nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Sün!
Vérfertőző viszonyt folytatott
a közkedvelt pápa

Nagy Szent Gergely pápát, a nép pápáját, az egyik legnagyobb hatású egyházfőként tartják számon. Életével egy Európa-szerte elterjedt legenda is foglalkozott. Ebben olyan, népmesékből is ismert elemek is felbukkannak, mint a testvérszerelem, hordóba szögelés és csodás megmenekülés. Thomas Mann is feldolgozta a középkori történetet. Az ő változatában a leendő pápa szinte sündisznóvá aszik vezeklésében.

Wenszky Nóra | 2015. március 12.
|  

Figyelem, spoilerveszély! Cikkünkben Thomas Mann A kiválasztott című regényének cselekményét is ismertetjük. Ha még nem olvasta a könyvet, de szeretné, ha az a meglepetés erejével hatna Önre, ne olvassa tovább ezt az írást!

Az egyházi és történeti források szerint az 590-től haláláig a katolikus egyházfői teendőket ellátó I. Gergely pápa (540–604) gazdag arisztokratacsaládból származott. Retorikát, nyelvtant, dialektikát és jogot tanult, kiváló vitázó hírében állott. Róma prefektusa volt, majd szerzetesként pápai követ. II. Pelágiusz pápa utódaként a középkor egyik legnagyobb hatású pápája lett. A később szentté avatott és hatalmas életművéért a nagy jelzővel emlegetett Nagy Szent Gergely tetteiről korábban már írtunk. Szent Gergely napja alkalmából most a pápa élettörténetének egy egészen más változatát mutatjuk be. Ebben testvérszerelem, hordóba szögelés, vérfertőzés és isteni csoda is van bőven. Thomas Mann A kiválasztott című regényéről és ennek forrásairól szólunk.

Lássuk dióhéjban, miről szól a csodálatos élettörténet! Egy
királyi testvérpár egymásba szeret, s a királylány teherbe esik saját testvérétől. Amikor a gyermek megszületik, egy, a kisfiú bűnös származását leíró táblával együtt ládába vagy hordóba teszik az újszülöttet, és a tenger hullámaira bízzák. A szülők bűnbánatot fogadnak, s az apa egy keresztes hadjáratban elesik, az anya pedig magányosan kormányozza országát. A csecsemőt halászok kimentik és felnevelik. Felnőttként a fiú útnak indul. Bolyongása során megment egy várost, aminek uralkodónőjét feleségül veszi – nem tudván, hogy az előkelő hölgy a saját anyja. Később fény derül az újabb vérfertőző viszonyra, és a fiú vezeklésül egy vízből kiálló sziklához láncoltatja magát. Innen 17 év múlva szabadul, amikor a pápaválasztók isteni sugallatra megtalálják, és pápává választják I. Gergely néven. A kettős vérfertőzés bűnét viselő Gergely vétkei megbocsáttatnak, s ő pápaként feloldozza anyját is a bűnök alól.

Szent Gergely mozaikképe Londonban – a valóságban a pápa idáig nem jutott el
Szent Gergely mozaikképe Londonban – a valóságban a pápa idáig nem jutott el
(Forrás: Wikimedia Commons)

A geszta középkori irodalmi műfaj, mely általában egy hős vagy népcsoport történetét beszéli el, viszonylag kötetlen, szórakoztató formában. A mesés hangvételnek köszönhetően a geszták történeti forrásként csak nagyon korlátozottan használhatók. A geszta szó a középkori latin gesta ’cselekedetek, viselt dolgok’ átvétele.

A fenti történet feltehetőleg keleti eredetű, több középkori legendagyűjteménybe is bekerült. A Néprajzi lexikon szerint fő forrása a Gesta Romanorum (A rómaiak cselekedeteiről) 13. századi latin nyelvű szöveggyűjtemény volt, melyben történelmi jellegű írások, bibliai történetek, legendák, anekdoták és mesék is olvashatók. A gesztát magyar nyelvre Haller János főispán ültette át az 1680-as évek elején. A művet, mely a Hármas Istoria nevű gyűjteményben kapott helyet, 1695-ben Misztótfalusi Kis Miklós nyomdájában ki is nyomtatták, s még a 20. század elején is többször kiadták. Ebből Gergely életét a Gergely pápának eredetéről, Istennek csudálatos rendeletéből című írásból ismerhetjük meg (174–182. o.). A legenda népmeséinkbe is bekerült, mint a Sziklához láncolt Gergely élettörténete.

A Gesta Romanorum egy lapja
A Gesta Romanorum egy lapja
(Forrás: Wikimedia Commons / Badische Landesbibliothek)

A történet szerint Gergely 17 évet tölt sziklabörtönében, élelem és víz nélkül. Ezen a mozzanaton, hogy egy ember étlen-szomjan kibír 17 évet a legenda szerint az őt megtaláló emberek nagyvonalúan átsiklanak, még csak meg sem döbbennek:

„a hol megtalálják Gergelyt és mondják neki: kelj fel és jer velünk; mert Isten ezen a földön szent Péter székébe ültet tégedet. Kiknek a zarándok csak azt mondja: mindenekben légyen az Isten akaratja.”

(Gergely pápának eredetéről, Istennek csudálatos rendeletéből, 182. o.)

A csodákban bővelkedő történetre Thomas Mann a Doktor Faustus írása közben bukkant rá a Gesta Romanorumban. Emellett Hartmann von Aue 12. századi német költő Gregorius című művét is megismerte a kutatómunka során. Ez utóbbi, versbe szedett legendát egy La vie du pape Grégoire (Gergely pápa élete) című francia írás ihlette. Mann érdeklődését elsősorban a testvérszerelem motívuma és a kegyelem témaköre keltette fel a középkori történet iránt. Így írt a regény keletkezéséről:

„[A legenda] annyira megtetszett, hogy azonnal foglalkozni kezdtem azzal a gondolattal, hogy hősömtől egy napon majd elveszem anyagát, és magam írok belőle egy kis archaikus stílusú regényt.”

(Pók Lajos (1969) Thomas Mann világa. 171. o.)

A regényhez az író a második világháború után, már az Egyesült Államokban kezdett hozzá, 73 éves korában. A Der Erwählte (A kiválasztott) című mű 1951-ben, négy évvel Mann halála előtt jelent meg. A regény cselekménye a fent vázolt legendabeli történettel megegyezik. Lássuk, hogy zajlott Mann szerint a találkozás Gergely és a római követek között – amit a középkori legendából már fentebb idéztünk.

„..a halásszal egyszerre, egy lényt, egy élő teremtményt, sünnél alig nagyobbat vettek észre ide-oda mozogni, előbb négykézláb, azután felegyenesedve, majd ismét első végtagjaira ereszkedvén. Futkosása menekülésszerű volt, de bárhová is fordult, rejtekhelyet nem talált. [...] Hadd közeledjünk csak feléje.

– Felette tüskés – szólt Liberius viszolyogván.

[...] a teremtmény egyik rövid első végtagját közeledtükre tiltakozón kinyújtá, s fülüket kétségtelenül – bozontosan eltakart ajkai közül jövő – emberi hang ütötte meg:

– El tőlem! El innét! Ne zavarjátok Isten legnagyobb bűnösének bűnhődését!”

(Mann (2001) A kiválasztott. 210–211.)

Vérfertőző viszonyt folytatott <br />a közkedvelt pápa
Forrás: Wikimedia Commons / Jürgen Howaldt / CC BY-SA 2 0

Ami a regény nyelvezetét illeti, Mann igyekezett archaizáló kifejezéseket használni. Az eredeti szövegben több német nyelvváltozat (középfelnémet és alnémet) elemeit is felhasználta, valamint latin és angol szavakat is vegyített a szövegbe, ezért a német kritikusok „nyelvrontással” vádolták az írót. A magyar fordításban Jékely Zoltán is igyekezett idegen szavakat beszúrni és régies szóalakokat használni:

„Egyetlen herceg sem látszék bizodalmasabbnak Isten kegyelméhez, mint emez, s tekintete bőszen cirkálgatá be örökségként rászállt országait, a dús városokat és erős várakat, szeme rátartiságtól pöffeszkedőn legelt udvarnépén és apródjain, kengyelfutóin, szakácsain, kuktáin, kürtösein, dobosain, hegedősein, és síposain, belső testőrségén, mely tizenkét előkelő nembeli szelíd erkölcsű ifjúból s köztük két szaracénus fiúból állott, kiket bálványuk, Mohamed miatt csúfolni keresztény társaiknak meg nem engedett.” (Mann (2001) A kiválasztott. 11–12.)

Thomas Mann 1949-ben Weimarba látogatott
Thomas Mann 1949-ben Weimarba látogatott
(Forrás: Wikimedia Commons / Bundesarchiv, Bild 183-S86717, Heilig / CC-BY-SA 3 0)

Aki e két kis szemelvény alapján kedvet kapott a regény elolvasásához, csak biztatni tudjuk. S bár a cselekményt fő vonalakban ismertettük, azt nem áruljuk el, hogy tartja fenn magát 17 évig Thomas Mann szerint Gergely a víz közepén álló sziklához láncolva, hogy lesz sündisznóvá, és hogy változik vissza emberré.

Források

Diós István: A szentek élete. Nagy Szent Gergely pápa

I. Gergely pápa a Wikipédián

Thomas Mann (2001) A kiválasztott. Jékely Zoltán fordítása. (hangoskönyv)

Magyar néprajzi lexikon: Sziklához láncolt Gergely

Pók Lajos (1969) Thomas Mann világa. Budapest: Európa Könyvkiadó.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 Krizsa 2015. március 19. 10:36

El kell olvasni a tündéri, mosolygós-humoros-kedvesen emberi könyvecskét: Thomas Mann, A kiválasztott -at.

5 symple 2015. március 19. 10:13

sotino,

a tiltakozásod megmosolyogtató. Kérlek, ne hibáztasd a cikkírót! Ha nem értesz egyet a cikkben foglaltakkal, akkor a Gesta Romanorum íróját citáld bíróság elé! A cikket csak feléből-harmadából olvastad el, és lázadsz, csak így nem tudod, hogy mi ellen.

Ez az elfogadhatatlan!

4 sotino 2015. március 12. 21:46

@gyurika

remek cikk?

A szerző a címben megfogalmaz egy súlyos állítást egy sokak által szentként tisztelt történelmi személyről, anélkül, hogy ezt bizonyítani tudná.

Ez elfogadhatatlan.

3 gyurika 2015. március 12. 20:47

@sotino: Nem. De itt nem erről van szó. "Krizsa" szerintem megértette. Mint mindig. Tisztelettel: Baranyai György

Ui.: a cikk ismét remek, mint úgy általában!

2 Krizsa 2015. március 12. 17:34

Thomas Mann az emberi történelem óriása. Minden művét érdemes elolvasni ahhoz, hogy megértsd azt viágot, amelyben élsz.

1 sotino 2015. március 12. 16:58

Ha valaki 1400 éva halott, szabadon rágalmazható?

Információ
X