Hume professzor szerint a tanulmány célja, hogy megállapítsa: valóban összhangban áll-e a vonatkozó európai szabályozásokkal a magyar médiatörvény, és hogy valóban igazságtalanul bírálták-e miatta Magyarországot. A felmérést az érintett országok szakembereinek bevonásával készítette el az egyetem. Ellen Hume elmondta, hogy magyar újságírók a vele folytatott beszélgetések során felvetették: szükség volna a sajtószabadságra vonatkozó uniós irányelvek megalkotására.

Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzorának megítélése szerint a szavazatok 52,7 százalékával kétharmados parlamenti többségre szert tevő magyar kormány „következetesen hamisan állítja be” a mandátumát, úgy interpretálva azt, mintha egy második rendszerváltásra kapott volna felhatalmazást.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Gati „nem liberálisnak” és „irányítottnak” nevezte a magyar demokráciát, de visszautasította, amikor a kérdezők egyike, egy bolgár újságírónő a „neo-totalitárius” jelzőt használta. A magyar származású egyetemi tanár és publicista „képmutatásnak” nevezte, hogy a kormány, amelynek nyolc miniszteréből három tagja volt az MSZMP-nek, kriminalizálni akarja az MSZP-t.

A magyar médiatörvény jogi és morális hatásairól Haraszti Miklós, a New York-i Columbia Egyetem vendégtanára, az EBESZ volt sajtószabadság-felelőse, a magyar médiumok és újságírók helyzetéről pedig Weyer Balázs, a Minőségi Újságírásért Alapítvány szakmai zsűrijének tagja tartott előadást.

A washingtoni magyar nagykövetséget képviselő Stumpf Anna felvetésére Nadia Diuk moderátor, a rendezvény egyik házigazdája, az amerikai Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért alelnöke kifejezte reményét, hogy a témakörben megrendezendő fórumokra a jövőben meghívást kapnak a magyar kormányt képviselő előadók is. Az esemény másik két társzervezője a Nemzetközi Sajtótámogatási Központ és a Nyílt Társadalom Alapítvány volt.