-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A húsvét a kereszténységben Krisztus feltámadásának az ünnepe. Az ezt megelőző nagyhét kezdőnapja virágvasárnap. Vajon miért visznek a virágvasárnapi körmeneteken pálmaágakat? Hogy kerülnek a képbe a vízi tündérek? És mit vessük most a kiskertbe?
A húsvét vasárnapja előtti virágvasárnapon a kereszténység Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezik. Ezt mutatja például az ünnep egyik orosz neve, a Вход Господень в Иерусалим [vhod goszpógyeny v ijeruszálim] ’az Úr bemenetele Jeruzsálembe’. A Biblia szerint Jézus a pészah ünnepére szamárháton érkezett a városba. Magát a bevonulást az evangéliumok leírásából ismerhetjük meg (Mt 21,1–11, Mk 11,1–11, Luk 19,28–44, Ján 12,12–19). Máté és Márk szerint Jézus elé az útra a tanítványok a felsőruháik mellett ágakat is szórtak. Emiatt a Földközi-tenger mentén beszélt újlatin nyelvekben egyszerűen ’ágvasárnap’-ként emlegetik ezt a napot. Ide tartozik a francia dimanche des Rameaux [dimans dö ramó], a portugál Domingo de Ramos [domingu dü rámus] és a spanyol Domingo de Ramos [domingo de rámosz].
János evangéliuma konkrétan pálmaágakat említ. Szerinte a nagy ünnepre érkező tömeg pálmaágakkal a kezében indult Jézus üdvözlésére. Ennek emlékére tartanak ma is pálmaágas körmeneteket, és hívják számos nyelven pálmavasárnapnak az ünnepet. A nap hivatalos latin elnevezése Dominica palmarum [dominika palmárum], azaz szó szerint ’pálmavasárnap’. A germán nyelvekben is megtaláljuk a pálmát. Ott van az angol Palm Sunday [pólm szandéj], a német Palsonntag [palmzontág] és a holland Palmzondag [palmzondach] elnevezésekben.
Európa leghidegebb vidékein is ezt a nevet használják, annak ellenére, hogy ott a pálma nem él meg. A finneknél Palmusunnuntai [palmuszunnantaj], a norvégoknál Palmesøndag [palmeszöndag], a dánoknál Palmesøndag [pʰelmöszönda] és a svédeknél Palmsöndagen [palmszöndaagen] a virágvasárnap neve. Az oroszoknak és lengyeleknek több elnevezésük is van, ám ezek között is megjelenik a pálma: az orosz Пальмовое воскресенье [pálmovoje voszkreszényje] és a lengyel Niedziela Palmowa [nyedzsela palmova] is ’pálmavasárnap’-ot jelent. Az oroszban nap egyik elnevezése Неделя ваий [nyegyelja váij], a вайя [vajja] ’osztott levél (páfrányé vagy pálmáé)’ szóból.
Ha pálma nincs, barka is jó
Ahol a pálma nem tűri a klímát, a pálmaágakat más növénnyel helyettesítik. Franciaországban puszpáng- (Buxus) vagy babérágat (Laurus), Provance-ban olajágat (Olea) alkalmaznak, míg hazánkban és a tőlünk északabbra vagy keletebbre eső országokban a korán virágzó fűzfa (Salix) ágát használják.
A barka szó szóhasadással keletkezett a barika szóból – mely a bárányszó kicsinyítőképzős, becéző alakja. Az új, növények virágzatára használt jelentés a birka szőre és a barka bolyhai közti hasonlóság miatt alakulhatott ki.
Így az ünnep egyik magyar neve barkaszentelő, hisz a virágzó fűzfaágat (pontosabban a fűzfa virágát) barkának nevezik. Az oroszban Вербное воскресенье [verbnoje voszkreszénye]-nek, azaz ’barkavasárnap’-nak is nevezik a napot (a верба [verba] a fűz egyik elnevezése). A bolgárban is ugyanebből a tőből képzik a Връбница [vröbnica] nevet. A barkaágakat a virágvasárnapi misén megszentelik, és a szentelt barkát a hívek magukkal viszik. Ezt különféle rontások, valamint mennydörgés és villámcsapás ellen a szobában tartották. A farsang végeztével a katolikusok az előző évi szentelt barka hamujával az első nagyböjti napon, hamvazószerdán hamvazkodnak. A pap keresztet rajzol a hamuval a hívek homlokára ezen szavak kíséretében: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A barkaszentelő vagy virágvasárnap a virághét utolsó napja. Ezen a héten vetették hagyományosan a virágmagokat. A környező szláv nyelvekben és a románban is a virágokról nevezik el ezt a napot. A lengyelben Niedziela Kwietna [nyedzsela kvjetna], a csehben květná neděle [kvjetná negyele], a szlovákban kvetná nedeľa [kvetná nyegyélʲa], a szlovénben pedig Cvetna nedelja [cvetna nedelʲa]. A ’virág’ jelentésű tőből sok helyütt rövidebb neveket is képeztek, ilyen a horvát Cvjetnica [cvjetnica], illetve a másik szlovén elnevezés, a cvetnica [cvetnica]. A legrövidebb a szerb név: Cveti [cveti].
A kisze, kiszi szó északi szláv eredetű, a szlovákból és az ukránból került a magyar nyelvjárásokba, elsősorban a székelybe és a palócba. Jelentése egyrészt ’egy savanyú kocsonyás étel’, másrészt a ’téltemetéskor a vízbe dobott bábu’. A magyarban is mindkét jelentésben használják.
Magyarországon elterjedt virágvasárnapi szokás volt a kiszehajtás. Ennek során egy, a telet és betegséget jelképező szalmabábot vittek ki a patakpartra énekszóval, és a bábut a vízbe dobták. A másik, sokszor a kiszehajtással összefonódó népszokás a villőzés volt. A megújhodás és egészség jelképeként egy zöld ágat, a villőt vitték be a faluba. A villő szó a németből került a magyarba, a Willi [vili] ’tündérlány’ szó átvétele. A németbe a szlovákból került, mint a víla [víla] ’tündér’ szó többes alakja. A vílák a szláv mitológia erdő- és mezőlakó vagy vízi tündérei, akik szépségükkel és csodálatos énekükkel elvarázsolják a halandó embereket.
Egy kis matematika – a húsvéti ünnepkör
A húsvétot a 325-ös niceai zsinat óta a március 21. utáni első holdtöltét követő vasárnapra teszik. Eredetileg a tavaszi napéjegyenlőség napjához kötődött az ünnep. Ennek napját a keresztény egyház március 21-ében rögzítette, holott a jelenség valójában a március 19-től 21-ig terjedő időszakban szokott bekövetkezni. Ám ily módon mélyre ható csillagászati ismeretek nélkül is kiszámítható a húsvét napja. A nyugati kereszténységben a legkorábban március 22-én, legkésőbb pedig április 25-én van húsvétvasárnap.
A keleti kereszténységben a Juliánus-naptár szerinti március 21-től számítják a húsvét kezdőnapját, mely már közel sem esik egybe a tavaszi napfordulóval. Ez a nap az általánosan használt Gergely-naptárban 2099-ig április 3-nak felel meg. Így keleten a húsvét április 4. és május 8. közé esik.
A negyvennapos nagyböjt ideje valójában hat és fél hét. Kezdete a hamvazószerda. A vasárnapokat nem tekintik böjti napnak, így tulajdonképpen a húsvétvasárnapot megelőző 46. nap a böjt első napja (4+6×6=40 böjtös nap + 6 vasárnap). A nagyböjt némelyik hetének külön neve volt a magyar paraszti hagyományban. Az első, csupán 4 böjtös napból és egy vasárnapból álló böjti hetet semmihétnek vagy csonkahétnek nevezték. A böjt ötödik hete a feketehét, mert ekkor fekete lepellel borították le a templomban Jézus és a szentek képeit. Húsvét előtt két héttel kezdődik a virághét, melynek utolsó napja a virágvasárnap.
A nagyböjt utolsó hete a nagyhét, melynek napjait nagy- előtaggal emlegetik. Nagycsütörtöktől nagyszombatig a harangokat nem húzzák meg, mert a harangok Rómába mennek. Nagycsütörtök másik neve zöldcsütörtök, mert ilyenkor zöld ételeket – spenótot, csalánt – főztek a jó termés reményében. Nagypéntek a legnagyobb böjt ideje, az állattartással és földműveléssel kapcsolatos teendőket, valamint a női munkákat tiltották. Hagyományosan ekkor írják a húsvéti tojásokat.
Nagyszombaton szentelik a keresztelővizet és a templomban égő tüzet. Este tartják a feltámadási körmeneteket. Húsvét vasárnapján hagyományosan határjárást tartottak, azaz felújították a határjeleket és megtisztították a forrásokat. Napjainkban a húsvéti nyúlé a főszerep ezen a napon.
A húsvétot követő első hét a fehérhét, mely húsvéthétfői locsolkodással kezdődik és fehérvasárnappal zárul. Ötven nappal húsvétvasárnap után pedig pünkösdhétfő következik, a Szentlélek kiáradásának a napja.