-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Tudunk-e mondatokat alkotni hasonló hangzású szavakból? Tudunk-e olyan mondatokat alkotni, melyekben csak két-három hang fordul elő, mégsem rövidek? Tudunk-e mondatot alkotni úgy, hogy ugyanazt a szóalakot használjuk fel többször? Vannak nyelvek, ahol ez lehetséges.
Néhány érdekes finn mondat kering a Facebookon: e mondatok közös jellemzője, hogy nagyon hasonló szavakból állnak, mégis értelmesek. A csúcs az, amikor öt teljesen azonos szó alkot értelmes mondatot. Megmutatjuk, hogyan is lehetséges ez.
A legkevésbé az utolsó mondatban egységesek a szavak:
Hiljaa Hilja sanoi Hiljalle hiljaa niin hiljaa ettei Hilja kullut miten hiljaa Hilja sanoi Hiljalle hiljaa.
A mondat érthetőbb, ha az egyenes idézetet írásban idézőjelbe tesszük:
„Halkan, Hilja” – mondta olyan halkan Hilja, hogy Hilja nem is hallotta, milyen halkan mondta Hilja Hiljának, hogy Hilja.
A mondat trükkje egyfelől az, hogy a Hilja névvel kombinálja a hilja ’halk’ melléknevet, másfelől az, hogy a mondat mindkét szereplőjét (aki szól, illetve akinek szólnak) is Hiljának hívják. Mivel ha egy esemény résztvevői véletlenül azonos nevet viselnek, meg szoktuk őket különböztetni, ez a mondat meglehetősemn mesterkéltnek mondható.
Érdekesebbnek tűnik a második mondat, ebben ugyanis már minden szó ugyanazzal az öt betűvel (ill. hanggal) kezdődik:
Keksijä keksi keksin. Keksittyään keksin keksijä keksi keksin kesityksi.
Egy feltaláló feltalált egy sütit. Miután feltalálta a sütit, a feltaláló felfedezte, hogy a sütit már feltalálták.
Ebben a mondatban két keksi- [kekszi] tő van: egy igető és egy főnévi tő. A keksi- igető azt jelenti, hogy ’feltalál, felfedez, kitalál, rájön’. A keksi alak ennek múlt idejű, egyes szám harmadik személyű, kijelentő módú formája: az első mondatban a jelentése a magyar feltalált formával, a másodikban a felfedezte vagy a rájött formával adható vissza. Ebből a tőből származik a mindkét mondatban előforduló keskijä ’feltaláló szó’, illetve a keskitty ’feltalált, felfedezett, kitalált’ igenévi alak. Ez kétféle ragozott alakban bukkan fel: a keskittyään alak jelentése a régi magyar feltalálvánénak felel meg, a keskityski szó szerint jelentése ’feltalálttá’: a keski- ...-ksi viszont azt jelenti, hogy ’felfedezni, hogy az adott dolog valamilyen’ (ez esetben tehát azt, hogy fel volt találva).
A mondatban háromszor felbukkanó keskin forma mindhárom esetben a keksi ’süti’ főnév alakja – elemzése válogatja, hogy birtokos vagy tárgyesetnek nevezzük-e, mindenesetre a mondat tárgyát jelöli.A keksi egyébként a svéd kex átvétele, az pedig az angol cakes ’sütemények’ alakból származik – akárcsak a magyar keksz, melynek kissé megváltozott a jelentése.
A harmadik mondatban szinte csak két betű (hang), a k és az o fordul elő: a mondatot alkotó szóalakok legfeljebb ezek hosszúságában különböznek, illetve egy alkalommal bukkan fel az n betű (hang).
Kokko, kokoo koko kokko kokoon! Koko kokkoko? Koko kokko.
Kokko, gyűjts össze az egész máglyát! Az egész máglyát? Az egész máglyát.
A mondatban előforduló szólakok:
Kokko – név
kokoo – ’gyűjts(d)!’ (szótári alak: koota)
koko – ’egész’
kokko – (Szent Iván éjjelén rakott) máglya
kokooon – ’össze’ (a koko ragozott alakja)
kokkoko – a már említett kokko ’máglya’ + -ko (-kö) ’-e’
Apró csalás, hogy a ’gyűjts(d)!’ az irodalmi nyelvben kokoa lenne, ám a beszélt nyelvben (és nyelvjárásokban) az oa hangsort a hosszú oo [ó] váltja fel.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Abszolút nincs csalás azonban abban a mondatban, melyben ötször ismétlődik egymás után ugyanaz a szó.
Etsivät etsivät etsivät etsivät etsivät.
Nyomozó nyomozók keresnek nyomozó nyomozókat.
Mind az öt szóban az etsi- igetövet találjuk, melynek elsődleges jelentése ’keres’, de használják ’nyomoz’ jelentésben is. Ennek folyamatos melléknévi igenévi alakja az etsivä ’kereső, nyomozó’. Ebből, akárcsak a magyarban, főnév is fejlődött: etsivä ’nyomozó, detektív’. Míg azonban a magyarban általános jelenség, hogy a folyamatos melléknévi igenévből főnév fejlődik (író, költő, szabó, takarító, tanító, feltaláló stb.), a finnben ez kivételesnek mondható: ilyen funkcióban inkább a -ja/-jä toldalékot használják, amint azt korábban a keskijä ’feltaláló’ esetében láthattuk. A -t a szó végén a többes szám jele.
Mindennek tetejébe a finn igék jelen idejű harmadik személyű alakjai a folyamatos melléknévi igenévből fejlődtek. Ezt úgy képzeljük el, mintha a magyarban az ő főző jelentené azt, hogy ’ő főz’, és az ’ők főznek’ jelentésben az ők főzők formát használnánk. Korábban a finnben ez volt a helyzet, ám időközben az egyes számú alakok megváltoztak, a többes számúak viszont nem. Így aztán az etsivät három dolgot is jelent: 1. nyomozók (folyamatos melléknévi igenév, azaz ’akik éppen nyomoznak’), 2. ’nyomozók’ (foglalkozásnév), 3. ’nyomoznak’ (igealak). Persze ahhoz, hogy a mondat így összeálljon, még legalább két dologra van szükség: egyfelől, hogy a jelzőt számban egyeztessük a jelzett szóval (magyarul nem azt mondjuk, hogy *nyomozók nyomozók, hanem azt hogy nyomozó nyomozók); Valójában bizonyos mondatokban a tárgy alakja különbözhet, de ez a kérdés külön cikket érdemelne. másfelől, hogy a tárgyat ne jelöljük: a finnben a többes számban az alany és a tárgy alakja megegyezik.