nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Virágvasárnap: barkák és barikák

A húsvét a kereszténységben Krisztus feltámadásának az ünnepe. Az ezt megelőző nagyhét kezdőnapja virágvasárnap. Vajon miért visznek a virágvasárnapi körmeneteken pálmaágakat? Hogy kerülnek a képbe a vízi tündérek? És mit vessük most a kiskertbe?

Wenszky Nóra | 2012. március 31.
|  

A húsvét vasárnapja előtti virágvasárnapon a kereszténység Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezik. Ezt mutatja például az ünnep egyik orosz neve, a Вход Господень в Иерусалим [vhod goszpógyeny v ijeruszálim] ’az Úr bemenetele Jeruzsálembe’. A Biblia szerint Jézus a pészah ünnepére szamárháton érkezett a városba. Magát a bevonulást az evangéliumok leírásából ismerhetjük meg (Mt 21,1–11, Mk 11,1–11, Luk 19,28–44, Ján 12,12–19). Máté és Márk szerint Jézus elé az útra a tanítványok a felsőruháik mellett ágakat is szórtak. Emiatt a Földközi-tenger mentén beszélt újlatin nyelvekben egyszerűen ’ágvasárnap’-ként emlegetik ezt a napot. Ide tartozik a francia dimanche des Rameaux [dimans dö ramó], a portugál Domingo de Ramos [domingu dü rámus] és a spanyol Domingo de Ramos [domingo de rámosz].

Szamárháton Jeruzsálembe
Szamárháton Jeruzsálembe
(Forrás: Wikimedia Commons / Giotto)

János evangéliuma konkrétan pálmaágakat említ. Szerinte a nagy ünnepre érkező tömeg pálmaágakkal a kezében indult Jézus üdvözlésére. Ennek emlékére tartanak ma is pálmaágas körmeneteket, és hívják számos nyelven pálmavasárnapnak az ünnepet. A nap hivatalos latin elnevezése Dominica palmarum [dominika palmárum], azaz szó szerint ’pálmavasárnap’. A germán nyelvekben is megtaláljuk a pálmát. Ott van az angol Palm Sunday [pólm szandéj], a német Palsonntag [palmzontág] és a holland Palmzondag [palmzondach] elnevezésekben.

Pálmaágas körmenet
Pálmaágas körmenet
(Forrás: Wikimedia Commons / Silar / GNU-FDL 1.2)

Európa leghidegebb vidékein is ezt a nevet használják, annak ellenére, hogy ott a pálma nem él meg. A finneknél Palmusunnuntai [palmuszunnantaj], a norvégoknál Palmesøndag [palmeszöndag], a dánoknál Palmesøndag [pʰelmöszönda] és a svédeknél Palmsöndagen [palmszöndaagen] a virágvasárnap neve. Az oroszoknak és lengyeleknek több elnevezésük is van, ám ezek között is megjelenik a pálma: az orosz Пальмовое воскресенье [pálmovoje voszkreszényje] és a lengyel Niedziela Palmowa [nyedzsela palmova] is ’pálmavasárnap’-ot jelent. Az oroszban nap egyik elnevezése Неделя ваий [nyegyelja váij], a вайя [vajja] ’osztott levél (páfrányé vagy pálmáé)’ szóból.

Ha pálma nincs, barka is jó

Ahol a pálma nem tűri a klímát, a pálmaágakat más növénnyel helyettesítik. Franciaországban puszpáng- (Buxus) vagy babérágat (Laurus), Provance-ban olajágat (Olea) alkalmaznak, míg hazánkban és a tőlünk északabbra vagy keletebbre eső országokban a korán virágzó fűzfa (Salix) ágát használják.

Barka és barika
Barka és barika
(Forrás: Wikimedia Commons / Jojo, Nevit Dilmen / GNU-FDL 1.2)
A barka szó szóhasadással keletkezett a barika szóból – mely a bárányszó kicsinyítőképzős, becéző alakja. Az új, növények virágzatára használt jelentés a birka szőre és a barka bolyhai közti hasonlóság miatt alakulhatott ki.

Így az ünnep egyik magyar neve barkaszentelő, hisz a virágzó fűzfaágat (pontosabban a fűzfa virágát) barkának nevezik. Az oroszban Вербное воскресенье [verbnoje voszkreszénye]-nek, azaz ’barkavasárnap’-nak is nevezik a napot (a верба [verba] a fűz egyik elnevezése). A bolgárban is ugyanebből a tőből képzik a Връбница [vröbnica] nevet. A barkaágakat a virágvasárnapi misén megszentelik, és a szentelt barkát a hívek magukkal viszik. Ezt különféle rontások, valamint mennydörgés és villámcsapás ellen a szobában tartották. A farsang végeztével a katolikusok az előző évi szentelt barka hamujával az első nagyböjti napon, hamvazószerdán hamvazkodnak. A pap keresztet rajzol a hamuval a hívek homlokára ezen szavak kíséretében: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”.

A barkaszentelő vagy virágvasárnap a virághét utolsó napja. Ezen a héten vetették hagyományosan a virágmagokat. A környező szláv nyelvekben és a románban is a virágokról nevezik el ezt a napot. A lengyelben Niedziela Kwietna [nyedzsela kvjetna], a csehben květná neděle [kvjetná negyele], a szlovákban kvetná nedeľa [kvetná nyegyélʲa], a szlovénben pedig Cvetna nedelja [cvetna nedelʲa]. A ’virág’ jelentésű tőből sok helyütt rövidebb neveket is képeztek, ilyen a horvát Cvjetnica [cvjetnica], illetve a másik szlovén elnevezés, a cvetnica [cvetnica]. A legrövidebb a szerb név: Cveti [cveti].

Villő
Villő
(Forrás: Wikimedia Commons / Agnieszka Kwiecień / GNU-FDL 1.2)
A kisze, kiszi szó északi szláv eredetű, a szlovákból és az ukránból került a magyar nyelvjárásokba, elsősorban a székelybe és a palócba. Jelentése egyrészt ’egy savanyú kocsonyás étel’, másrészt a ’téltemetéskor a vízbe dobott bábu’. A magyarban is mindkét jelentésben használják.

Magyarországon elterjedt virágvasárnapi szokás volt a kiszehajtás. Ennek során egy, a telet és betegséget jelképező szalmabábot vittek ki a patakpartra énekszóval, és a bábut a vízbe dobták. A másik, sokszor a kiszehajtással összefonódó népszokás a villőzés volt. A megújhodás és egészség jelképeként egy zöld ágat, a villőt vitték be a faluba. A villő szó a németből került a magyarba, a Willi [vili] ’tündérlány’ szó átvétele. A németbe a szlovákból került, mint a víla [víla] ’tündér’ szó többes alakja. A vílák a szláv mitológia erdő- és mezőlakó vagy vízi tündérei, akik szépségükkel és csodálatos énekükkel elvarázsolják a halandó embereket.

Egy kis matematika – a húsvéti ünnepkör

A húsvétot a 325-ös niceai zsinat óta a március 21. utáni első holdtöltét követő vasárnapra teszik. Eredetileg a tavaszi napéjegyenlőség napjához kötődött az ünnep. Ennek napját a keresztény egyház március 21-ében rögzítette, holott a jelenség valójában a március 19-től 21-ig terjedő időszakban szokott bekövetkezni. Ám ily módon mélyre ható csillagászati ismeretek nélkül is kiszámítható a húsvét napja. A nyugati kereszténységben a legkorábban március 22-én, legkésőbb pedig április 25-én van húsvétvasárnap.

Holdtölte
Holdtölte
(Forrás: Wikimedia Commons / Kevin Burkett / CC BY-SA 2.0)

A keleti kereszténységben a Juliánus-naptár szerinti március 21-től számítják a húsvét kezdőnapját, mely már közel sem esik egybe a tavaszi napfordulóval. Ez a nap az általánosan használt Gergely-naptárban 2099-ig április 3-nak felel meg. Így keleten a húsvét április 4. és május 8. közé esik.

A negyvennapos nagyböjt ideje valójában hat és fél hét. Kezdete a hamvazószerda. A vasárnapokat nem tekintik böjti napnak, így tulajdonképpen a húsvétvasárnapot megelőző 46. nap a böjt első napja (4+6×6=40 böjtös nap + 6 vasárnap). A nagyböjt némelyik hetének külön neve volt a magyar paraszti hagyományban. Az első, csupán 4 böjtös napból és egy vasárnapból álló böjti hetet semmihétnek vagy csonkahétnek nevezték. A böjt ötödik hete a feketehét, mert ekkor fekete lepellel borították le a templomban Jézus és a szentek képeit. Húsvét előtt két héttel kezdődik a virághét, melynek utolsó napja a virágvasárnap.

Nagyheti takarítás (Banksy)
Nagyheti takarítás (Banksy)
(Forrás: Wikimedia Commons)

A nagyböjt utolsó hete a nagyhét, melynek napjait nagy- előtaggal emlegetik. Nagycsütörtöktől nagyszombatig a harangokat nem húzzák meg, mert a harangok Rómába mennek. Nagycsütörtök másik neve zöldcsütörtök, mert ilyenkor zöld ételeket – spenótot, csalánt – főztek a jó termés reményében. Nagypéntek a legnagyobb böjt ideje, az állattartással és földműveléssel kapcsolatos teendőket, valamint a női munkákat tiltották. Hagyományosan ekkor írják a húsvéti tojásokat.

Nagyszombaton szentelik a keresztelővizet és a templomban égő tüzet. Este tartják a feltámadási körmeneteket. Húsvét vasárnapján hagyományosan határjárást tartottak, azaz felújították a határjeleket és megtisztították a forrásokat. Napjainkban a húsvéti nyúlé a főszerep ezen a napon.

A húsvétot követő első hét a fehérhét, mely húsvéthétfői locsolkodással kezdődik és fehérvasárnappal zárul. Ötven nappal húsvétvasárnap után pedig pünkösdhétfő következik, a Szentlélek kiáradásának a napja.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X