső világban is egyáltalában létezik módszeres tanulás, és a lámák igenis tanult emberek.

Kőrösi Csoma egyébként több egyéb nyelven nagyrészt úgy tökéletesítette a tudását, hogy beszerezte a Bibliát az adott nyelven, és mivel a szent könyvet alaposan ismerte, a Biblia alapján tanulmányozott nyelvben is el tudott mélyülni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X