-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A városi ember sokszor nagyon utálja a varjakat. Randák is, kárognak is. Talán el sem tudjuk képzelni, hogy a varjú a tavasz első hírnöke lehet. Az obi-ugorok alig várják ezt a madarat, és ilyentájt épp a varjúünnepre készülődnek.
A varjúünnepet nemcsak a Hanti-Manysi Autonóm Körzetben ünneplik, hanem világszerte a különböző finnugor (baráti) társaságok is megülik. Észtországban amúgy is szokássá vált, hogy a finnugor népek minden jelentős ünnepéről megemlékeznek, az itt élő finnugor kisebbségek tagjainak bevonásával. A varjak érkezését több észtországi városban is nagy érdeklődéssel és ünnepséggel várják, ami a rokon népek hagyományainak tisztelete mellett azzal is magyarázható, hogy április környékén már mindenki a tavaszt emlegeti, és várja az egy-két fokos esős időben. 2014 áprilisában három helyszínen, Tallinnban, Tartuban és Narvában vehetnek részt az érdeklődők a varjúünnepen. De miért pont ez a madár vált a tavasz hírnökévé? És milyen egy autentikus varjúparty?
A varjú napja
A varjú napja (hantiul Vurna hatl és manysiul Urna-ékva hotal) a tavasz ünnepe, a madarak visszatérésének napja. Az észtországi ünnepségek 2014-ben április 9–11. között lesznek, tehát szerdától péntekig, míg az ünnepet korábban általában április második szombatján volt szokás megtartatni. Később egybeesett az ortodox naptár szerint április 7-én ünnepelt angyali üdvözlettel, vagyis Krisztus fogantatásával. (A Gergely-naptárban ez március 25-ére esik, ekkor ünneplik a katolikusok Gyümölcsoltó Boldogasszony napját.)
A varjúhónap (рака тöлысь, kb. [raka tölüs]) ismeretes a komiknál, is, ők a márciust nevezik így. (A szerk.)
A varjúnak olyan fontos szerepe volt az obi-ugor népek kultúrájában, hogy nemcsak egy napot és egy ünnepet, hanem egy egész hónapot is erről a madárról neveztek el. Abban eltérések voltak, hogy a márciust vagy az áprilist nevezik-e így, de mind a hanti, mind a manysi hagyományos naptárban szerepelt varjúhónap, és a hantik egy csoportjánál, a vahi hantiknál ezzel a hónappal kezdődött az év.
2011-ben a varjúnapot a Hanti-Manysi Autonóm Körzetben nemzeti ünneppé nyilvánították. Hanti-Manszijszkban a szabadtéri múzeumban szokták megrendezni az ünnepséget, mert az mégis autentikusabbnak tűnő környezetet biztosít a szertartáshoz.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A varjúnap tipikusan női ünnep, ugyanis ez a madár a gyerekek és a nők védőszelleme és pártfogója, egy ősi női istenség, a szülés zökkenőmentes lefolyásáért is felelős Kaltasz-ékva megtestesítőjének tartották. Ugyanakkor a Napnak is tisztelegnek ezen a napon, hiszen mind a Napnak, mind a varjúnak női lelket tulajdonítottak. A varjú egyébként több északi népnél a tavasz hírnöke, felébreszti a természetet és új életet hoz. A varjú Kaltasz-ékva megtestesítőjeként a szüléssel és a gyerekkel is kapcsolatos szimbólum. Úgy tartják, hogy az elköltözött nők és gyerekek lelke él tovább a varjúban. Másrészt a tavasz eljövetele az újjászületéssel és a termékenységgel is összekapcsolódik.
Ahogy Észtországban is, az obi-ogurok körében is szokás tavasszal madár formájú kalácskát sütni, amelyet aztán el lehet morzsolni és szétszórni a madaraknak. Vagy szokás még az ételeket asztalkára kitéve száraz (vértelen) áldozatot bemutatni. Ugyanakkor voltak családok, akik rénhúst is áldoztak a varjaknak, hogy azok később ne támadják meg a réncsordát.
Ezenkívül is mindenki süt-főz ilyenkor, hogy meg tudja vendégelni a betoppanó ismerősöket és a rokonokat. Tipikus sütemény még egyfajta kalácska, amit a fára függesztenek fel, és a gyerekek leszedhetik és elmajszolhatják ezeket. A férfiak is áldozatokat mutatnak be ezen a napon, az ünnep főszereplői mégis a nők. Ők készítik az ételeket, ajándékozzák meg apróságokkal a gyerekeket, és ők mutatják be a rituális táncokat. Fejüket nagy kendőkkel betakarva a madarak tavaszi mozgását és szárnypróbálgatásait utánzó táncokat járnak.
És persze nem lenne igazi ünnep a varjúnap, ha nem kapcsolódnának hozzá mindenféle jóslások és előrejelzések. A természet különféle jeleiből ilyenkor az obi-ugorok igyekeznek kitudni, milyen hosszú lesz a tavasz, milyen halzsákmányra és bogyótermésre számíthatnak abban az évben.
Az ünnepből egy kis ízelítőt adhat a következő felvétel, amely a 2013-as jugrai ünnepségen készült, Marija Kuzminyicsna énekel rajta hantiul:
Az ünnephez népi ügyességi játékok is kapcsolódnak, pl. zsákbanfutás vagy kötélhúzás, illetve a gátfutás egy hagyományos változata, ahol gátak helyett kisebb felfordított szánokon kell átugrálni.
Az észtországi ünnepségek
A varjú az észt néphagyományban is van megjelenik, de itt koránt sincs ilyen kitüntetett a szerepe. Az észtek úgy tartják, hogy a holló fiókái változnak varjúvá, ha elfelejti őket a dél-észtországi Emajõgi folyóban megkeresztelni.
A hanti varjúünnep (Handi varesepäev) elnevezést viselő rendezvényt három helyszínen is követhezi az észt közönség: Narvában, Tartuban és Tallinnban. Az észtországi programban a Hanti-Manszijszkban található Jugria Egyetem diákjainak fellépésén a nézők megismerhetik az ünnephez kapcsolódó hagyományos táncokat és énekeket, valamint megtekinthetik Ivan Golovnyov A kis Katyerina című filmjét. A következő videó a film ajánlója, ha nincs is lehetőségünk most Észtországba kiugrani, hogy megtekintsük az egészet, legalább ízelítőt kaphatunk a kis Katyerina világából. (Kiegészítés: a teljes film ezen az oldalon megtekinthető.)
Golovnyov maga is kiköltözött a tajgára, hogy le tudja filmezni a hanti kislányt és családját. Nagyon figyelt a részletekre, és így sikerült érdekfeszítő történetet kerekítenie egy átlagos hanti család mindennapjaiból. Azt rögzítette, hogyan fedezi fel egy kislány a körülötte levő világot, ugyanakkor rávilágított a szibériai tajga és tundra lakosainak legnagyobb problémájára is, hogyan lehet megőrizni a hagyományos életmódot, hogyan lehet fenntartani magunkat, amikor az olajtársaságok elveszik a földeket, és összeszennyezik a folyókat és a földet.
A kis Katyerina című filmben nemcsak a kislány növekedését láthatjuk, hanem a hantik életmódjának a változását, valamint az egyes évszakok tipikus munkáit, tevékenységeit. A kislány már egész kis korától kezdve felnőtt munkákat is végez, a világot az ő szemszögén keresztül látjuk, halljuk, hogyan próbálkozik meg a beszéddel, de eleinte csak artikulálatlan gügyögéseket hallhatunk a videón. A film egy trilógia első része, a Péter, öregapó és az Olajmező már komolyabban és közvetlenebbül vetik föl a környezetszennyezés és a hagyományos életmód ellehetetlenülése közötti összefüggést.