-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ön forradalmár típus? Szívesen demonstrálna egy tömegrendezvényen? Vagy óvatos duhaj, de azért kipróbálná, milyen egy tüntetés? A balti élőlánc most újraélhető!
A közelmúlt eseményeit sokszor nehéz megfelelően értelmeznünk, mivel hiányzik még a kellő történelmi távlat, és sokszor nem is ismerjük az adott történés minden egyes részletét. Például a páneurópai piknikről minden évben derülnek ki újabb részletek. Észtországban hasonló a helyzet a balti útnak vagy balti láncnak nevezett eseménnyel kapcsolatban. 1989. augusztus 23-án, a Molotov–Ribbentrop-paktum 50. évfordulóján az észtek, a lettek és a litvánok a három ország fővárosát összekötő, 600 km hosszú élőláncot alkottak, hogy tiltakozzanak a szovjet megszállás ellen, és kifejezzék függetlenedési törekvéseiket. A paktumról és az élőláncról minden évben megemlékeznek mindhárom balti államban. A 25. évforduló alkalmából a legnagyobb észt napilap, a Postimees és az észt történeti múzeum nagyszabású fotó- és videógyűjtést rendezett, hogy személyes történeteken keresztül ismertethesse meg az észt fiatalokkal a 25 évvel ezelőtti eseményeket.
Legyél te is forradalmár!
Az észtországi Ajaloomuuseum (Történeti Múzeum) a negyedszázados évfordulóra két kiállítással is készült. Egyrészt a múzeum egyik épületében interaktív kiállítással várja a látogatókat. Az érdeklődőknek többek között lehetőségük van felülni egy tüntetőket szállító buszra, és megtekinthetik azokat a tárgyakat, amelyeket a résztvevők magukkal vittek a rendezvényre. Az egyik legfontosabb ilyen eszköz a hordozható rádió volt, ennek segítségével meg lehetett állapítani a pontos időt, amikor a láncot meg kellett formálni, és meg lehetett hallgatni a politikusok beszédét. A következő képen ezenkívül látható még egy kitűző is, amelyet a tüntetők viseltek.
A korabeli kommunikációs technológiát ismerve elismeréssel kell adóznunk a tüntetés szervezőinek. Nemcsak az információ terjesztése okozott számukra gondot, hanem a résztvevők szállítása is. Ugyanis Tallinnban a nagyrészt orosz származású és/vagy szovjetbarát buszsofőrök épp sztrájkot hirdettek, így a hatóságok a vidéki buszokat Tallinnba irányították, hogy a főváros közlekedésének zavartalanságát biztosíthassák. A vasúti dolgozók is sztrájkkal fenyegetőztek. Ilyen körülmények között kellett közlekedési eszközöket szerezni a résztvevők helyszínre szállításához.
Ezenkívül a demonstrációt titokban kellett szervezni, és koordinálni kellett három országban több százezer (egyes statisztikák szerint összesen kétmillió) résztvevőt. Az is nehezítette a kivitelezést, hogy mindenki egy kicsit másképp képzelte el az élőláncot. Eredetileg a tengerparton haladt volna a lánc, Észtországban például keresztezte volna Pärnu városát. A könnyebb megközelíthetőség kedvéért később Közép-Észtországba helyezték át az útvonalat. A végső terv csak augusztus elejére született meg, addigra már néhány plakát és kitűző elkészült. Ezek ma már kuriózumoknak tekinthetők.
(Forrás: A Kes on su kõrval-kiállítás illusztrációja (http://goo.gl/e9ilzr))
A litvánok egyik elképzelése pedig az volt, hogy minden országban egy betűt rajzolna ki az emberek láncolata, a három betű az MRP, vagyis a Molotov–Ribbentrop-paktum, vagy SHP a Sztálin–Hitler-paktum szószerkezet három kezdőbetűje lett volna. Egy másik, igen vakmerő tervben pedig az szerepelt, hogy a szovjet katonai bázisokat kellene élőlánccal körülvenni.
A Történeti Múzeum másik, virtuális kiállítását böngészve sok érdekes információt szerezhetünk a balti útról. Például sokakban felmerülhet a kérdés, hogy voltak-e lyukak a láncban. Mára már biztosan tudjuk, hogy míg Tallinnban sok helyen annyian voltak, hogy többszörös vastagságú volt az élőlánc, addig a Közép-Észtországban kialakult közlekedési dugók miatt sokan nem jutottak el a nekik kijelölt helyekre, így a láncban kisebb-nagyobb lyukak keletkeztek. A helyzetet a szervezők úgy oldották meg, hogy a hiányzó emberek helyére gyertyákat tettek, vagy az egymástól messzebb álló résztvevők fekete szalagot tartva biztosították a lánc folytonosságát.
Ragadd meg a napot!
A virtuális múzeumi élmény mellett azonban néhány százan valóban újraélhették (illetve a fiatalabbak most első alkalommal megtapasztalhatták) a 25 évvel ezelőtti eseményeket, ugyanis egy készülő litván–lett–észt játékfilmhez Tallinnban 300 statisztával „újrajátszatták” a balti láncot. Az észt történelem legnagyobb tüntetéséről eddig csak dokumentumfilmek készültek, a litván Kristijonas Vildžiūnas filmje, a Senekos diena (Seneca napja) azonban inkább fiktív szerelmi történetnek tekinthető, amelyhez a történelmi események csak a hátteret szolgáltatják.
(Forrás: Delfi / Andres Putting)
A három balti állam koprodukciójában készülő filmben egy észt származású lány és egy litván fiú szerelmének történetét ismerhetjük meg. A két fiatal néhány baráttal együtt megalakítja a Seneca-társaságot. Jelmondatuk a Senecának tulajdonított gondolat, vagyis „élj úgy, mintha ez lenne életed utolsó napja”. A balti Moszkva térnek is tekinthető alkotás 18 éves fiatalok útkeresését mutatja egy izgalmas történelmi helyzetben. Ugyanakkor azt is láthatjuk, mi lesz ebből a romantikus szabadságeufóriából 2009-re, a válság utáni időszakra. Hogyan próbál meg az immár negyvenes éveit taposó főszereplő, Simonas kilábalni kilátástalan helyzetéből, és erőt meríteni abból az időszakból, amelyre a rendszerváltó generáció nosztalgiával gondol vissza.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Talán nem meglepő, hogy a rendező, Kristijonas Vildžiūnas életrajzi elemeket is beleszőtt a történetbe. Ezenkívül a film zenéje Vildžiūnas egykori zenekarának, a North Directionnek számaiból áll össze. Hogy a hangzás autentikus legyen, a zenészek egy szovjet gyártmányú Polivoks szintetizátort is előástak valahonnan.
A játékfilm mellett egy dokumentumfilm is készült az évfordulóra. A lett rendező, Askolds Saulītis legújabb filmje, az észtül Balti vabaduse tee (A balti szabadság útja) címet viselő alkotás először 2014. augusztus 23-án az Észt Televízióban lesz látható. A demonstráció hangulatát azonban talán úgy lehet a legjobban érzékelni, ha elolvassuk a Postimees című észt napilap felhívására érkezett visszaemlékezéseket (észtül tudóknak), vagy ha megtekintjük a Youtube-on szép számban található amatőr videók egyikét:
Jól visszaadja az esemény hangulatát a fenti amatőr és vágatlan felvétel, amelyen végigkövethető, hogyan gyűlik össze a tömeg, milyen zenéket hallgatnak a résztvevők (többek között az akkor még betiltott észt himnuszt és a daloló forradalom jellegzetes dalait). A felvételen láthatók a résztvevőket szállító buszok, például az általunk is jól ismert Ikarusok, és felbukkannak a fent említett rádiók is.