„A számos szervezet, a többi között az EBESZ által bírált médiatörvénnyel kapcsolatban az elemzés megállapította, hogy az perspektívájában inkább szűkíti a szólás és a média szabadságát, mintsem szélesíti azt" – mondta Walker.

A FH csütörtökön hozta nyilvánosságra a Szabadság a világon 2011-ben: tekintélyelvű kihívás a demokráciának című jelentésének főbb következtetéseit. Ebben a szervezet megállapította, hogy globális összesítésben immár öt egymást követő éve romlik a demokratikus intézmények helyzete, s hogy ilyen hanyatlást most Magyarországon is megfigyeltek. Hazánkat ennek ellenére a továbbra is a „szabad" kategóriában tartja számon a FH, s ennek megfelelően tüntette fel az országokat rangsoroló világtérképen.

Zöld: "szabad", Sárga: "félig szabad", Kék: "nem szabad" (nagyítható)
(Forrás: wikimedia commons)

Walker elmondta, hogy az elemzés alaposan megvizsgálta a magyar intézményrendszer teljes konstellációját, a fékek és ellensúlyok működését is, s megállapította, hogy „egy szélesebb problémakör lehet az érdeklődés tárgya", de a legnagyobb aggodalmat az új médiatörvény keltette. A jelentésnek – Magyarországgal is kapcsolatos – részletes megállapításait, országos bontásban a FH tájékoztatása szerint a következő hetekben hozzák nyilvánosságra.

„Magyarország lefelé mutató tendenciát jelző nyilat kapott a kormány azon erőfeszítései miatt, hogy megszilárdítsa ellenőrzését az ország független intézményei felett, beleértve egy új médiatanács megalakítását, amelyet a kormánypárt ural és amely nagy bírságokat jogosult kiszabni a sugárzott, nyomtatott és online médiumokra" – hangzott a FH-jelentés.

A FH az Európai Unión belül Magyarország mellett Franciaországban regisztrált visszalépést a kisebbségek negatív társadalmi megkülönböztetése, valamint mintegy 8000 roma módszeres kiutasítása miatt. A kontinens többi részén Ukrajnát a „szabad" kategóriából a „félig szabad"-ba, Hegyi-Karabahot pedig a „félig szabad"-ból a „nem szabad"-ba minősítette vissza.

„Megbeszélések sorozatát folytattuk le a magyar kormánnyal a médiatörvénnyel kapcsolatban, most hogy Magyarország vette át az Európai Unió elnökségét, ami fontos a számunkra. Ezek a kétoldalú tárgyalások a jövőben is folytatódnak majd" – nyilatkozott csütörtökön az MTI-nek a FH-jelentés washingtoni bemutatóján Michael H. Posner, az amerikai külügyminisztérium demokrácia-, emberjogi és munkaügyi irodáját vezető államtitkár-helyettese. Posner nem kívánt kitérni a tárgyalások részleteire.

„Magyarországot szabad országnak tartjuk. Magas pontszámot kapott a választás, az élénk politikai kultúra és a civil szabadságjogok széles köre miatt" – nyilatkozott az MTI-nek Arch Puddington, a FH kutatási igazgatója, az elemzés felelős szerkesztője.

„Amióta Orbán Viktor újból elnyerte a miniszterelnökséget, több aggasztó jelet tapasztaltunk, a legtöbbet a média területéről. Aggodalommal töltenek el bennünket azok a média ellenőrzésére irányuló törvények, amelyeket a nyár és az év vége között fogadtak el. Ugyancsak aggaszt bennünket, hogy bizonyos ügyeket kivontak az alkotmánybíróság ellenőrzése alól" – tette hozzá Puddington.

„Nem bélyegezzük Magyarországot olyan országnak, amelyben jelentős hanyatlás történt a szabadság területén, de ugyanakkor a szerény hanyatlás ellenére is nagy figyelemmel kísérjük a változásokat" – mondta a kutatási igazgató.

Puddington szerint Magyarország egyike azoknak az országoknak, amelyek a legjelentősebb fejlődést tették meg a  hidegháború vége óta, s az FH nem szeretné azt látni, hogy rossz irányba halad.

„A volt Szovjetunió országaiban és néhány helyen kelet- és közép-európai országban is láttunk arra példát, hogy egyes vezetők nagy többséget szereznek, s nem tudják megállni azt, hogy ne arra használják fel ezt a többséget, hogy olyan módon módosítsák a rendszer, hogy nagyon nehézzé, vagy lehetetlenné váljék a választások útján történő legyőzésük. A törvényhozáson keresztül megtalálják a módját, hogy ellenőrzésük alá vonják a sajtót, hogy marginalizálják a politikai ellenzéket és a  civil társadalmat. Orbán Viktor tett néhány olyan lépést, amely beleillik ebbe a mintába" – nyilatkozott Arch Puddington.

Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem politológiaprofesszora az MTI-nek csütörtökön elmondta, hogy a FH évente három szabadságjelentést tesz közzé: egyet a médiaszabadság állapotáról, egyet a globális szabadság állapotának alakulásáról (ez jelent meg most) és egyet az egyes országok demokráciájában tapasztalható változásokról. Ez utóbbit, amely a másik kettőnél jóval részletsebben foglalkozik az egyes országok helyzetével, a tervek szerint májusban publikálják majd. Gati professzor a készülő harmadik, Nations in Transit című jelentés egyik tanácsadója.

A Freedom House legutóbbi, december 14-én közölt jelentése azt állapította meg, hogy az akkor még csak tervezetként létező médiatörvény „a magyar kormány legújabb olyan kezdeményezése, amely fenyegetést jelent a sajtószabadságra." A Freedom House egyébként 2010-ben mind a sajtószabadság, mind pedig a politikai és polgári szabadságjogok tekintetében a „szabad" kategóriába sorolta be Magyarországot.