Kezdetben manysi nyelvű költeményeket írt, az ötvenes évek végén Kálmán Béla egyik adatközlője, versei felbukkannak a Chrestomathia Vogulica és a Wogulische Texte mit einem Glossar szövegei között.

Később inkább oroszul alkotott, de műveinek tematikája mindig a manysi hagyományokhoz kötődött, és stílusára is rányomta bélyegét a manysi folklór. A nyolcvanas évek végétől már inkább politikával foglalkozott, többek között az ő kezdeményezésére hozták létre a hanti-manszijszki Torum-maa szabadtéri múzeumot. Tagja volt a Hanti-Manysi Autonóm Körzet parlamentjének. Ekkoriban már inkább csak dilettáns nyelvészkedő műveket írt. Gyakran és hosszabb időkre megfordult Magyarországon is.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Magyarul önálló kötetben megjelent művei

Kék vándorutak. Bp., Európa, 1969.

Amikor a nap ringatott. Bp., Magvetõ, 1975.

Medveünnep közeledik. Vogul regék, Bp. – Uzsgorod – Bratislava, Móra – Kárpáti – Madách, 1986.

Julianus rám talált. Bp., Móra, 1985.

Juvan Sesztalov: Torum tudata, a Természet tudata -- a megmentés útja. Kétnyelvű (magyar–orosz) kötet. Budapest, Generals,  1997