nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @szigetva: Jobb példa lenne a kacsacsőrű emlős csőre.. :) Szerintem vannak relatív dolgok,...
    2019. 04. 19, 17:01  Lenni vagy nem?
  • szigetva: @mederi: Ha egy biológus fórumon elkezded fejtegetni (minden második mondat végén egy szmá...
    2019. 04. 18, 23:14  Lenni vagy nem?
  • mederi: @szigetva: Mint már említettem, érdekességnek szántam, önmagában ez nem etimologizálás.. N...
    2019. 04. 18, 21:36  Lenni vagy nem?
  • szigetva: @mederi: És ennek szerinted mi köze van a te magyar–kínai etimologizálásodhoz?
    2019. 04. 18, 16:55  Lenni vagy nem?
  • mederi: Mindenkinek ajánlom. :) gyogyhirek.hu/a-beszed-genje-a-nyelvtan-es-a-genetika/ A véleménye...
    2019. 04. 18, 14:40  Lenni vagy nem?
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Rének hazája, nagyvilág

Nem véletlen, hogy blogunk is a rénszarvasoknak köszönheti a nevét. A rén az uráli népek egyik emblematikus állatává vált – pedig a legtöbb uráli nép gazdálkodásában semmilyen szerepet nem játszik, és ahol igen, ott sem ősi jelenségről van szó.

Rénhírek | 2012. december 26.
|  

Most, hogy karácsony elmúltával már a rének sincsenek úton, hanem hazatértek, érdemes megnézni, hol is laknak, amikor éppen nem a télapó szánják húzzák. A rének Skandináviától Oroszország északi határterületein át Kamcsatkáig, illetve az amerikai kontinensen Alaszkában és Kanada északi területein őshonosak. Páros ujjú patáik igen szélesek, ennek köszönhetően könnyebben közlekedik a mocsaras területeken és a hóban is. A réncsorda látványosságához jelentősen hozzájárul, hogy nem csupán a hímeknek (bikáknak), hanem a nőstényeknek (teheneknek) is van agancsuk – szarvasfajok között ez különlegességnek számít. A rén évente leveti agancsát, a következő évben új agancsot növeszt.

Mivel legközelebbi nyelvrokonaink, az obi-ugor manysik és hantik kultúrájára jellemző a réntenyésztés, a rén gyakran bukkan fel a nyelvrokonainkról szóló ismeretterjesztő művekben és tankönyvekben. Ennek köszönhetően sokakban olyan kép alakul ki, hogy a finnugor népek általában réntenyésztéssel foglalkoznak, sőt, hogy valaha az ősmagyarokra is jellemző lehetett ez a tevékenység. Ez a kép azonban alapvetően téves. A manysik és a hantik eredetileg csak halászattal és vadászattal foglalkoztak. Délebbi csoportjaik sosem foglalkoztak réntenyésztéssel – inkább a földművelés, illetve a szarvasmarha- és baromfintenyésztés fortélyait tanulták el az oroszoktól, majd be is olvadtak közéjük. Az északi csoportok azonban a nyenyecektől tanulták el a rénszarvastenyésztést. Amikor Reguly Antal a 19. század közepén a manysiknál járt, feljegyezte, hogy a manysik alig fél évszázada tértek át a réntartásra, korábban szánjaikat is kutyák húzták.

A réntartásnak kétféle formája ismeretes, az erdei és a tundrai. Az erdei tartásnál egy-egy csordába (illetve egy-egy emberhez, családhoz) legfeljebb 20-30 rén tartozik, a rént elsősorban szánhúzásra használják, táplálékként csak ritkán. A tundrai tartásnál a csordák több ezer fősek is lehetnek. A rén korábban elsősorban zsákmányállat volt, a nganaszanoknál a 20. századig az is maradt. A házi rén ma sem különbözik jelentősen a vadréntől. A háziasítását jelentősen megkönnyítette, hogy a rén rendkívül sokat szenved a szúnyogoktól, böglyöktől és egyéb rovaroktól – a folyamatosan zaklatott állat időnként szó szerint a vesztébe rohan. A rovarok azonban nem bírják a füstöt. Az ember képes füstöt csinálni, ahol a rének megpihenhetnek.

Rén Inari közelében (Finnország)
Rén Inari közelében (Finnország)
(Forrás: Wikimedia Commons / Grand-Duc / CC BY-SA 3.0)
A tundrai réntartás igazán a (tundrai) nyenyecekre jellemző, de a 17-18. században a komik északi csoportjai, az izsmaiak is átvették tőlük, sőt, tovább is fejlesztették. A tundrai réntartásnak köszönhető, hogy a nyenyecek területe a Tajmír-félszigettől a Kola-félszigetig terjed. A komi izsmai csoportjai is eljutottak egyfelől Szibériába, másfelől a Kola-félszigetre. Jellemző a tundrai réntartás a lappokra is, de náluk csak a 19. században terjedt el. Az erdei réntartás az obi-ugorokon kívül nyelvrokonaink között a szölkupoknál és az erdei nyenyeceknél jellemző.Gyakorlatilag semmilyen szerepet nem játszik a réntartás (az izsmaika kivételével) a komik, az udmurtok, a marik, a mordvinok és a balti-finn népek körében, és persze a magyaroknál sem.

A Survival for tribal peoples (Túlélés a törzsi népeknek) nevű szervezet az őshonos népek védelmében alakult. Oldalaikon csodálatos képeket láthatunk a rénekről. Külön képgyűjtemény foglalkozik a nyenyecekkel, a számikkal, illetve általában a világ réntartó népeivel.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Fejes László (nyest.hu) 2012. december 26. 13:21

@Varmer: A réntartás feltehetően egymástól függetlenül több helyen is kifejlődött. A rénvadászattal együtt járt, hogy időnként fiatal állatokat felneveltek, ebből indult az erdei réntartás típusa. Feltételezem, hogy a tundrai típusú réntartásra való átállásban szerepet játszhattak a nyenyecek, esetleg az izsmai komik, de erről nem találtam pontos adatokat. Az is elképzelhető, hogy önálló fejlődés, hiszen a lappokat a finnek, svédek és norvégok egyre északabbra szorították, kénytelenek voltak új gazdálkodási formát keresni.

1 Varmer 2012. december 26. 13:13

A lappok kitől "vették át" a réntartást?

Információ
X