Nem egészen egyenletes, de elfogadható színvonalú volt az idei középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi feladatsor – mondta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke hétfőn az MTI-nek. Arató László a szövegértési feladatok alapját képező nyelvészeti szakszöveget rendkívül érdekes, korszerű nyelvészeti cikknek értékelte. Gósy Mária nyelvésznek a gyermeknyelvről, nyelvelsajátításról szóló írásáról azt mondta: egyszerre nagyon világos, izgalmas, de „sűrű” szöveg, amelynek a pontos megértése és rekonstruálása nagy feladatot jelent a diákoknak. A kiváló választás mellett az ME elnöke a szövegre épülő feladatok változatosságát is kiemelte.

Arató László a három választható szövegalkotási feladat közül az érvelésről úgy összegezte a véleményét, hogy kitűnő feladat, csak nem felel meg a műfajnak. Az, hogy szépirodalmi művek felhasználásával arról kell írni, miért állhat sok regény, novella középpontjában egy utazás, nagyon átfogó, de tisztán irodalmi feladat – fűzte hozzá. Mint mondta, évek óta az a gond, hogy az ilyen típusú érettségi feladatok kevéssé alkalmasak az érvelési készség bemutatására.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az ME elnökének véleménye szerint Márai Sándor Árva című novellája olvasmányos, fordulatos, bár elbeszéléstechnikája meglehetősen egyszerű. Amellett, hogy az elbeszélés könnyen elemezhető, a megadott szempontokban „van némi rutinszerűség”, ezért ezt a feladatot Arató László inkább könnyűnek értékelte.

A jól eltalált elemzési feladattal szemben az összehasonlító elemzést az egyesület elnöke elhibázott feladatnak nevezte. Mint mondta, Berzsenyi Dániel és Vörösmarty Mihály Napóleonról szóló epigrammáiról rövidségük és eltérő színvonaluk miatt aligha lehet az előírt három-nyolc oldalt megírni. Arató László hangsúlyozta: a feladat ezáltal „mellébeszélésre” ösztönzi a diákokat. Természetesen vannak olyan négysoros költemények, amelyekről lehet nyolc oldalt írni, de ezek nem ilyenek – zárta szavait.