-
mederi: @szigetva: A jegesedés Észak-Nyugat Afrikát nem érintette: www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/AP...2023. 03. 27, 10:45 Egy érdekes változásról: elvessze és...
-
szigetva: @mederi: Nincs igazad, van a germán 'szelid', van a szláv 'ott', van az arab 'kész, teli' ...2023. 03. 26, 10:36 Egy érdekes változásról: elvessze és...
-
mederi: @szigetva: Az ősnépek természetközeli gondolkozása mivel általános lehetett valaha azáltal...2023. 03. 26, 08:10 Egy érdekes változásról: elvessze és...
-
szigetva: @mederi: És vajon minek említetted, ha nem azt akartad vele sugallni, hogy valami köze van...2023. 03. 25, 09:41 Egy érdekes változásról: elvessze és...
-
mederi: @szigetva: 31 A "tám" eredetéről semmi biztosat nem mondtam, csupán egy példát említettem ...2023. 03. 25, 09:16 Egy érdekes változásról: elvessze és...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Kúnos Ignác a hazai és a nemzetközi turkológia egyik legjelentősebb alakja, népmesegyűjtemény az oszmán-török folklór egyik fő forrása.
1860. szeptember 22-én látta meg a napvilágot Lusztig Ignác, aki később Kúnos Ignác néven vált a magyar és a nemzetközi turkológia egyik legjelentősebb alakjává.
Debreceni zsidó kereskedőcsaládba született, később a Debreceni Református Kollégiumba és a budapesti egyetemre járt,utóbbiban 1882-ben bölcsészdoktori és középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1880-ban Munkácsi Bernáttal együtt csángóföldi kutatóútra ment. Kezdetben finnugor nyelvekkel, elsősorban mordvinnal foglalkozott, majd elsősorban a török nyelv és folklór vált kutatási területévé. 1885 és 1890 között Konstantinápolyban élt, beutazta az akkori Törökország kis-ázsiai és közel-keleti területét egészen Egyiptomig.

Útja során török folklórszövegeket gyűjtött, népmese- és anekdotagyűjteménye máig az egyik legjelentősebb forrás. Feljegyzéseket készített a nyelvjárások sajátosságairól is. Jelentősek a hagyományos török árnyjátékról és az ortaoyunu nevű török szabadtéri színházi játék dokumentálása terén elért érdemei. Munkái németül és angolul is megjelentek.
Hazatérése után egyetemi oktatóként és kereskedelmi intézetek munkatársaként kamatoztatta tudását. Írt török nyelvkönyvet, 1900-tól Munkácsi Bernáttal szerkesztette a Keleti Szemlét, 1915-ben magyarországi hadifogolytáborokban gyűjtött tatár szövegeket (ismét Munkácsival, aki ugyanekkor udmurt foglyokkal dolgozott). Ez utóbbi életében már nem jelent meg, és magyar–török szótára sem készült el.
1945 januárjában hunyt el.
Források
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BAnos_Ign%C3%A1c