nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Patakvér, pataksör...

Lefejezett hullák, ősi titkokat őrző társaságok és egy patikárius, aki kibogozza a rejtélyeket. Mindez a középkori Tallinnban, pajzán vándordalnokok és titkolózó szerzetesek között. Patakokban folyik a vér és a sör...

Tulikas | 2013. július 12.
|  

A nyári hőségben mindig jól jön egy középkori vérfagyasztó történet. A Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye (eredeti címén Melchior ja Oleviste mõistatus) Indrek Hargla történelmi krimisorozatának első része, egyelőre az egyetlen, amely magyarul is megjelent. Melchior nyomozásainak történetéből már egy egész estés film és egy hatrészes tévésorozat is készül. De ki is ez a Melchior és milyen kalandokra számíthatunk a sorozat első részében?

A titokzatos templom
A titokzatos templom
(Forrás: Wikimedia Commons / Nerlling, Dr. / CC SA 3 0)

Hatalmi csatározások, fejvesztett méltóságok

Ahogy az a krimikben már csak szokás, a történéseket egy gyilkosság indítja el. A Német Lovagrend tanácsmesterét a szolgája lefejezve találja meg a tallinni dómhegyi szállásán. A Dómhegyet uraló lovagrend és a tallinni városi polgárok közötti már amúgy is feszült viszonyt tovább élezi, hogy a tettes feltehetőleg városlakó volt. Mindezt onnan lehet sejteni, hogy a Dómhegyet és a várost elválasztó kaput éjszakára mindig bezárják, a Dómhegyen pedig nem találnak másnap senki idegent, így rögtön azt feltételezi mindenki, hogy a gyilkosnak minden bizonnyal sikerült átslisszannia a kapun keresztül a városba.

A nyomozás során sokat megtudunk a polgárok és a lovagrend tagjainak viszonyáról, hogyan táncol pengeélen a város vezetősége, hogy Tallinn lübecki szabadságjogait megőrizhesse a Tallinnban földesúri jogokkal bíró lovagrenddel szemben. Közben a városi kereskedőknek a gotlandi tengeri kalózokkal és a szerzetesrendek képviselőivel is meggyűlik a bajuk.

A baljós gotlandi partok
A baljós gotlandi partok
(Forrás: Wikimedia Commons / Berit / CC BY 2 0)

A regényben mindegyik társadalmi réteg képviselője fontos alakítója a történetnek. De az események motorja és a gyilkossági ügy felgöngyölítője mégis az a szereplő, akinek a városban egy kicsit mindannyian le vannak kötelezve, és aki ugyanúgy ismer és szóra tud bírni egy vén tengeri medvét, mint a domonkos rendiek priorját. Mivel a városban egyetlen patikárius van, aki ráadásul érti is a dolgát, és nem utolsósorban finom gyógynövényes itallal vendégeli meg a hozzá betérőket, a patikája hamarosan a város információs központjává válik.

Bár ez a regény legtöbb szereplőjéről elmondható, Melchior alakjáról különösen pontos lélektani rajzot kapunk. A jó kedélyű, éles eszű és mindenkivel barátságos patikárius életét meghatározza, hogy családjuk férfitagjait szörnyű átok sújtja. Titokzatos öröklődő betegségükre már generációk óta keresik a gyógyírt, ezért is lesz a legidősebb fiúgyermekből mindig patikárius, hogy a nemzedékek során felhalmozódott tudást apja átadhassa neki.

A címszereplő azonban nemcsak elsőrangú patikárius, hanem kitűnő detektív is. Melchior klasszikus nyomozói módszerekkel dolgozik, habár sejtései vannak, nem formál addig véleményt, amíg minden oldalról meg nem vizsgálta a kérdést, minden lehetséges tanúval nem beszélt. Az olvasó maga is össze tudja rakni a képet a regényben található apró részletekből, ha figyelmesen olvas. Segítségképpen az író a könyvben bizonyos fontos momentumokat és gondolatokat dőlt betűvel ki is emel.

Vigyázat!
A továbbiakban a cselekmény egyes részletei következnek!

A regényben több szál fonódik össze, a kalózokkal való leszámolás, a domonkos rendiek titkolózása, a tallinni kereskedők hatalmi és örökösödési vitái mind meghatározóak a cselekmény szempontjából. Ahogy a könyv címe is mutatja, a rejtély megfejtésében fontos szerepe van annak a történetnek, amely az Olaf-templom építésének körülményeit meséli el. A legenda szerint a templom építőmestere titokban akarta tartani a nevét. Felhívta rá a tallinniak figyelmét, hogy ha valaki megtudja és kimondja a nevét, az tettével a templom és a város pusztulását idézi elő. A helyiek azt mesélik, hogy valaki kiderítette az építőmester nevét, és amikor kiejtette, az építőmester lezuhant a toronyból és szörnyethalt, a templom és a város azonban köszöni, de jól van azóta is. Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy valóban sikerült kideríteni ezt a nevet. És a kérdés bizonyos embereket persze nem hagy nyugodni...

Vajon ki áll a háttérben?
Vajon ki áll a háttérben?
(Forrás: Wikimedia Commons / E. Kanash / CC SA 3 0)

Emellett más titkoknak is nagy szerepük van a történetszövésben. Mindenki hazudik, vagy legalábbis úgy csűri-csavarja az elbeszélendő dolgokat, hogy az a maga hasznára váljon. Ebből a sok történetelemből kell Melchiornak összeraknia a teljes mozaikot. Ezenkívül egy ilyen történelmi krimi meg sem lehetne titkos társaságok nélkül. Az író végig sejteti, hogy a Feketefejűek társasága talán nemcsak a sörkóstoló tivornyák miatt olyan fontos a város életében.

A történetben érdekes az észtek szerepe. Ebben az időben (az 1400-as évek elején) a városi lakosság körében elenyésző mértékben lehetett észteket találni, Tallinnban elsősorban német származású kereskedők és kézművesek laktak. Hargla történetében viszont számos észtről is szó van. Melchior felesége például észt származású, és többször hangsúlyozza a szerző, hogy a nő rendelkezik népének ősi tudásával, ismeri a gyógynövényeket és egyéb „gyógyítási” technikákat, amellyel többek között a férjét sújtó átok miatti kínokon is enyhíteni tud.

Ha valaki sétált már a tallinni óvárosban, azért is érdekesnek tarthatja a könyvet, mert számos ma is álló épület (többek között az Szent Olaf-templom) vagy utca leírása megtalálható benne, ami jobban elképzelhetővé teszi a történetet. Ha még nem jártunk Tallinnban, akkor pedig érdemes a Google utcakép segítségével „végigjárni” a helyszíneket.

Kissé megnehezíti ugyan az eligazodást, hogy a magyar változatban az utcanevek és az intézmények neve le vannak fordítva. Míg a Feketefejűek házát könnyen megtalálhatjuk, ha beszélünk például angolul, mivel a különböző idegen nyelvű turisztikai kiadványokban is át vannak ültetve ezek az intézménynevek az adott nyelvre. De ha például a Kerekeskút utcát (észtül Rataskaevu tänav) szeretnénk fellelni a térképen, valószínűleg nagy bajban lennénk, ha nem tudunk észtül. (Ebben az utcában áll Melchior patikája.) Ugyanígy járhatunk az Apácamögöttes utca vagy a Csorda-kapu esetében is.

Itt forralják terveiket a feketefejűek
Itt forralják terveiket a feketefejűek
(Forrás: Wikimedia Commons / Brunswyk / GNU-FDL 1 2)

A film honlapján is találhatunk egy térképet, amely segít az eligazodásban, ha tudjuk, hogy mi az utcák eredeti neve. A film készítői emellett azt is tervezik, hogy az újabb könyvek és a filmek elkészültével párhuzamosan más multimédiás, vagy ahogy ők nevezik transzmédiás anyagokat kezdenek készíteni, amelynek segítségével az olvasók/nézők újabb információkat szerezhetnek Melchior világáról:

Ha a Melchior, a patikárius című műről hallva Umberto Eco-szintű regényt várunk, akkor bizony csalódni fogunk, de a könyv mindenképpen izgalmas és szórakoztató nyári olvasmány.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X