nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Itsenäisyyspäivä
Mit hozott a finneknek a Mikulás?

Bár sokak szerint a Mikulás Finnországban él, a legendás Joulupukki neve valójában kb. Karácsonymanónak fordítható: érthető tehát, hogy december 25-én teljesíti kötelességét. December 6-a mégis nagyon fontos ünnep a finneknél, méghozzá az egyik legnagyobb: a függetlenség napja.

Fejes László | 2010. december 6.
|  

1917. novemberében Oroszországban a bolsevikok vették át a hatalmat. December 4-én a finn szenátus határozatot hozott Finnország függetlenségéről, 6-án pedig a parlament is megerősítette ezt. Így vált Finnország függetlenné.

A függetlenné válló állam zászlajává a szenátus zászlaja vált
A függetlenné válló állam zászlajává a szenátus zászlaja vált
(Forrás: Wikimedia commons)

Na de álljunk meg egy pillanatra! Ha Finnország Oroszország része volt, akkor hogy lehetett szenátusa és parlamentje? És honnan lehetett tudni, mely területek lesznek majd az eljövendő Finnország részei?

A finn államiság előtörténete

A mai Finnország területén államszervezetről az 1100-as évektől beszélhetünk, amikor is a délnyugati partvidéken megjelentek a svéd hódítók, és fokozatosan a svéd államhoz csatolták a finn területeket. Eközben keletről az oroszok, pontosabban a novgorodiak is terjeszkedni kezdtek, ami összeütközésekhez vezetett a két hatalom között. Végül 1323-ban a pähkinäsaari békében felosztották egymás közt a területet.

A pähkinäsaari béke
A pähkinäsaari béke
(Forrás: Wikimedia commons)

A hatalmuk valójában csak az ország déli részére terjedt ki. Az ország belsejében ekkor még nem is finnek, hanem számik (lappok) éltek: őket a finnek fokozatosan szorították északra az évszázadok során. (A számik ebben az időben még főleg halásztak és vadásztak, a rénszarvastenyésztés csak később, a 18. századtól vált egyes csoportjaik fő foglalkozásává.)

Ez az állapot meglehetősen sokáig állt fenn, de a 17. század elejére Svédország rendkívül megerősödött. Az 1617-es sztolbovai békében megszerezte a mai teljes Finnország területét, sőt, a Finn-öböl környékén fekvő összes területet, beleértve a mai Szentpétervár környékét. (Észtország területét már a 16. század folyamán elfoglalta.)

A 18. század azonban fordulatot hozott. A század elején Nagy Péter meghódította Pétervár környékét, majd Finnország legkeletibb területeit. A század folyamán a határ több lépésben nyugatra tolódott, míg 1808-ban Finnország teljes területe orosz kézre került. (Időközben Észtország területe is.)

A Finn Nagyhercegség

Néhány svéd uralkodó már használta a Finnország nagyhercege címet, de a svéd birodalom keleti része közigazgatásilag nem különült el a nyugatitól, nem voltak önálló hivatalok, törvények, pénz stb.

1809-ben azonban az oroszok létrehozták a Finn Nagyhercegséget, melynek területe nem csupán a legutóbb meghódított területekre terjedt ki, hanem lényegében az összes finn és svéd nyelvű területre, amelyet az utóbbi évszázadban meghódítottak. Kivételt képezett Pétervár környéke. Az új államot nem nemzetiségi alapon hozták létre, így nem csatolták hozzá a karjalai területeket sem. Az állam nyelve hivatalosan a svéd lett, és csak 1863-ban fogadtak el egy olyan törvényt, mely húsz év átmeneti időt szabott arra, hogy a finn a svéddel egyenrangú lehessen. Ez azonban csak 1902-ben következett be, addigra viszont  a svéd és a finn egyaránt csak alárendelt szerepet játszhatott az orosz mellett.

A Nagyhercegség létrejöttével Finnország formálisan szinte függetlenné vált, tulajdonképpen perszonáluniót alkotott Oroszországgal: Finnország nagyhercege a mindenkori orosz cár volt. Saját törvényei voltak, méghozzá azok, amiket a svéd időkből örökölt, ill. amit ezeken a törvényhozás módosított. A finn autonóm állam sokkal demokratikusabban működött, mint Oroszország. A cárt a kormányzó képviselte, de csak korlátozottan avatkozott bele a dolgok folyásába.  A század közepétől Finnországnak saját pénze, bélyegkibocsátása és hadserege volt.

A helyzet persze ekkor sem volt idilli, és folyamatosan változott. Az oroszok hol többé, hol kevésbé avatkoztak be, időnként felmerült az autonómia megszüntetésének gondolata, erősödött az oroszosítás stb. A 20. század elején a közvélekedés szerint a központosított állam lehet erős állam. Nem kétséges, hogy ha nem következett volna be valami váratlan fordulat, Finnország rövid és korlátozott államiságának vége szakadt volna.

A Finn Nagyhercegség 1900-ban
A Finn Nagyhercegség 1900-ban
(Forrás: Wikipedia)

A függetlenség

A bolsevikoktól való félelem miatt Finnország kikiáltotta függetlenségét. A bolsevikok programjának fontos része volt az azonnali békekötés, így elfogadták a függetlenséget. Ugyanakkor világforradalmat is akartak: Finnországban, akárcsak Magyarországon, a vörösök és a fehérek küzdöttek egymással, míg végül a fehérek győztek. Nem kétséges, hogy ha a vörösök győznek, a finn államot a Szovjetunióhoz csatolják.

A szovjetek csak látszólag törődtek bele Finnország függetlenségébe. Karjala úgy kapott autonómiát, hogy arra készültek: előbb-utóbb egyesítik Finnországgal. Karjalai irodalmi nyelv létrehozásával nem is kísérleteztek, a finnt tették meg hivatalossá (persze az orosz mellett).

1939-ben úgy érezték, hogy a balti köztársaságok után ideje Finnországot is visszacsatolni a birodalomhoz. Ekkor folyt a téli háború, melynek során a szovjetek hatalmas veszteségek árán is csak bizonyos területeket, főként a Leningrádhoz közel eső területeket tudták elfoglalni. A folytatólagos háborúban Finnország nemsokára ezeket is visszacsatolhatta, s bár végül ismét le kellett mondania róluk, függetlenségét megőrizhette. A Szovjetunió azonban folyamatosan, bár egyre kevésbé hevesebben beavatkozott a finn belpolitikába, sőt, 1956-ig támaszpontokat is fenntartott Finnország területén. Bár Finnország alapvetően demokratikus állam volt piacgazdasággal, külpolitikailag a nyolcvanas évek végéig erősen függött a Szovjetuniótól.

A független Finnország zászlaja (1918-tól napjainkig)
A független Finnország zászlaja (1918-tól napjainkig)

Bár a finn függetlenséget 1917. december 6-án kiáltották ki, a kilencvenes évekig így vagy úgy, de folyt a harc függetlenségért. Ezt a harcot Finnország kétségtelenül megnyerte, van minek örülni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 ppeli.geo 2010. december 8. 13:28

@elhe taifin: Igen, van egy kicsi közünk a nyelvisztánhoz, ;-)

1 elhe taifin 2010. december 8. 12:58

Nem tartozik a témához, de a nyelvisztán blogot is ti csináljátok?

nyelvisztan.blog.hu/

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X