-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azóta jobban értem a magyar múlt időt. Itt van pl. egy absztrakt erről...2024. 11. 11, 16:48 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 3 Ezt írtad: "....pl mond-t-a, erre séróból nem tudom a szabályt.." Úgy látszik...2024. 11. 11, 16:37 Szótekerészeti agybukfenc
-
ganajtúrós bukta: Kémiából és történelemből is nagyot alkottak ezek a srácok! :D Érdemes rá keresni!2024. 11. 11, 11:40 Bëlgát a magyarórára!
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 30 Talán a "hülye bulldog" is megfelelne a "bántalmazás, kegyetlenkedé...2024. 11. 08, 11:35 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Utána néztem! VAN rá szó! Sikanéria, sikán, sikanírozás. Igaz a szlovákiában élő magyarok ...2024. 11. 07, 23:54 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Noam Chomsky, a generatív nyelvészet atyja az amerikai médiát és annak szóhasználatát rendszeresen veszi célkeresztjébe. Elemzései nem csak a tömegkommunikáció által használt politikai fogalmak eltorzított jelentéseiről rántják le a fátylat, hanem a média szerepét is teljesen új fényben tüntetik fel. Eszerint jelenlegi formájában a tömegtájékoztatás képtelen ellátni kritikai szerepét.
Senki se lepődik meg azon hazánkban, hogy a politika és a politikusok kijelentései és kifejezései kiüresedettek, hogy a mondanivaló egészen eltér a fogalmak rendes hétköznapi jelentésétől. Megszoktuk ezt az előző rendszer enyhén álcázott retorikája alatt, és a jelenlegi rendszer se hozott jelentősebb változást szóhasználatának megbízhatóságával a szkeptikusságban jártás és kétértelműségen edződött magyar nagyközönség számára.
(Forrás: www.thisnext.com)
Noam Chomsky, a modern nyelvészet amerikai atyja számos munkájában vizsgálja saját hazájának bel- és külpolitikai fogalmait. Chomsky szigorú strukturalista megközelítésével – ami nyelvészeti eredményeit is jellemzi, és azoknak alapját képezi – olyan következtetésekre jut, amelyekkel rendszeresen sokkolja a szólás- és sajtószabadság gondolatától elhomályosult tudatú és önnön szabadságában is már-már fanatikusan hívő amerikai publikumot.
Chomsky legfontosabb állítása, hogy az állítólagosan szabad amerikai média kritika nélkül átveszi és szajkózza a kormány politikájának alapaxiómáit és szóhasználatát, ezzel élő és áttörhetetlen nyelvi öncenzúra-rendszert építve, amely hatékonyságában vetekszik a diktatúrák nagyon is valós és vaskezű központi cenzúrájával.
(Forrás: Wikimedia)
A konszenzus-gyártás ipara
Chomsky 1988-as Edward Hermannal közösen írt könyvében (Manufacturing Consent: The Political Economy of the Mass Media) megtámadja az amerikai politikai kultúrának azt az alapállítását, miszerint a sajtószabadság és a média az egyik garancia a mindenkori hatalmon lévő kormány túlkapásai ellen.
A könyv témáját jó tükrözi a címe, azaz a két kutató a tömegtájékoztatást a politikai konszenzus-gyártás iparaként azonosítja a műben. A könyv alaptézise, hogy a média nem bírálója az uralkodó gazdasági érdekeknek, sokkal inkább ezen érdekek politikai propagandájának szerves része. A téma ugyan túlmutat portálunk, a nyest.hu profilján, de két vonatkozásában mégis szervesen kapcsolódik a nyelvészet témájához.
Először is ez a könyv tartalmazza a világ vezető nyelvészének a véleményét a média és a tömegtájékoztatás nyelvezetéről. Másodsorban pedig Chomsky és Herman nyelvészeti alapokra helyezik tézisüket, és egyebek mellett nyelvészeti szempontból vizsgálják az amerikai média jelentéseit a legkülönbözőbb világeseményekről. Többek között arra a következtetésre jutnak, hogy a sajtóorgánumok már önkéntesen választott szóhasználatukkal is olyan ideológiai miliőt, olyan kontextust teremtenek, amely ellehetetleníti a nagyközönség számára a világ eseményeinek – és azok valódi gazdasági és politikai okainak – érdembeli megítélését.
A „média mint propaganda” modellel Chomsky és Herman nem egy újabb összeesküvés-elméletet próbál gyártani. Szerintük a média öncenzúrájáról nem valamilyen titkos társaság, érdekcsoport tudatos beavatkozása tehet, az sokkal inkább a média gazdasági szerkezetének belső természetéből fakad.
A két szerző olyan események tudósításait vizsgálta, amelyekről általánosan az a vélemény, hogy a sajtószabadság kiemelkedő példái, sikerei, vagy túlkapásai. Ezek részletes elemzése is azt igazolja, hogy a sajtó a kormány és a politika saját értékei szerint tájékoztat az eseményekről, és csak felszínesen tér el a kormány által elfogadott értékrendtől.
Körkörös definíciók és kettős mércék
A propagandamodellel összhangban vannak Chomsky későbbi észrevételei is a tömegtájékoztatás szóhasználatáról. Chomsky szerint minden jelentőséggel bíró kifejezésnek legalább két jelentése van: az egyik a szótári jelentés, a másik pedig az ettől eltérő, az ideológiai hadviselésben használt jelentés, amellyel a médiában is találkozunk. Chomsky kijelentései alapvetően az amerikai tömegtájékoztatásra vonatkoznak, de különösebb változtatás nélkül jól általánosíthatók a legtöbb más demokratikusnak mondott országra is.
A „békefolyamat” (peace process) kifejezés jól illusztrálhatja Chomsky állítását, hogy a média milyen szolgalelkűséggel ismétli a kormány propagandájának szóhasználatát. A békefolyamat kifejezés ugyanis több mint kilencszázszor szerepelt a nyolcvanas években a New York Timesban, legalábbis annak digitális adatbázisa szerint. A kilencszáz említés közül azonban egy sem volt, amelyikben az Egyesült Államok ne támogatta volna a békefolyamatot. Politikai, újságírói és nyelvészeti szempontból tehát a békefolyamat fogalmának látszólag szerves részét képezi az a tulajdonság, hogy az Egyesült Államok támogatja azt. Leírhatatlanná és kimondhatatlanná válik még a gondolat is, hogy az Egyesült Államok esetleg valamilyen okból vagy érdekből ne támogatná mindig, mindenhol a békefolyamatot.
Minderre természetesen a New York Times magától, kormányzati cenzúra nélkül jut el, a saját – általánosabban a tömegtájékoztatás – beépített öncenzúrája által.
Szükségtelen megjegyezni, hogy még a történelem legbékésebb, legfanatikusabban pacifista birodalmaira – a szókapcsolat már önmagában egy oximoron, önellentmondás – sem igaz a béke ilyen szinten elkötelezett támogatása. Egyszerű retorikáról van szó, ami kiüresíti, megfosztja a fogalmakat azok eredeti logikai tartalmától.
Egy másik módszer a kettős mérce használata, amikor a másik tetteit, viselkedését más kritériumok alapján ítéljük meg, mint a magunkét.
A nürnbergi per Chomsky egyik nagy vihart kavart vesszőparipája, ha kettős mércéről van szó. A második világháború után a nürnbergi perben ítélték el – sokszor halálra – a német náci háborús bűnösöket. Chomsky egyik gyakran idézett és az amerikai patrióta társadalmat erősen megosztó kijelentése, hogy a nürnbergi per kritériuma alapján az összes azóta szolgált amerikai elnököt fel kellett volna akasztani. Chomsky nem csak azt rója fel a győztes államoknak, hogy a nürnbergi perben nem esett szó a szövetségesek által elkövetett jogsértésekről, de azt is, hogy a háborús bűn fogalmát önkényesen értelmezték.
Chomsky szerint az számított háborús bűnnek Nürnbergben, amit a Nyugat nem követett el. Ha valamit az angolok és az amerikaiak is elkövettek, akkor az megengedhető volt. Civilek által sűrűn lakott belvárosok szőnyegbombázása ezért aztán nem volt háborús bűn.
A cikk második részében a kortárs politika olyan nagyfontosságú kifejezéseivel folytatjuk Chomsky nyelvészeti-politikai fejtegetéseit a média szóhasználatáról, mint a terrorizmus, a demokrácia, a szabad piac, és a globalizáció fogalmai, mielőtt visszatérünk a tömegtájékoztatás propaganda modelljére.
Források:
Noam Chomsky, Edward Herman: Manufacturing Consent: The Political Economy of the Mass Media
Chomsky: Titkok, hazugságok, demokrácia
Chomsky: Understanding power