nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Megjelent
a Finnugor Világ
2012. márciusi száma

Hatalmas áttörésnek lehetünk tanúi: végre elérhető a Finnugor Világ aktuális száma az interneten. Még ha csak a maga felemás módján is, de a Reguly Társaság megtette az első lépést a 21. század felé.

Fejes László | 2012. június 13.
|  

Amikor 2008. októberének elején a Finnugor Világ 2008. szeptemberi számát ismertettük, a következőket írtuk:

...jó lenne, ha a sokéves ígérgetés után végre az interneten is megjelenne a Finnugor Világ, mert néhány cikkét teljes egészében jó szívvel ajánlanánk.

Az ígérgetés még további három és fél évig húzódott, míg végre szépen csendben megjelent a Finnugor Világ aktuális száma a Reguly Társaság lassan éledező honlapján. Tapasztalataink szerint a Reguly Társaság honlapja rendszeresen elérhetetlenné válik, majd néhány óra múlva ismét elérhetővé lesz. Ha éppen nem működik, érdemes néhány óra elteltével újrapróbálkozni. Egyelőre nincs másról szó, mint a nyomtatásban megjelent szám pdf-ben való elérhetővé tételéről, azaz nem lehet kihasználni az internetes publikáció olyan előnyeit, mint a folyamatos frissítés vagy a sajtóhibák utólagos javítása – sőt, az aktualitással bíró cikkek is csak jelentős késéssel, a negyedéves számban jelenhetnek meg. Hatalmas előrelépés azonban, hogy a cikkek elérhetővé válnak az interneten. Sajnos azonban a környezetvédelmi és anyagi szempontok továbbra sem érvényesülnek (a Reguly Társaságnak korábban szinte a teljes költségvetését a Finnugor Világ nyomtatása vitte el), a Finnugor Világ továbbra is megjelenik száz példányban – bár a tagok közül alig negyvenen jelezték, hogy erre igényt tartanának.

Erről maga Csúcs Sándor felelős szerkesztő számol be a lap nyitócikkében. Itt tudhatjuk meg, hogy szeptember 6. és 8. körül kerül megrendezésre a Finnugor Népek VI. Világkongresszusa. (Itt jegyezzük meg, hogy a Finnugor Világkongresszus Magyar Nemzeti Szervezetének honlapját kitartó keresés után sem találjuk, sajnos fogalmunk sincs, hogy az eseménnyel kapcsolatos adatokhoz hol férhetünk hozzá – nem sikerült fellelnünk sem a szervezet tisztviselőinek névsorát, sem emailcímét.)

Ezek után Nagy Katalin cikke következik Juvan Sesztalovról. A 10 oldalas, irodalomjegyzékkel bővített cikk Sesztalov életét, munkásságát mutatja be, s megkísérli elhelyezni korának, illetve az oroszországi kisebbségi irodalmak kontextusában. Az adatokban gazdag, ámde idézetekkel, forrásmegjelölésekkel túlterhelt cikk olvasmányosnak nem mondható, ezért inkább csak elszánt érdeklődőknek, illetve életrajzi adatokra vadászóknak ajánlhatjuk.

Ezután Rodionova Elena köszönti háromoldalas cikkében Valentyin Kelmakovics Kelmakov udmurt nyelvészprofesszort 70. születésnapja alkalmából. A professzor érdemeit méltató volt tanítvány köszöntője személyes hangvitelű, de a benne zsúfolódó adatok nem engedik meg, hogy könnyed olvasmány legyen.

Megjelent<br />a Finnugor Világ<br />2012. márciusi száma
Megjelent
a Finnugor Világ
2012. márciusi száma

Ezt Csepregi Márta négyoldalas interjúja követi Ljudmila Nyikolajevna Kajukova jugani hanti kutatónővel. A kutatónő elsősorban a szurguti hantik gazdasági és kulturális helyzetéről számol be. A cikkben szereplő adatok kétségtelenül érdekesek lehetnek azok számára is, akik kívülállóként érdeklődnek legközelebbi nyelvrokonaink helyzete iránt.

A kiadvány közepén nyolc oldalt foglal el Ruttkay-Miklián Eszter írása. A néprajzos-osztjakológus szakember 2011. októberétől a zirci Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház igazgatója, az írás fejlesztési terveiről szól. A cikk megfogalmazásmódja alapján arra kell gondolnunk, hogy az írás a pályázati anyag kivonata lehet – ennek megfelelően szintén nem kifejezetten a nagyközönségnek szóló olvasmány. Azt mindenesetre jó tudni, hogy talán lesz egy múzeum Magyarországon, mely tudatosan felvállalja a finnugorokra vonatkozó ismeretek terjesztését.

A következő hét oldalt Vándor Anna írása tölti meg: ő Nyugat-Szibériában és Permben végzett kutatómunkájáról számol be. Beszámolója szerint a Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezetétől kapott támogatást, sajnos nem derül ki, milyen pályázaton nyerte el a pénzt, illetve a pályázatot hol, mikor és milyen feltételekkel hirdették meg. Mint azt fentebb jeleztük, nem tudjuk, hogy a Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete hogyan érhető el egyáltalán. A cikk elsősorban az utazás körülményeiről, mondhatni viszontagságairól számol be, ennek köszönhetően élvezetes olvasmánynak mondható – ezen legfeljebb a bennfenteseknek szóló névsorolvasások rontanak valamicskét.

Perm
Perm
(Forrás: Wikimedia Commons / Мастер Снов)

Sajnálatos viszont, hogy a kutatás eredményéről lényegében semmit nem tudunk meg, holott a szerző nagyon érzékenyen tapint rá arra, hogy a nyugati manysikról alig tudunk valamit, és nagyon fontos lenne ennek a fehér foltnak az eltüntetése. A cikk azzal a figyelmeztetéssel zárul, hogy Vándor Anna a manysik obi (nála: közép-obi) dialektusának már csak 11 beszélőjét találta, és sürgős terepmunkára hív fel. Nem világos, mennyire van tisztában azzal, hogy a jelenlegi helyzetben ennek mekkora a realitása. Egyetemi oktatónak oktatói munkája mellett erre alig van lehetősége. A Nyelvtudományi Intézetben pedig, ha egy kutatónak sikerül is egy pályázaton támogatást nyernie, jelentős fizetéselvonással sújtják azt, aki egy hónapnál tovább van távol. Ha tippelnünk kell: nem fognak tolongani a jelentkezők.

A szám ezután ismertetésekkel folytatódik. Először Albertina Ivanovna Szonáta szólóhegedűre című négynyelvű (mari – német – francia – magyar) verseskötetéről három és fél oldalon át ír Szajpaseva Anasztaszija. Az ismertetés első oldala a költőnő vázlatos életrajza, ezt követi munkásságának elemzése, mely igazán mélynek nem mondható. Az elemző inkább a költemények lehetséges életrajzi hátterére igyekszik következtetni: „Az életrajzkutató szemével nézve, verseiből könnyen adódik a következtetés, hogy a költőnőnek a szerelemmel kapcsolatos tapasztalatai nem voltak szerencsések……” A cikk legérdekesebb része, amikor Szajpaseva a fordítási pontatlanságokra mutat rá: kár, hogy ezekért szinte ő kér bocsánatot, illetve hogy nem vizsgálja, miből eredhetnek a tévedések.

Megjelent<br />a Finnugor Világ<br />2012. márciusi száma
Megjelent
a Finnugor Világ
2012. márciusi száma

Ezt követi Kirsi Podschivalow  két és fél oldalas írása Sofi Oksanen Sztálin tehenei című regényéről: ez egy, a Finnugor Világ 2011. szeptemberi számában megjelent recenzióra reagál, pontosabban azt egészíti ki – sajnos a korábbi számok egyelőre nem érhetőek el, reméljük, ezek is fel fognak kerülni valamikor. Az elemzés azzal az állítással indul, hogy a regény feminista, de azt a szerző csupán annyival kívánja alátámasztani, hogy szerinte a regény tipikusan női témákat érint. Ezután az élelem, az étkezés kiemelt szerepére tér rá, majd a regény szerkezetére tér rá. Szerinte Oksanen játszik a struktúrával – ez lényegében azt jelenti, hogy az előadás nem kronologikus. Podschivalow szerint a fejezetek sorrendje csak látszólag esetleges és motiválatlan, ám nem tárja fel, véleménye szerint mi a sorrendet meghatározó rendezőelv. (Az „Olvasóként figyelembe veszem, hogy a dramaturgiát tanult írók önkényesen kezelik a szöveg felépítését” mondatot a szerkesztőségben többszöri nekifutásra sem tudtuk megfejteni.)

Megjelent<br />a Finnugor Világ<br />2012. márciusi száma
Megjelent
a Finnugor Világ
2012. márciusi száma

A következő négy oldalon Csepregi Márta ír Bengt Pohjanen A csempészkirály fia című regényéről. A cikk kezdetben a meänkieli (Svédországi finn nyelvjárás, melyet mostanában kezdenek önálló nyelvként kezelni – a méenkieli írásmóddal egyelőre nem barátkoztunk meg) és beszélői történetével, helyzetével foglalkozik. Ezután megtudjuk, hol és mikor, milyen történelmi körülmények között játszódik a regény: az is kiderül, hogy önéletrajzi jellegű családtörténetről van szó. Szóba kerül, hogy a mű fordítása nem volt egyszerű, de konkrét fordítási nehézségekről nem esik szó. Az nem világos, Csepregi miért nevezi „tömören megfogalmazott igazság”-nak az olyan előítéletes és (politikai vagy etnikai alapon) kirekesztő megfogalmazásokat, mint a „„Honnan ismerem meg a kommunistát? Onnan, hogy rettentően fösvény, és mindig a pénz után lohol.”" vagy az „Elítéletek nélkül a svéd éppen annyira nem boldogul, mint a ruszki vodka nélkül.” A cikk vége felé egyre több az idézet, melyek főleg az író (elbeszélő) és a nyelv(ek) viszonyára vonatkoznak.

Az ismertetések sorát Falk Nóra másfél oldalas írása zárja a Fölmagasodik hirtelen. Tizenkét finn költő című kötetről. Az ismertetőből kiderül, kiknek a verseit és kik fordították le, ezen és a főbb bibliográfiai adatokon túl azonban semmi lényeges nem derül ki a szubjektív hangvitelű cikkből.

Megjelent<br />a Finnugor Világ<br />2012. márciusi száma
Megjelent
a Finnugor Világ
2012. márciusi száma

A cikkek sorát Csúcs Sándor kétoldalas, a január 6–7-ei finnugor szemináriumról szóló beszámolója zárja. Sajnálattal értesültünk róla, hogy Csúcs Sándor itt egy előadásból tudta meg, hogy a Wikipédiának a kisebb finnugor nyelveken is vannak oldalai, vagy hogy az interneten udmurt receptek is leérhetőek. A Wikipédia finnugor oldalaival már a Rénhírek korábbi helyén is sokat foglalkoztunk, az udmurt receptblogról pedig tavaly nyár végén adtunk hírt.

A szám végén szokás szerint a híreket találjuk, ezek közül három a szám megjelenésekor már megkésett. E híreket sokkal célszerűbb lenne a honlapon, illetve a társaság Facebook-oldalán megjelentetni: ott sajnos nyomukat sem találtuk.

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a Finnugor Világ 2012. márciusi száma kissé belterjesre sikeredett: inkább a szakmának, mint a nagyközönségnek szól. Bizonyára korábban is előfordult már ez, de most, hogy a szám mindenki számára elérhető, ez még feltűnőbb. Mivel a társaság alapszabálya szerint céljuk a finnugor népek „nyelvének és kultúrájának ismertté tétele és népszerűsítése”, célszerűbb lenne, ha a lap is nyitna a nagyközönség, a finnugor kérdésekben (még) tájékozatlan olvasók felé. Mindehhez sok sikert kívánunk!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X