-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mi az, Malev, de nem repül? Egy csapat vásott gyerek, akik (le)építik a szocializmust, vagy nótás kedvű észt szabadságharcosok? És mi köze mindehhez a békáknak? Észt történelmi paródia tenyeres-talpas hősökről a vérzivataros észt múltból...
A Malev című film egészen másról szól, mint amit várnánk. Még akkor is, ha azt gondoltuk, sokat tudunk az észtekről. A malev utalhat az észtek középkori hadseregére, vagy a Kaitseliit (Védelmi Szövetség, tkp. Polgárőrség) egyik egységére, esetleg a szocialista időszakban építőtáborokon résztvevő diákcsoportokra. Utóbbiról szemléletes képet ad például a Sigade revolutsioon (Disznók forradalma) című film. A malev tehát mindenképpen valami hősiesre és dicsőségesre utal. A szovjet időkben is hogy dagadhatott az észtek melle annak láttára, hogy a baráti magyar gépeken az ő ősi hadseregük neve fénylett! Az úttörőcsapatok nevében átmentett malev szó a dicsőséges múltat idézhette fel az észtek számára az elnyomás évei alatt.
A Malev című film a malev szó első jelentésére utal. Ugyanis a 13. századi észt történelem eseményeit mutatja be, a függetlenség elvesztésének körülményeit. A terjeszkedő-keresztelő német lovagrend bekebelezi az észtek területeit is. Más országokban egy ilyen témában patetikus vértől-nyáltól csöpögős rettenetet várhatnánk a filmtől. A fiatalokból verbuválódott rendezői gárda azonban olyan paródiát kanyarított a sztoriból, amelyben kijut mindenkinek a karikatúrából. (Hasonlóan a magyar Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele című filmhez.) De az észtek nemcsak a németeket, franciákat, letteket ábrázolják így, a leginkább magukról adnak önkritikus képet.
Vigyázat, spoiler! A poszt a továbbiakban fontos részleteket árul el a film tartalmáról!
Munka- és dalkoholizmus
A filmben ábrázolt események a 13. századra tehetők, a német lovagrend küszöbön álló támadása előtt az észtek kisebb-nagyobb törzsekben élnek, és ahhoz, hogy szembe tudjanak szállni a megszállókkal, közös sereget kell szervezniük. Ezt az időszakot írja le többek között Lett Henrik krónikája. A film alcíme (Läti Henrik valetas) azonban arra utal, hogy Henrik hazudott, vagyis az események egészen máshogy történtek. A film szerepe tehát, hogy feltárja az igazságot.
Megtudhatjuk, hogy a franciák mindössze azért igyekeztek támogatni az észtek szabadságküzdelmeit, mert rá akarták tenni a kezüket a hatalmas észt mocsarakra, pontosabban az azokban megbúvó békákra. Tervük részben sikeres lesz, de pechjükre, mert az egyik béka óriási járványt szabadít rá Európára.
A film azt is feltárja, hogy nem is Lembitu volt az, aki az észtek legendás vezéreként közös sereg (malev) felállítását kezdeményezte. Lembitu a falu öregjeként ugyan irányította a kis közösség életét: gyakorolta az első éjszaka jogát (ami persze történelmi képtelenség), vezette a dalos-táncos ünnepeket, és ami a legfontosabb, szívvel-lélekkel gyalulta a fákat, hogy nagyszerű kézművesmunkákat készítsen belőlük. A nemzet ébredését elhozó hős azonban nem ő, hanem Uru, a kisgyerekkorában elrabolt, és Lübeckben felnevelt fiú, aki jól látja a közeledő veszélyt. Csak hát meggyőzni a falvak egyszerű népét arról, hogy cselekedni kellene, amikor van elég nő, sör, dal és munka...
Az árul el a legtöbbet az észtekről, hogy minek örülnek és min dühödnek fel ebben a filmben. A legnagyobb sértés például, ha valaki letiporja nemzeti virágukat, a búzavirágot (észtül rukkilill, vagyis ‘rozsvirág’). Ez a kiváltó oka a filmben az 1217-es csatának is, amelyben Lembitu elesik.
Örömöt pedig elsősorban a munka jelent az észtek számára. Uru gyerekkori barátja, a jól megtermett Tugis például egy lépést sem tesz az ekéje nélkül, és Lembitut is csak azzal lehet eltéríteni a munkájától, hogy eljött az éneklés ideje. Az utolsó csatában (1223, II. ümerai csata) a történeti források szerint vesztettek az észtek, azonban a film itt is az igazságot tárja fel. Az észtek győzelmet arattak a németek felett, de megriadtak attól a lehetőségtől, hogy most már urak lesznek, és nem dolgozhatnak soha többé. A németeket tehát büntetésből kényszerítették a henye életmódra és palotákban való penészedésre. A híres észt mondás: Tee tööd ja näe vaeva, siis tuleb ka armastus (‘Dolgozz és fáradozz, majd megjön a szerelem is’), amely Tammsaare észt írótól származik, jól tükrözi ezt a szemléletet.
A muzsikálásra mindig kész észtek persze a csatákat sem kezdhetik másképp, mint kannelzenével. (A kannel citeraszerű észt nemzeti húros hangszer, szélesebb körben ismert finn neve a kantele). A felsorakozott két sereg farkasszemet néz egymással, egyszer csak nagy izgalom lesz úrrá az észteken, ahogy néhányan becipelnek valamit a frontvonalra. Majd kedélyesen pengetni kezdik az emelet magas hangszert, az észtek közül mindenki békés és átszellemült arccal hallgatja, és mindaddig nem is gondolnak a harcra, amíg az ellenség vezére meg nem szentségteleníti az első útjába kerülő búzavirágot.
Szőrömö és Rözsö Söndör
A film humoros jellegét azonban nemcsak a helyzetkomikum és a (nemzeti) szimbólumokkal való játék adja, majdnem minden jelenetben megbújik valami nyelvi poén is. A film legérdekesebb jelenetei az észt nyelvhez, az észtekhez, illetve az egyes észt népcsoportokhoz kapcsolódó sztereotípiákat boncolgatják. Természetesen Saaremaa is megkapja a magáét. Saaremaa Észtország legnagyobb szigete, sajátos hagyományai és felkapott fürdőhelyei mellett az az érdekessége, hogy az ottani nyelvjárásban nem található meg a nyelvtanulók életét és szájízét megkeserítő õ hang, helyette a magyar ö hanggal megegyező hangot ejtenek azokban a szavakban, amelyekben a köznyelvben õ található. A Malev készítői (a nevük ironikus módon Õ-fraktsioon vagyis Õ-frakció) persze ezt a jegyet is eltúlozzák, így a saaremaai küldöttek a nagy törzsi gyűlésen csak az ö magánhangzót használják.
A következő videón ezt a saaremaai nyilatkozatot hallgathatjuk meg. Azok kedvéért, akik a sztenderd észt feliratot nem értik, leírom, mit mond a kissé együgyű szigeti küldött. A németek ellen bevetendő hatékony módszerről, csodafegyverről vitatkoznak az észtek, amikor a saaremaai felveti, hogy kellene készíteni egy hatalmas sünt, amely belül üreges, és abba aztán beletehetnének sok apró sünt. Elküldenék az erdőbe és szedne sok gombát. Amikor a többiek értetlenül állnak az ötlet előtt, a férfi megmagyarázza, a rizikegombára gondolt. A tolmácsként is funkcionáló nurmekundi követ erre az iránt érdeklődik (előbb köznyelven, majd szőrömöi nyelven), hogy miként kapcsolódik mindez a németekhez, mire a nehézfejű saaremaai beismeri, hogy hát igazából sehogy se. (A nurmekundiak a filmben a poliglott tolmács szerepét töltik be. Nurmekundról annyit tudunk, hogy az ősi észt közigazgatási egység volt, de hogy lakói különleges nyelvérzékkel rendelkeztek volna, arról nincsenek ismereteink.)
A saaremaaiakat egyébként a magyarok is szívükhöz közel állónak érezhetik, többek között épp az ö miatt. Észtországban ugyanis széles körben elterjedt az a nézet, hogy nyelvünk is tele van ö hangokkal, és ha észtek a magyar beszédre utalnak, a (szerintük) vicces kögös-mögös „szót” emlegetik, amit valószínűleg az észtek alkottak, és talán egyfajta halandzsát értenek alatta. Tartuban a magyar napok rendezvénysorozatnak is ez volt a címe 2009-ben.