nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Eppu Normaali: Murheellisten laulujen maa (Szomorú dalok földje)

Modern technológia, érintetlen természet, illatozó szaunák a kristálytiszta vizű tavak partján, vidám motorosszánozás Lappföldön – kb. ez a kép él bennünk Finnországról. Azt, hogy azért a finnek ezt egy kicsit másképp látják, esetleg Aki Kaurismäki filmjeiből sejthetjük. Apró képek balladája következik.

Fejes László | 2011. március 26.
|  

Korábban már bemutattuk az Eppu Normaalit, akkor egy korai, punkos jellegű számuk az együttes korai korszakából származik. A most bemutatandó számuk kifejezetten kellemes hangzású slágernek mondható, bár szövegét tekintve egyáltalán nem könnyű slágerecske, hanem a finn társadalom egyik legalapvetőbb problémáját feszegető alkotás. A szöveg tele van olyan utalásokkal, mely a finnek számára sem mindig világosak.

Az eredeti kislemezkiadás borítója
Az eredeti kislemezkiadás borítója
(Forrás: eppunormaali.fi)

A dal felidézi Turmiolan Tommi figuráját. Tommi a józansági mozgalom propagandájának figurája: alkoholistává válik, és mindent tönkretesz maga körül. Egy 1858-ból származó képregény mondja el történetét.

Eppu Normaali: Murheellisten laulujen maa (Szomorú dalok földje)
Forrás: Wikimedia commons

1. Boldog családi élet.

2. Tommi először megy a kocsmába, ahol azt mondják neki: végre Tommi is megjelenik az emberek között!

3. Tommi megjön a piacról, és már az ajtóból kiabál: jöjjön akár az ördög is, ez a férfi nem fél!

4. Végrehajtás Tommi házában

Eppu Normaali: Murheellisten laulujen maa (Szomorú dalok földje)
Forrás: Wikimedia commons

5. Emlékszel-e? Ha az öregasszony hitelbe ad, hagyj könyvet zálogba!

6. Te átkozott, nem adod oda azt a tíz kopejkát?

7. Anya, kelj fel! Éhes vagyok, idegenek megfogják apát, többé nem üt téged.

8. Az alkohol már megcselekedte. Elvette a férfi eszét. A lábát vasba verték.

Az érdekesség kedvéért említjük, hogy Toivo Kärki édesapja, Frans Kärki a józansági mozgalom egyik vezéralakja volt.

A számban szereplő Kärki Toivo Kärkire utal, akinek dalaiban gyakran jelenik meg az önsajnálat motívuma. A „borókás nép” Juhani Aho írásából származó kifejezés, mely Finnországban közismert (bár a származását már kevesen ismerik). Az „a dombok közül, a föld mocskából az atyák büszkén nézik a fiaikat” kifejezés egy ismert hazafias dalra, „az élet adui” kifejezés pedig egy, a finn férfi önsajnálatát parodizáló (de sokak által komolyan vett!) korabeli számra. A Reménytelenség Einari név forrására nem sikerült rábukkanni.

Ártatlannak talált születni
erre az északi és hideg földre,
ahol már ősatyái – persze részegen –
verték az asszonyt és a gyerekeket, ha elkapták

A férfi hagyományos sorsát
el akarta kerülni az a fiú
Sosem veszek fejszét,
sosem iszok alkoholt,
különben eliszom a házat

Telente a hótakaró hívja a családot,
de nem akar úgy tenni, mint valamikor az apám,
De amikor a munkaügyi hivatalban nem kapni munkát,
a sors marka töményt itat vele

Turmiolan Tommi újra életre kel

viinakauppa: szó szerint alkoholbolt, állami italkereskedés, ahol az alkoholt megvásárolni lehet, de fogyasztani nem


és az urak szokásai ráragadnak a béresekre
az italbolt felé lohol

Ez a férfit reménytelenségbe hajtja,
mint mikor fagy arat gabonát
a csendes, hideg föld közepén
a hideg szem bámul
amikor a fejsze felemelkedik

A dombok közül, a föld mocskából
az atyák büszkén nézik a fiaikat
Munkanélküliség, alkohol, fejsze és család
hótakaró, rendőrség és az utolsó hiba

Ez az ezer szomorú dal földje,
melynek ezer tavába lehet belerohanni
Borókás nép, melynek önsajálatának mértékét
sem ész, sem Kärki fel nem mérheti
melynek dalaiban elvesznek az élet adui,
és zárva maradnak az ég kapui
Reménytelenség Einariről
mesélnek

A dal szövege viszonylag közel áll az irodalmi nyelvhez, de van benne néhány beszélt nyelvi forma is:

Syyttömänä syntymään sattui hän
tähän maahan pohjoiseen ja kylmään,
jossa jo esi-isät juovuksissa tottakai
hakkasivat vaimot, lapset jos ne kiinni sai

Perinteisen miehen kohtalon
halus' välttää poika tuo
En koskaan osta kirvestä,
enkä koskaan viinaa juo
muuten juon talon

Lumihanki kutsuu perhettä talvisin,
vaan ei tahdo tehdä koskaan lailla isin
Mut kun työnvälityksestä työtä ei saa,
hälle kohtalon koura juottaa väkijuomaa

Niin Turmiolan Tommi taas herää henkiin
ja herrojen elkeet tarttuvat renkiin
Kohti laukkaa viinakauppaa

Se miehen epätoivoon ajaa,
kun halla viljaa korjaa
Keskeltä kylmän mullan hiljaa
kylmä silmä tuijottaa
kun kirves kohoaa

Keskeltä kumpujen, mullasta maan
isät ylpeinä katsovat poikiaan
Työttömyys, viina, kirves ja perhe
lumihanki, poliisi ja viimeinen erhe

Tämä tuhansien murheellisten laulujen maa
jonka tuhansiin järviin juosta saa
Katajainen kansa, jonka itsesäälin määrää
ei mittaa järki, eikä Kärki määrä,
jonka lauluissa hukkuvat elämän valttikortit
ja kiinni pysyvät taivahan portit
Einari Epätoivosta
ne kertovat

Beszélt nyelvi formák: halus' a halusi 'akart(a)', mut a mutta 'de', hälle a hänelle 'neki' helyett. Szintén a beszélt nyelvre jellemző az egyes szám harmadik személyű igealak használata a többes számú harmadik személyű alany mellett: jos ne kiinni sai a jos ne kiinni saivat 'ha elkapták' helyett. Archaikus, illetve keleties alak a taivahan a taivaan 'az égnek a...' helyett.

Több példát találunk a költői nyelvre és a dalokra jellemző szórendi cserére: tähän maahan pohjoiseen ja kylmään a tähän pohjoiseen ja kylmään maahan 'erre az északi és hideg földre',  lailla isin az isin lailla 'apa módjára, ahogy apa', keskeltä kylmän mullan a kylmän mullan keskeltä 'a hideg földből', keskeltä kumpujen, mullasta maan a kumpujen, mullasta maan keskeltä 'a dombok közül, a föld mocskából' helyett.

Frissítés!

Petteri Laihonen volt olyan kedves, és felhívta a figyelmünket a dallal kapcsolatos néhány további érdekességre. Levele szerint a dal az „intertextualitás iskolapéldája”, s mint ilyen bekerült finn tankönyvekbe is. Néhány további párhuzam:

  • A työttömyys, viina, kirves ja perhe lumihanki, poliisi ja viimeinen erhe 'munkanélküliség, alkohol, fejsze és család, hótakaró, rendőrség és az utolsó hiba' sorok a Nyolc golyó című 1972-es, hasonló tematikájú sikerfilmre utal;
  • A kohtalon koura 'a sors marka' a Seitsemän kertaa seitsemän (Hétszer hét) című filmben, illtve az azonos című betétdalában hangzik el;
  • Az Einari név valószínűleg Juice Leskinen Einarin polkupyörä (Einari kerékpárja) című számát hivatott felidézni: ebben Einarit nagyfiúk késő estig söröztetik, hazafelé azonban a domboldalon elfelejt fékezni (a végkimenetelt balladai homály fedi);
  • Az ezer tó felidézése nem egyszerűen csak az „ezer tó országa” sztereotípia felidézése, hanem elhangzik a finn himnuszban is (igaz, a tizedik versszakban, melyet nem szoktak énekelni): maa tuhatjärvinen 'ezertavú ország' (a himnusz egyébként máshol is felidéződik, pl. szerepel benne a (koti)maa pohjoinen 'északi (szülő)föld' szókapcsolat, az 'apa' szó isi változata stb. FL);
  • a halla 'fagy, dér' pedig egy sor finn klasszikusnál szerepel, pl. Runeberg Saarijärven Paavo vagy Kivi Seitsemän veljestä (A hét testvér) című művében.

Petteri Laihonen azonban bizonyos abban, hogy ezzel a dalban található utalások sore még nem merült ki...

Források

Turmiolan Tommin elämäkerta

murheellisten laulujen maa?

Köszönjük Johanna Laaksonak a kultúrtörténeti háttér feltárásához nyújtott segítségét és a fordítás ellenőrzését.

Címkék: Zene, Alkohol, Finn, Pop-rock
Információ
X