nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Koko kokkoko?
Fura finn mondatok

Tudunk-e mondatokat alkotni hasonló hangzású szavakból? Tudunk-e olyan mondatokat alkotni, melyekben csak két-három hang fordul elő, mégsem rövidek? Tudunk-e mondatot alkotni úgy, hogy ugyanazt a szóalakot használjuk fel többször? Vannak nyelvek, ahol ez lehetséges.

Rénhírek | 2014. szeptember 2.
|  

Néhány érdekes finn mondat kering a Facebookon: e mondatok közös jellemzője, hogy nagyon hasonló szavakból állnak, mégis értelmesek. A csúcs az, amikor öt teljesen azonos szó alkot értelmes mondatot. Megmutatjuk, hogyan is lehetséges ez.

Fura finn mondatok
Forrás: Facebook

A legkevésbé az utolsó mondatban egységesek a szavak:

Hiljaa Hilja sanoi Hiljalle hiljaa niin hiljaa ettei Hilja kullut miten hiljaa Hilja sanoi Hiljalle hiljaa.

A mondat érthetőbb, ha az egyenes idézetet írásban idézőjelbe tesszük:

„Halkan, Hilja” – mondta olyan halkan Hilja, hogy Hilja nem is hallotta, milyen halkan mondta Hilja Hiljának, hogy Hilja.

A mondat trükkje egyfelől az, hogy a Hilja névvel kombinálja a hilja ’halk’ melléknevet, másfelől az, hogy a mondat mindkét szereplőjét (aki szól, illetve akinek szólnak) is Hiljának hívják. Mivel ha egy esemény résztvevői véletlenül azonos nevet viselnek, meg szoktuk őket különböztetni, ez a mondat meglehetősemn mesterkéltnek mondható.

Érdekesebbnek tűnik a második mondat, ebben ugyanis már minden szó ugyanazzal az öt betűvel (ill. hanggal) kezdődik:

Keksijä keksi keksin. Keksittyään keksin keksijä keksi keksin kesityksi.

Egy feltaláló feltalált egy sütit. Miután feltalálta a sütit, a feltaláló felfedezte, hogy a sütit már feltalálták.

Ebben a mondatban két keksi- [kekszi] tő van: egy igető és egy főnévi tő. A keksi- igető azt jelenti, hogy ’feltalál, felfedez, kitalál, rájön’. A keksi alak ennek múlt idejű, egyes szám harmadik személyű, kijelentő módú formája: az első mondatban a jelentése a magyar feltalált formával, a másodikban a felfedezte vagy a rájött formával adható vissza. Ebből a tőből származik a mindkét mondatban előforduló keskijä ’feltaláló szó’, illetve a keskitty ’feltalált, felfedezett, kitalált’ igenévi alak. Ez kétféle ragozott alakban bukkan fel: a keskittyään alak jelentése a régi magyar feltalálvánénak felel meg, a keskityski szó szerint jelentése ’feltalálttá’: a keski- ...-ksi viszont azt jelenti, hogy ’felfedezni, hogy az adott dolog valamilyen’ (ez esetben tehát azt, hogy fel volt találva).

A mondatban háromszor felbukkanó keskin forma mindhárom esetben a keksi ’süti’ főnév alakja – elemzése válogatja, hogy birtokos vagy tárgyesetnek nevezzük-e, mindenesetre a mondat tárgyát jelöli.A keksi egyébként a svéd kex átvétele, az pedig az angol cakes ’sütemények’ alakból származik – akárcsak a magyar keksz, melynek kissé megváltozott a jelentése.

Keksz vagy süti?
Keksz vagy süti?
(Forrás: Wikimedia Commons / Werner100359 / CC BY 3.0)

A harmadik mondatban szinte csak két betű (hang), a k és az o fordul elő: a mondatot alkotó szóalakok legfeljebb ezek hosszúságában különböznek, illetve egy alkalommal bukkan fel az n betű (hang).

Kokko, kokoo koko kokko kokoon! Koko kokkoko? Koko kokko.

Kokko, gyűjts össze az egész máglyát! Az egész máglyát? Az egész máglyát.

A mondatban előforduló szólakok:

Kokko – név

kokoo – ’gyűjts(d)!’ (szótári alak: koota)

koko – ’egész’

kokko – (Szent Iván éjjelén rakott) máglya

kokooon – ’össze’ (a koko ragozott alakja)

kokkoko – a már említett kokko ’máglya’ + -ko (-kö) ’-e’

Apró csalás, hogy a ’gyűjts(d)!’ az irodalmi nyelvben kokoa lenne, ám a beszélt nyelvben (és nyelvjárásokban) az oa hangsort a hosszú oo [ó] váltja fel.

Abszolút nincs csalás azonban abban a mondatban, melyben ötször ismétlődik egymás után ugyanaz a szó.

Etsivät etsivät etsivät etsivät etsivät.

Nyomozó nyomozók keresnek nyomozó nyomozókat.

Mind az öt szóban az etsi- igetövet találjuk, melynek elsődleges jelentése ’keres’, de használják ’nyomoz’ jelentésben is. Ennek folyamatos melléknévi igenévi alakja az etsivä ’kereső, nyomozó’. Ebből, akárcsak a magyarban, főnév is fejlődött: etsivä ’nyomozó, detektív’. Míg azonban a magyarban általános jelenség, hogy a folyamatos melléknévi igenévből főnév fejlődik (író, költő, szabó, takarító, tanító, feltaláló stb.), a finnben ez kivételesnek mondható: ilyen funkcióban inkább a -ja/-jä toldalékot használják, amint azt korábban a keskijä ’feltaláló’ esetében láthattuk. A -t a szó végén a többes szám jele.

Finn nyomozó
Finn nyomozó

Mindennek tetejébe a finn igék jelen idejű harmadik személyű alakjai a folyamatos melléknévi igenévből fejlődtek. Ezt úgy képzeljük el, mintha a magyarban az ő főző jelentené azt, hogy ’ő főz’, és az ’ők főznek’ jelentésben az ők főzők formát használnánk. Korábban a finnben ez volt a helyzet, ám időközben az egyes számú alakok megváltoztak, a többes számúak viszont nem. Így aztán az etsivät három dolgot is jelent: 1. nyomozók (folyamatos melléknévi igenév, azaz ’akik éppen nyomoznak’), 2. ’nyomozók’ (foglalkozásnév), 3. ’nyomoznak’ (igealak). Persze ahhoz, hogy a mondat így összeálljon, még legalább két dologra van szükség: egyfelől, hogy a jelzőt számban egyeztessük a jelzett szóval (magyarul nem azt mondjuk, hogy *nyomozók nyomozók, hanem azt hogy nyomozó nyomozók); Valójában bizonyos mondatokban a tárgy alakja különbözhet, de ez a kérdés külön cikket érdemelne. másfelől, hogy a tárgyat ne jelöljük: a finnben a többes számban az alany és a tárgy alakja megegyezik.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
30 Krizsa 2014. szeptember 18. 23:35

@mederi: A kettőzött betűk, különösen, ha az L, R igeképzők kettőződnek, általában azt jelentik, hogy kétszer történt a képzés.

(Csak az egyszótagú hangutánzók kivételek ezalól - ott egyszerűen csak megnyomjuk a hangsúlyt.)

A szá-l (vékony dolog húzódik), amit ma főnévnek tartunk, eredetileg "igeszerű" volt (archaikus nyelvtan).

Ha a szál szál-al a levegőben, akkor SZÁLL.

Visszaigazolás a héber gyöknyelvből: szalál = orsózik, csavarvonalat ír le.

A sző(l) ma is ige. A szől-el egy másodszor képzett új ige. Csakhogy a jelen idejű igék, az archaikus nyelvtanban még melléknévi igenév alakúak voltak: mit csinál? Szölelő. Ezt ma főnévnek érezzük: szöllő.

Igazolás: a héber szlili = kanyargó. Ilyen növény a szöllő.

S amikor az ilyen szavak helyesírását értetlenségból megváltoztatják (szőlő-re) - s magyar nyelvészet nem létezik, mindezt nem tudhatják - ezzel elfedik a magyar szó valódi szerkezetét.

29 hun 2014. szeptember 18. 22:18

szar szor (tor)

szár szúr (tőr)

szer szőr szűr (tűr)

szir (til)

szál száll szél

szel szil (tir)

szül (tün)

szöll

szét szór

sző szőny

szűn (szüjv) tűn

szög

28 mederi 2014. szeptember 18. 18:14

Mássalhangzó gyökvázzal :)

Szar szer szár(at) szór, szőr szűr(i).

Hasonló "-l"-el:

Szél szel(el), szál(ka) száll, szöllő sző(l) , szó(t) szűl. :)

27 korhely 2014. szeptember 4. 00:39

@Fejes László (nyest.hu): "Ha pedig a „réz” szó korábbi jelentésére vagy kíváncsi, azt pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában érdemes megnézni."

A bolondok aranyát keresteted itt velem, miután már azt írtad, h. "A réz szó etimológiája pedig nagyon bizonytalan... "?

Köszönöm a jelölésekhez adott útmutatásaidat, nem tudtam, h. a dolgot és a jelét írásban így szokás megkülönböztetni!

Nem baszom itt tovább a rezet, inkább a "Honnan jön az ezüst?" topikban folytatom, és nagyon szívesen venném, ha ott válaszolnál.

26 korhely 2014. szeptember 4. 00:38
25 hun 2014. szeptember 3. 22:22

kala vala-e kalevala?

a nyomozó nyomozók nyomozó nyomozók nyomán nyomoznak.

a feltaláló feltalálta a feltált. miután feltalálta a feltált rájött, h a feltál már fel van találva, de nincs még feltálalva.

24 Fejes László (nyest.hu) 2014. szeptember 3. 20:04

@Janika: Ja, bocs, ez nem ugrott be...

@korhely: „Ezért kezdtem utánanézni, mi lehetett a ’réz’ , ha eredetileg a ’vas’ jelölte a rezet.” Hát ha a vas jelölte a rezet, akkor a vas volt a ’réz’. Egyébként komolyan gondolod, hogy annak, hogy milyen szót használtak ’X’ jelentésben a finnugor korban, egy random kiválasztott mai finnugor nyelv szótárában tudsz utánanézni?

„mert a ’réz’ ma sem egyetlen fémet jelöl” A ’réz’ nem jelöl semmit, mert az maga a jelentés. A jelentést szoktuk egyszeres idézőjelbe tenni. Ha pedig a „réz” szó korábbi jelentésére vagy kíváncsi, azt pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában érdemes megnézni. Mindig is ’érc, réz’ jelentésű volt, mire a magyarba bekerült, a vas már a vasat jelölte. Finnugor nyelvben meg kár keresned, mert nem finnugor eredetű szó.

„Kézenfekvő volt megnézni a színneveket, mert a ’réz’ ma sem egyetlen fémet jelöl, hanem a színük alapján különböztetjük meg a vörösrezet és a sárgaréz ötvözetet.” Aha. Akkor a bor vagy a rigó is színnév lehetett eredetileg...

„mi másra lehet gondolni, mint arra, h. a ’réz’ mari nevében is talán a ’vörös’ szerepel?” Már egyszer tisztáztuk, hogy a réz вÿргене [würgene] (egyébként a г sem egyészen [g], de mindegy). Az az egy mázlid van, hogy a vér is вÿр [wür]. Nem kizárt, hogy van ilyen kapcsolat, de ezt akkor látnám igazoltnak, ha a вÿр összefüggne valamilyen színnévvel. Ennek híján ki nem zárható, de nem is valószínűsíthető etimológiának mondanám, és inkább arra tippelnék, hogy más az eredete.

Szóval persze szép dolog az igyekezet, de ez így nagyon a levegőbe lődözés. Gondolom, ha egy kémiai oldalt olvasgatsz, akkor sem kezdesz mindenfélét összekutyulni, hogy hátha kijön belőle valami érdekes. Persze a szavak biztosan nem robbanékonyak...

23 korhely 2014. szeptember 3. 16:44

@Janika:

A nyùlànkot kétféle értelemben gondoltam, mint pl. itt:

A nyùllàny alà nyùlò, nyùlànk nyùlvànyunkhoz nyùlànk.

22 Janika 2014. szeptember 3. 16:14

@korhely: ám legyen:

Egy nyúlánk nyúlós nyúli nyúl nyúlva nyúl nyúlós nyúlva nyúló nyúlánk nyúli nyúl után.

A következő:

Holnap egy fogós fogas fog fog fogatlan fogast fogni fogóval.

21 Krizsa 2014. szeptember 3. 15:47

Keressünk B, C, F, G, Sz, Z hangokat a finnben! Vagy akár a 400 éves írásukban, az "ófinnben":-).

20 korhely 2014. szeptember 3. 15:47

@Janika: A nyùlànkot nem tudnàd még belepasszìrozni esetleg?

19 korhely 2014. szeptember 3. 15:43

@Fejes László (nyest.hu):

"Az pedig végképp érthetetlen számomra, hogy miért kell egy random versszöveg szavait egy random kiválasztott nyelvre lefordítgatni, és hogy mi köze ennek akár egy a permi–magyar kapcsolatokról, akár egy fura finn mondatokról szóló cikk alatt."

Ez így igazságtalan, mert a cikk alatt a 4.sz. kommentedben te foglalkoztál azzal, h. "...a vas eredeti jelentése ’fém’ vagy ’réz’ lehetett. A réz szó etimológiája pedig nagyon bizonytalan... stb.". Ezért kezdtem utánanézni, mi lehetett a ’réz’ , ha eredetileg a ’vas’ jelölte a rezet.

Kézenfekvő volt megnézni a színneveket, mert a ’réz’ ma sem egyetlen fémet jelöl, hanem a színük alapján különböztetjük meg a vörösrezet és a sárgaréz ötvözetet. A fehérarany, sárarany, színesfém, és más nyelvek elnevezései is indokolják.

A ’blood = vér’-re, ill. a ’réz’-re kapott [vur], ill. [vurgene] alapján mi másra lehet gondolni, mint arra, h. a ’réz’ mari nevében is talán a ’vörös’ szerepel? A magyar ’vér’ és ’vörös’ közös eredetű, ezért az ősmariban is feltételezhető ez.

A ’szín’-re, ’fény’-re kapott, egyformán [volgydo], és a ’virradat’-ra is, ’pirkadat’-ra is kapott [volgyzhash] hozta elő a ’virág’ - ’napvilág’ - ’réz’ esetleges kapcsolatát és József Attila sorait. Amikor a ’virág’-ra is rákerestem, az visszavitt az előbbiekhez hasonló [vurgo]-hoz, ezutàn ellenöriztem a verssorok minden szavàt.

Ez a cikk meg, furcsa mondatokròl szòl, ezért gondoltam idetartozònak.

"annyira nem ért egy nyelvhez, hogy meg tudja állapítani, mi névszó és mi ige"

A szófajt megadta a szótár, nem volt nehéz megállapítani. Azt nem tudtam eldönteni, h. mi a szótő, igekötő, toldalék.

A kiejtéshez én elfogadtam az angol-mari szótárban talált fonetikai jeleket, persze lehet, h. a szótár pontatlan, ezt te biztosan jobban meg tudod állapítani, mint én. Esetleg, szólni lehetne a szótár orosz (cseremisz?) készítőinek, h. javítsák ki, mert most félrevezető.

A linkeket köszönöm, majd azokon kérdezgetek, mert mindig sok kérdés jut eszembe, ha itt olvasgatok!

18 Janika 2014. szeptember 3. 15:06

@Fejes László (nyest.hu): "Van olyan szó, hogy nyúli?"

persze, Nyúl községből való nyúl, azaz nyúli nyúl.

www.nyul.hu/

17 Fejes László (nyest.hu) 2014. szeptember 3. 14:45

@Savior: Ismét csak azt tudom mondani, hogy nem véletlenül van link az „ ötször ismétlődik egymás után ugyanaz a szó” kifejezésen.... ;)

@Janika: Van olyan szó, hogy nyúli? Egyébként tök jó, gratulálok!

16 Janika 2014. szeptember 3. 13:30

@Savior: prímet vagy pálmát? :-)

magyarul alkottam:

Nyúlós nyúli nyúl nyúlva nyúl nyúlós nyúlva nyúló nyúli nyúl után.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X