nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Télapusztító, avagy a ho-ho-ho-horror

Lemészárolt rének, elrabolt gyerekek. Tél van és csend és hó és halál... Úgy tűnik, nagyon félreismertük a Mikulást. Mi rejlik a nagy fehér szakáll és a pirospozsgás marketing mögött?

Leijailla | 2011. december 2.
|  

Sokáig azt hittük, hogy Korvatunturi (Fülhegy) a Mikulás lakhelye, ahol egész évben készül kedves kis manóseregével, hogy aztán karácsonykor (a magyaroknál persze valamivel előbb) ajándékokkal lepje meg a gyerekeket. Senki sem sejtette, ki is valójában ez az ősz öreg. Senki sem sejtette, miért is figyeli a gyerekeket. Aztán jött egy nemzetközi cég és fúrásokat kezdett a Korvatunturin. Csakhogy olyan rétegeket is megbolygattak, amelyeket már nem kellett volna. A Rare exports című finn film ezen események hiteles krónikáját nyújtja a nézőnek. Karácsonyi történet, amihez képest Dickens kísértetes rémálma tündérmesének tűnhet.

Sanda Santa
Sanda Santa
(Forrás: Jacob Windham / Wikimedia Commons)

Spoilerfigyelmeztetés: Az alábbiakban a film tartalmának részletei is kiderülhetnek!

Mi lappang Lappföldön?

A Rare exports igazi jó thriller, ráadásul északi hidegvérrel megírt, kiszámított hátborzongatással teli thriller. A karácsonyi idillt kezdettől fogva zavarja valami. A film visszaszámlálással indul, adventi naptárként azonban egyszerű fekete vaslemezekre festett fehér számok pörögnek. Az ember inkább azt kívánná, ne is jönne el a karácsony. Az adventi naptár utolsó fiókocskája szörnyű meglepetést rejt. A fenséges északi tájon, a havas hegycsúcsok között ugyanis valami titok lappang. A külföldi cég fúrótornya egyre furcsább dolgokat hoz felszínre. A hegy belseje jéggel és fűrészporral van tele. Valaki vagy valakik óriási hűtőnek használják a Fülhegyet! Mindenki megrökönyödve áll a dolog előtt, kivéve a cég külföldi tulajdonosát, aki rögtön óvintézkedéseket léptet életbe:

Tilos a ká...
Tilos a ká...
(Forrás: Rare exports)

Két finn kisgyerek kihallgatja a munkásokat, és az angol szövegből annyit sikerül kihámozniuk, hogy a Fülhegy valójában egy óriási sír, a legnagyobb a világon, és a cégtulajdonos eltökélt szándéka, hogy az advent 24 napja alatt kirobbantsa a titkát. A réntenyésztők otthonában eközben mindenki az ünnepre készül, a házakat a piparkakku (finn mézeskalács) illata lengi be. Még a mészáros is az esti lakomát készíti elő, fröccsennek a húscafatok szertefelé, az udvaron malacfejcsalis karós csapda készül, tipikus ünnepi sürgés-forgás. Kisfia eközben régi könyvekben nyomoz a Mikulás titka után, és a kedves öreg apó helyett nyugtalanító képeket talál egy gyerekfaló atavisztikus szörnyetegről, akit a számik foglyul ejtettek egy befagyott tóban, majd köréje hordták a Fülhegyet.

Ezután felszaporodnak a vészjósló események, a réncsordát valaki lemészárolja, a faluban radiátorokat, tűzhelyeket és krumpliszsákokat lopnak. A gyerekek kezdenek kámforrá válni, az ágyban fabábukat találnak a szülők csemetéjük helyett. A csapda fölül pedig eltűnik a malacfej, és a karók közül egy emberi kéz kandikál ki. A csapdából előkerülő test egész Mikulás-formájú (pl. hosszú ősz szakálla van), ráadásul egy zsákot is találnak mellette, ami szintén utalhatna ajándékosztó mivoltára. A nála levő útlevél szerint azonban egy Greene nevű amerikai fekszik a mészáros darabolóasztalán. A film egyik legviccesebb jelenete, amikor a mészáros és barátai angolul próbálnak kommunikálni a lénnyel. Csak a finnek jólneveltségére utalhat, hogy miután csaknem feldarabolták az akkor még halottnak hitt Mikulást, azzal kezdik a beszélgetést, hogy How do you like the land of the Northern Lights? (‘Hogy tetszik Önnek a sarki fény országa?’). A következő részben aztán a tettek mezejére lép a rénbrigád:

Csakhogy az üzletkötés közben kiderül, hogy az elfogott lény pusztán a Mikulás egyik segédje (finnül tonttu), és az igazi Télapót a 24-es raktárépületben tartják. Hogy mit is találnak az ajtó mögött, ismertetésemből nem fog kiderülni, mindenkinek meghagyom az örömet, hogy maga fedezhesse fel, mit rejt ez a bizarr adventi naptár utolsó rekesze. A lényt végül sikerül legyőzni, így a karácsonyi manók, a Mikulás csatlósai munka nélkül maradnak. A gyakorlatias gondolkodású rénpásztorok azonban nem esnek kétségbe, kitalálják, hogyan lehetne úgy hasznosítani a manókat, hogy az elpusztított réncsorda miatt keletkezett kárt kompenzálni lehessen. És létre is jön a speciális élő áruval kereskedő különleges exporttal foglalkozó cég.

Télapul
Télapul
(Forrás: Rare exports)

A film háttere

A 2010-es filmnek a korábbi évekből két előzménye is volt. 2003-ban készült el az a hétperces videó, amely a későbbi egész estés film alapötletét tartalmazta, miszerint a Télapó egy ritka észak-finnországi állatfaj, amelyet csak a legügyesebb, legkitartóbb vadászok tudnak elfogni. Aztán következik a hosszú idomítás folyamata, amely során a vad lényből olyat nevelnek, aki már nem akarja leharapni az ölébe ültetett gyerek fejét... Ha sikerül a szelídítés, utána csak piros sipkát kell a lény fejébe nyomni, piros kabátot ráadni, és kész is Finnország egyik legnagyobb exportcikke.

Persze a munkavédelmi előírásokat, ahogy az Finnországban egyébként is dukál, minden körülmények között be kell tartani. Erre kívánták felhívni a figyelmet a film alkotói (Jalmari Helander, a rendező és a későbbi egész estés film főszereplői) egy újabb videóval, amelyet 2005-ben készítettek a Télapó-dílereknek használati utasításként. Az első pár percben elrettentésül bemutatják, mi történik a gondatlan Mikulás-kezelőkkel, akik megszegik az előírásokat. Utána pedig azt láthatjuk, milyen végzetes következményei lehetnek annak, ha dohányzunk, iszunk, netán iszunk és káromkodunk egyszerre egy Télapó jelenlétében.

A videón a Mikulás-kiképző szájából elhangzó szitokszó (perkele) egyébként az egyik legáltalánosabb káromkodás a finnek körében, a mai nyelvben elsősorban ‘ördög’-öt jelent, eredetét tekintve a finn (és balti) viharisten neve volt. A KOTUS (A Hazai Nyelvek Kutatóintézete) versenyt írt ki annak megállapítására, hogy a beszélők szerint melyik finn szó ad a legtöbb energiát. Ugyan az aurinko ‘nap’ jelentésű szó nyerte meg a szócsatát, a rakkaus ‘szeretet’ és a perkele holtversenyben végeztek a második helyen.

Finnországnak azóta is jól megy a Télapó-biznisz, Rovaniemi közelében egész évben működik a Mikulásfalu, ahol az idomított Télapók szeretettel várják a kis (és nagy) látogatókat. Van, akit olyan jól sikerült idomítani, hogy néhány szót még magyarul is megtanult...

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X