nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mégis, kinek a DNS-e?

Ma már nem lehet őstörténetet írni DNS-vizsgálatok nélkül. Génjeink árulkodnak szüleinkről, dédszüleinkről, őseink őseiről hetedíziglen és még azon is túl. Ugyanez érvényes rokonainkra, barátainkra és üzletfeleinkre is. Több ember génjei együtt árulkodnak egy populáció: háztömb, város, ország stb. tagjainak származásáról. Még több ember génjei pedig már az egész emberiség történetéről hordoznak információkat. Csak meg kell fejtenünk őket.

zegernyei | 2012. július 20.
|  

A 20. század második felében rendkívül fejlődés bontakozott ki a természettudományok világában. A világ természetének felfedezése során megismerkedtünk a DNS és a gén fogalmával is. Mint minden újonnan megismert vagy felfedezett jelenség, a DNS és a gén is fokozatosan, az újabb kutatások révén árulta el valós természetét, s mutatta be, mi mindenre lesz alkalmas. A DNS felfedezése és fokozatos megismerése új kutatási irányokat jelölt ki. Az egyik ilyen a népességgenetika. Vannak-e használható őstörténeti információi? Ez itt a kérdés.

Lego-DNS
Lego-DNS
(Forrás: Wikimedia Commons)

A genetika honfoglalása

A genetikai eredetű személyiségjegyek közül először a vércsoportokat fedezték föl. Megkülönböztetésüknek életmentő jelentőségük volt. A vércsoportok körüli kutatások kimutatták, hogy megoszlásuk földrészenként, tájanként eltérő. Elkezdődött annak vizsgálata, hogy az egyes populációk, etnikai egységek körében milyen vércsoportok fordulnak elő. A négy vércsoporton (A, B, AB, 0) belül hamarosan további alcsoportokat is el tudtak különíteni (Rh-rendszer). Ezeket még a 20. század első felében találták meg.

Genetikai polimorfizmus

Az egyes génszakaszokban létrejövő változások a gének sok variációját hozhatják létre. A különböző génváltozatok jellemzőek lehetnek egyes földrajzi tájegységekre, egyes populációkra. A népességgenetika ezeket a polimorfizmusokat keresi, ezekből vonja le következtetéseit.

„A populációk genetikai sokféleségének megállapításához olyan genetikai bélyegeket kell vizsgálnunk, amelyek a populációkban sokalakúságot, polimorfizmust mutatnak (ezeket markereknek is nevezik)…” (Raskó István 2006)

A genetikai eredetű emberi polimorfizmusok elemzése a század második felében kezdődött. A népességgenetikai vizsgálatok akkor még csak a fehérjék polimorfizmusának megfigyelésén alapultak. A fehérjeváltozatok létrejöttéért a DNS a felelős. Az 1980-as évek elején dolgozták ki az első eljárásokat a DNS-változatok elemzésére. Az évtized második felében a polimeráz-láncreakció alkalmazása gyorsabbá tette a génanalízist. Ezzel új távlatok nyíltak meg a népességgenetikai kutatások előtt.

A kutatók a ma élő populációk vizsgálata során általában érdeklődnek a történeti előzmények iránt is: miből s mivé lett a vizsgált népesség? Két úton indulhatnak vissza az időben: az egyik a mitokondriális DNS (mtDNS), a másik az Y-kromoszóma elemzésén át vezet.

Mitokondriális DNS

A mitokondriumok minden sejtben megtalálhatók. Energiatartalmú molekulákat gyártanak, valamint részt vesznek a zsírok és aminosavak lebontásában is. A mitokondriumokban saját DNS-molekula (mtDNS) található (ez a teljes génállomány 1%-a, a többi a sejtmagi DNS). Ez anyai ágon öröklődik. A közös anyától származó utódok mitokondriális genetikai állománya sok-sok nemzedéken át teljesen azonos marad. Az eddig vizsgált emberek mindannyian rendelkeztek egy közös ősanyával. A hölgynek nevet is adtak: ő a Mitokondriális Éva. Kb. 140 000 éve élt Afrikában. Ha kíváncsi vagy távoli rokonaidra, az interneten megrendelheted a mitokondriális DNS-ed elemzését.

Az elmúlt évtizedekben a népességgenetikai vizsgálatok egyik kezdeményezője, a különböző kutatási programok koordinátora Luigi Luca Cavalli-Sforza volt. Munkássága az 1990-es években vált széles körben ismertté. Én magam 1997-ben, egy finnugor őstörténeti konferencián hallottam először a nevét. The History and Geography of Human Genes című műve (társszerzők: Menozzi, P. és Piazza, A., Princeton, 1994.) az egész emberiséget lázba hozta. A rokonság mindenkit érdekel… A népek, nemzetek távolabbi rokonsága is. Cavalli Sforzát és szerzőtársait is leginkább ez érdekli. A mai kor emberének génjeit vizsgálva, történeti folyamatok után kutatnak, az emberiség őstörténetét kívánják felvázolni.

Y-kromoszóma

A kromoszómák párban fordulnak elő minden sejtben. E párok egyformák. Egyetlen kivétellel. Az a kromoszómapár, amelyik a nemet határozza meg, a nőknél X-X, a férfiaknál X-Y. Az Y-kromoszóma apai ágon öröklődik. Ugyanúgy nem rekombinálódik, mint az mtDNS, tehát szintén alkalmas emberek és populációk közös ősének kutatására. A ma élő emberek őse, az Y-kromoszomális Ádám szintén afrikai, szintén kb. 140 000 éve élt. (Vigyázat, ez nem jelenti azt, hogy ők voltak az első emberpár a Földön!)

A téma előtérbe kerülése egybeesett az internet elterjedésével. A közérdeklődés felkeltését, ébren tartását, sőt, a távoli rokonok megtalálását, a kapcsolatfelvételt is segíti ez a kommunikációs eszköz. Tömegek lógnak a hálón, és lesik éberen, milyen új genetikai tanulmányokat publikálnak, s azonnal megszületnek a kommentárok, elemzések: hogyan is értsük mindezt, milyen új következtetések adódnak az egyes népek kialakulásáról, etnogeneziséről. A hozzászólók ismerik és használják a szakkifejezéseket. A továbblépés érdekében ezek ismeretére nekünk is szükségünk van, ezért szövegünket itt-ott meghatározásokkal tűzdeltük meg.

Polimeráz-láncreakció

A polimeráz-láncreakció segítségével megsokszorozható a DNS valamely rövid szakasza, egy gén vagy génrészlet. A népességgenetika e módszer segítségével tudja kutatni, elemezni a különféle génváltozatokat.


Az érdeklődést jelzi, hogy Cavalli-Sforza tudománynépszerűsítő könyve (Genes, Peoples, and Languages. New York, 2000.) rövidesen megjelent magyarul is, Genetikai átjáró címen (Bp. 2002.) A mű nagyon tömören és nagyon könnyen fogyasztható módon tálalja a népességgenetika alapvető módszereit és eredményeit. Megismerkedhetünk a genetikai távolság fogalmával, és e távolság bemutatására alkalmazott kétdimenziós grafikonnal. A genetikai vizsgálatokból levonható történeti következtetéseket családfaábrák szemléltetik.

A Földfoglalás sémája a mitokondriális és Y kromoszomális DNS-variációk alapján
A Földfoglalás sémája a mitokondriális és Y kromoszomális DNS-variációk alapján
(Forrás: Raskó István 2010: 92.)

A népességgenetikai kutatások általános eredményeivel, melyek a földrészek betelepülésére, népek, népcsoportok rokonságára kínálnak válaszokat, most nem foglalkozunk tovább. Cikksorozatunkban változatlanul csak a magyarságra, illetve a honfoglalásra koncentrálunk. Az általános kérdésekről Cavalli-Sforza említett művén kívül ajánljuk olvasásra Raskó István: Honfoglaló gének című könyvét (Bp. 2010.), azoknak pedig, akik még rövidebb összefoglalásra vágynak, a Critical Biomass blog bejegyzéseit: Az emberi sokféleség kialakulása, Távol Afrikától. Vizuális fazonok nézzék meg Raskó István előadását a Mindentudás Egyetemén (Genetikai időutazás − Az emberi populációk eredetének nyomában).

Cavalli-Sforza szilárd meggyőződése, hogy a genetikai rokonság és a nyelvrokonság között összefüggés van, ezt egy közös családfaábrán is bemutatja. Könyvében megpróbál magyarázatot adni a nyelvi és genetikai őstörténet eltéréseire. Ennek során hivatkozik a lappok és a finnek nyelvcseréjére is (151–153, 160.).

Haplocsoport

A haplocsoportok olyan genetikai nyalábok (DNS-részletek), melyeket jellegzetes báziseltérések határoznak meg.

A mitokondriálisDNS-vizsgálatokra alapozva megállapították, hogy Európa mai népessége (95 százalékban) hét haplocsoportba osztható. Ezek a csoportok 45 000–12 000 évvel ezelőtt jöttek létre, gyakoriságuk területenként eltérő.

Anyai ágú haplocsoportok Európában: H (Helena,ez a leggyakoribb), J (Jasmine), K (Katrine), V (Velda), T(Tara), U (Ursula, a 2. leggyakoribb), X (Xenia)

Noha a kötet nagy érdeklődést keltett nálunk is, különösebb hullámokat nem kavart a magyar őstörténet amúgy eléggé háborgó tengerén. Mivel nem olvashatók benne lényegbe vágó magyar őstörténeti állítások. Talán jobb is így, mert ezáltal kevesebb benne a tévedés. Már Colin Renfrew európai őstörténeti összefoglalásai kapcsán megírtuk, hogy a világmagyarázó szerzők igen nagyvonalúak a részletekben. Cavalli-Sforza szerint az avarok újlatinul beszéltek… (157.)

Allél

Az allélok olyan génvariánsok, amelyek ugyanazon a kromoszómán és a kromoszómának ugyanazon a lokuszán (helyén) találhatók.

A magyarság genetikája 1990-ben

A népességgenetika Cavalli-Sforza által keltett divathulláma előtt 1990-ben már megjelent egy könyv, amely nem váltott ki különösebb érdeklődést a magyarság őstörténete iránt érdeklődők körében, noha címe ígéretes: A magyarság genetikája. Korrektül megírt, a témát a társtudományok segítségével körüljáró mű. A magyar–német közös kutatócsoport munkáját összefoglaló könyv Czeizel Endre munkája. Talán a könyvben kicsit kevés a genetika és túl sok a körítés: a 262 szöveges oldalból 6 mutatja be a magyar–német népességgenetikai vizsgálatot, s 15 oldalon olvashatjuk a tanulságokat (ez utóbbiak sem mindig szakmaiak, lásd pl. A Dunai Konföderáció eszméje és a további hasonló című és tartalmú eszmefuttatásokat).

A nemzetközi népességgenetikai kutatások gyengéje a történeti szemlélet hiánya. Noha a tudósokat érdeklik a genetikai eredményekből levonható történeti következtetések, de történelmi ismereteik nagyon felszínesek, ezért a vizsgálatba bevont csoportok összeállításánál sem mindig járnak el kellő gonddal.

A magyar–német kutatócsoport nem követte el ezeket a hibákat. Czeizel Endre könyvének egyik nagy értéke a témakör történeti összefüggésekbe helyezése. A körülményeket vázoló (egyébként túlírt) szövegrészek közül A magyarság története genetikai szempontból című fejezet meggyőzően mutatja be a mai magyar népesség sokszínűségének kiváltó okait. A rendkívül kevert magyar népesség génállományának vizsgálatából gyakorlatilag lehetetlen őstörténeti következtetésekre jutni. Czeizel Endre és kutatótársai azért mégis megpróbálták: az egyik etnikai csoportot (őrségiek) azért vonták be vizsgálatukba, mert tagjairól feltételezték, hogy a honfoglalók leszármazottai, vagyis ők a „törzsökös” magyarok. A kutatók történeti következtetéseket reméltek attól is, hogy vizsgálatukba székely és moldvai csángó mintákat gyűjtöttek, matyó és palóc csoportokat is elemeztek, illetve az egykor jászok és kunok által lakott alföldi területek népességét is két külön csoportként kezelték.

Őstörténeti következtetésekre adott lehetőséget az is, hogy a magyar csoportok mintáit nemzetközi referenciacsoportok mintáival vetették össze. Sajnos azonban a finn, török, iráni stb. népességek élete is igen mozgalmas volt, a népességkeveredés náluk is előfordult. Czeizel Endre jogosan írta, hogy néptörténeti következtetések levonásához régi népességek genetikai jellegzetességeit kellene vizsgálni. Az 1980-as években azonban még nem volt ismert az a módszer, amellyel génrészletek vonhatók ki több száz éves csontmaradványokból.

A kutatásba bevont magyar etnikai csoportoknak a nemzetközi referencianépességekhez viszonyított genetikai távolságát a kötet végén tanulmányozhatjuk (25–36. t.). Néhány érdekesség:

  1. Bebizonyosodott, hogy az Őrségben sincs „törzsökös magyar” génállományú népesség. Lehet, hogy az őrségiek a honfoglalás idejéből származó emberek közvetlen utódai, de már letelepedésük alkalmával keveredhettek az őslakó szlávokkal. A többi magyar csoport közül legközelebb a nagykunokhoz állnak (1,55), a csángóktól és a székelyektől nagyon távol vannak (3,6, ill. 3,43), az idegen népességek közül pedig a szlávokhoz viszonyított távolságértékük a legkisebb (2,3).
  2. Az iráni referenciamintához legközelebb a csángók állnak (1,4), utánuk a matyók és a jászok következnek (1,6).
  3. A finnekhez legközelebb a nagykunok és a csángók állnak (1,9).
  4. A keleti (mongolid) nagyrassztól minden magyar népesség fényévnyi távolságra van. Legközelebb a matyók (11,6), legtávolabb a kiskunok (16,8).
  5. Nem meglepő módon a budapesti kevert népesség található a legközelebb a szlávokhoz és a németekhez (1,1, ill. 1,2). A budapesti népesség után a szlávokhoz a matyó minta áll a legközelebb (1,6).
A székely minta genetikai távolsága a többi etnikai csoporttól és más népességektől
A székely minta genetikai távolsága a többi etnikai csoporttól és más népességektől
(Forrás: Czeizel Endre 1990: 33. t.)

Amint látható, a 28 génjelre kiterjedő magyar–német vizsgálat semmiféle szenzációs eredményt nem hozott. Egy évtized múlva azonban a Science-ben megjelent Ornella Semino és társai tanulmánya, amely az Y-kromoszóma vizsgálata alapján elemezte az európai népek származását és kapcsolatrendszerét (The Genetic Legacy of Paleolithic Homo sapiens sapiens in Extant Europeans: A Y Chromosome Perspective). Az európai népek egymástól mért genetikai távolságát szemléltető grafikon szerint a magyarok legközelebb a lengyelekhez, ukránokhoz és horvátokhoz állnak. Na, ezzel már lehetett valamit kezdeni. A szaporaság azonmód lőn temérdek: az őstörténeti ötletek és ellenötletek mint színpompás tiszavirágok rajzottak elő (folyt. köv.).

Irodalom

Cavalli-Sforza, Luigi Luca 2002: Genetikai átjáró. Különbözőségünk története. Bp.

Czeizel Endre 1990: A magyarság genetikája. Bp.

Raskó István 2006: Genetika – a 21. századi „csodafegyver” szerepe a populáció-eredetvizsgálatban. Magyar Tudomány 2006/4. 402–410.

Raskó István 2010: Honfoglaló gének. Bp.

Írásunk címét Brian Clark színdarabjának (Whose Life Is It Anyway?) magyar címe (fordította Vajda Miklós) ihlette.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
48 benzin 2016. október 14. 23:02

@bloggerman77: az a honfoglaló génállomány az ukránoknál több mint 2x annyi mint a székelyekben. Az N haplok hajszolása része annak a görcsös erőlködésnek, hogy a honfoglalók magyar nyelvűségét bizonyítsák.

47 fakir 2016. október 14. 21:08

@MolnarErik: Miert nem olvasod el a tanulmanyt? A lenyeg az, hogy genetikai sodrodas egymaga is magyarazhatja a kulonbsegeket a mai es az akkori populacio kozott. Hozzateszem a legtobb egyezest az "average Hungarian" minta hozta.

Table S7. Results of the test of population continuity. Test of population continuity was performed based on haplogroup frequencies of Avars (n=26), Conquest period Hungarians (n=101), southeastern group of the conquest period Hungarians (n=45), contact zone (n=23) and modern day Szeklers (n= 241), Csangos (n=172) from Romania and Hungarians from Hungary (n=301). Three effective population sizes were tested: Ne=500, 5 000, 500 000. The p value depicts the probability that changes in haplogroup frequencies between two populations can be explained by genetic drift alone.

46 MolnarErik 2016. október 14. 20:23

@fakir: És mire hivatkoznak? Ugyanabban a mintában most már más Haplocsoportokat találnak? És biztos, h tényleg genetikai rokonságról beszéltek, hisz állítólag ilyet genetikusan nem mond, csak genetikai távolságról beszél.

45 fakir 2016. október 13. 21:50

@bloggerman77: Ez a kontinuitas dolog ketszer is elhangzik a dolgozatban. Szamomra ez felettebb erdekes.

44 fakir 2016. október 13. 21:49

Inkabb azt kellene megmagyarazni, hogy vajon tenyleg a Kozep-Ural tersegebol szarmazik-e a magyar nyelv (vagy annak ose)?

Nem a finnugor besorolassal van bajom, hanem azzal, hogy egyre megyunk delebbre amikor az osi magyar nepesseg szarmazasi helyet (helyeit) keressuk. Meg ha tobbiranyu is a dolog, ugymond heterogen torzsekrol beszelunk, a magyar nyelv dominanciajat akkor is magyarazni kell. Miert az eszaki joval ritkabban lakott teruletrol szarmazo finnugor nyelv dominalt egy olyan teruleten (delnyugat Sziberia, Kozep Azsia eszaki resze) ahol altalaban nem finnugor nyelveket felteteleznek, ahol magasabb volt a nepsuruseg, es ezaltal jelentosebb migracios folyamatokrol is beszelhetunk.

43 bloggerman77 2016. október 13. 21:48

@fakir:

A csángókat elég nehéz Kárpát-medencei népességnek tekinteni - és náluk a legmagasabb állítólag ez a rokonsági fok. Csakhogy ők olyan területen élnek, ami teljesen ki van téve a sztyeppei hatásoknak.

Ha jól emlékszem múltkor meg az "ugor" gént mutatták ki náluk...

A székelyek a másik társaság akiknél tény - és ezt nem tagadja senki kis mértékben előfordul ez a "honfoglaló" génállomány, csak kérdés, hogy ők kik is voltak (etnikalag) a 9-11. században...

Másutt nincs meg a "honfogaló" génállomány, és a népesség antropológiailag a honfoglalás előtt és a korai árdpádkorban tisztán europid, a honfoglalók antropológiai állománya is eltűnt a 11. sz végére - mert a népük is eltűnt?

42 fakir 2016. október 13. 21:32

@bloggerman77: Idezek a tanulmanybol, ime,

"The maternal gene pool of Csangos, Szeklers and “average” Hungarians can be descended from 10th–12th century ancient Hungarians, and the differences in their haplogroup composition from the conquerors can be explained by genetic drift"

En nem tudom mit mondott Miskolcon Mende, de itt azt mondjak, hogy lehetseges genetikai kontinuitas a honfoglalok es a mai nepesseg kozott.

41 bloggerman77 2016. október 13. 21:23

@bloggerman77:

Tehát a honfoglalók genetikai állománya belovagol a KM-be a 9. század végén a nyugat-ázsiai sztyeppéről, és el is tűnik nyomtalanul már a 11. század végére a római kor óta genetikailag kontinuus KM-i népességben.

40 bloggerman77 2016. október 13. 21:18

@fakir:

Mende egy miskolci előadásán arról beszélt, hogy a mai magyar népesség genetikailag a honfoglalás ELŐTTI KM-i népességgel, és a 12. sz-tól itt élő Árpád-kori népességgel rokon - de a honfoglalókkal NEM.

A honfoglaló népességre Mende is mondta ezt a közép-ázsiai eredetet, a mai magyarok, a 12. századi KM lakossága és a KM honfoglalás előtti népessége viszont a szarmaták óta kontinnus.

Ebből lógnak ki a honfoglalók, akiknek nincs genetikai előzményük ÉS folytatójuk sincs a 12. századi népességtől kezdve mindmáig.

39 fakir 2016. október 13. 20:28

@MolnarErik: Pl, 9 eve a az lett puffogtatva a mediasztar Rasko prof altal, hogy "nincs genetikai kapcsolat a honfoglalo es a mai magyar nepesseg kozott", ehhez kepest most homlokegyenest mast allit, a Rasko csapatbol "kinott" kutatocsapat. Raskora, mar akkor raragasztottam, a "Czeizel 2" nevet.

A nyesten tobbszor hangoztatott nyelv es genetikai kapcsolat problematika is ujragondolando, hiszen nem a 21. szazadi allapotokat kell visszavetiteni pl a vaskorra. Pl, hiaba keressuk a TAT-C, amikor lehet a finnugor nyelvu nepesseg egy resze soha nem is hordozta azt. Moszkvatol keletre pl a nepesseg nagy resze elszlavosodott finnugor....

Olvassatok a dolgozat sorai kozott, a jol lehurrogott Pamjav Horolma-nak is igaza lehet, hogy bizony Kozep Azsiaban IS keresni kell a magyarok oseit. Es az altala lokalizalt eszak Kazah teruletek nagyjabol azonosak a Mende Balazs es csapata altal lokalizalt kazah es delnyugat sziberiai teruletekkel. Sot Mendeek meg tovabb mentek es Kozep Azsia deli teruleteivel is bizonyos kapcsolatokat allitottak fel.

38 MolnarErik 2016. október 13. 20:11

@fakir: Nem tudnád úgy összefoglalni a mondandódat, h érteni is lehessen? Mert amiket ideirkálsz, abból még az se jön le nekem, h mi az ami ellen kikelsz, és mi az ami szted beigazolódott.

37 fakir 2016. október 13. 20:05

"Although the East Asian medieval populations were clearly separated from the European contemporaneous period on both PCA and Ward clustering, prehistoric Central Asian (Kazakhstan) and North Asian (Siberian Late Bronze Age Baraba) populations showed similarities to the conquest-period dataset in both analyses (Fig. 3b). The three Carpathian Basin populations were compared with populations from most of the ancient North European and medieval Asian populations, showing significant differences in haplogroup composition (p < 0.05). On the other hand, prehistoric Central Asian, south central Siberian (Minusinsk Hollow) and Baraba populations were not significantly different from the populations of the Carpathian Basin, and these affinities are also reflected in the clustering tree "

36 fakir 2016. október 13. 19:57

@fakir: A nyesten a sor, hogy szamot vessenek pl a keso bronz kori baraba nepesseggel.

Egy eszaki es deli iranybol taplalkozo ugor, irani, torok, elemekbol allo mix-rol beszelunk, amely keverekben (szimbiozisban) a magyar nyelv valt uralkodova.

Azt is visszaadja a tanulmany valamilyen szinten, hogy ovatosan kell banni az "azsiai" jelzovel. Genetikai ertelemben Kozep-Azsia tobbnyire europainak szamitott...

35 fakir 2016. október 13. 19:46

@istentudja: Egyenesen azt allitjak, hogy lehet genetikai kontinuitas a honfoglalo es a ma elo magyar nepesseg kozott.

34 fakir 2016. október 13. 19:40

@istentudja: Az evtizedes mellebeszeles utan nehez ujrafogalmazni a dolgokat.

Szamomra szinte sokkolo, :D, hogy a "Rasko team"-bol kikovacsolodott csapat a 9 evvel ezelott felvazolt "eredmenyeknek" pont az ellenkezojet allitja.

www.nature.com/articles/srep33446#s1

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X