nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kényszerű figyelmeztetés
Vagylak

Tárgyas ragozásúak csak azok az igék lehetnek, amelyeknek a mondatban van tárgyuk – legalábbis elvben. A valóság azonban rácáfol elméleti elképzeléseinkre.

Kálmán László | 2013. június 10.
|  

Ferenc nevű olvasónk a magyar nyelv rendszerének egy eldugott és kissé sötét zugáról kérdez:

Úgy tudom, hogy a tárgyatlan (intranzitív) igéket nem lehet tárgyasan ragozni. Baranyában mégis hallani bizonyos szerkezetekben a van ige E. sz. 2. sz. tárgyas alakját, pl.: Kénytelen vagylak figyelmeztetni (megdorgálni, követni stb.). Nyilvánvalóan elspórolják így a téged névmást. Helytelennek veendő-e az ilyen mondat, vagy elfogadható?

Hagyjuk is magát a kérdést, hiszen felesleges újra elmondani, hogy amit magyar anyanyelvűek használnak, az nyilván helyes. Tehát nem „helytelen” Ferenc példája sem, legfeljebb tájnyelvi, tehát az egész beszélőközösségnek csak egy része használja.

Maga a jelenség is igen érdekes. Ferenc úgy fogalmaz, hogy a beszélők „elspórolják” a téged névmást, hiszen a többi régió beszélői az idézett kifejezés helyett ezt mondanák: kénytelen vagyok figyelmeztetni téged, nem pedig így: kénytelen vagyok figyelmeztetni (az utóbbit csak úgy lehet értelmezni, hogy ’őt’, illetve ’önt/magát’). Az érdekesség tehát abban rejlik, hogy az egyes szám második személyű tárgy ilyenkor nem hiányozhat, névmással vagy az ige megfelelő alakjával jelezni kell. De vajon miért? Hiszen más esetekben nem kell kitenni: Képzeld, Pista, hallottunk tegnap a rádióban – ebben a mondatban nincs szükség a téged szóra.

A magyarban más esetekben, ha az egyes számú tárgyat személyes névmással fejezhetjük ki (tehát ’engem’, ’őt’ értelmű), akkor el is hagyhatjuk: Tegnap hallott (engem/téged) a rádióban; Holnap elviszem (őt) a vidámparkba. A többes számú tárgyak sok nyelvváltozatban nem elhagyhatók (de a nyelvterület keleti részén azok is, tehát ott az elviszem a vidámparkba úgy is értelmezhető, hogy ’őket’). Úgy látszik, hogy az egyes számú, személyes névmással kifejezett tárgy csak abban az egyetlen esetben nem elhagyható, amelyik Ferenc példájához kapcsolódik, vagyis ha az alany egyes szám első személyű, a tárgy pedig egyes szám második személyű, tegező alakú. De vajon miért pont ebben az egy esetben?

Nyilván azért, mert a magyar igealakok között van egy speciális, a -lak/-lek végződésű, amelyik éppen ennek a kifejezésére alkalmas. Ha mód van a -lak/-lek használatára, akkor az jelzi, hogy egyes szám első személyű az alany, és második személyű a tárgy (mégpedig tegező formájú). Ha nincs mód rá, akkor ezt a funkciót a személyes névmás tölti be, mint abban, hogy kénytelen vagyok figyelmeztetni téged. Tehát úgy néz ki, hogy a baranyai beszélők (ha Ferenc dialektológiai megfigyelése helytálló) nem „elspórolják” a téged névmást, hanem csak ugyanúgy nem teszik ki, ahogy egyetlen magyar beszélő sem, amikor ilyesmit mond: hallottalak a rádióban. Viszont cserébe -lak/-lek toldalékos alakban használnak tárgyatlan igéket, ami valóban szokatlan. Valamit valamiért.

Kénytelen vagylak figyelmeztetni...
Kénytelen vagylak figyelmeztetni...
(Forrás: Wikimedia Commons)

A nyelvben minden szerkezet más hasonló szerkezetek mintájára épül fel. De mi a mintája annak, hogy kénytelen vagylak figyelmeztetni? A mintát más olyan szerkezetek szolgáltatják, amelyekben egy igének infinitívuszi bővítménye van. Ezek egy részében a ragozott igealak olyan bővítményekkel egyezik (alannyal vagy tárggyal), amelyik értelmileg „az infinitívuszhoz tartozik”. Például: Csak te látszottál figyelni – Csak ti látszottatok figyelni. Az ilyen mondatok értelmezése olyasmi, hogy ’úgy látszott, csak te figyelsz’, illetve ’úgy látszott, csak ti figyeltek’, mégis a látszik egyezik számban és személyben az alannyal (hiszen az infinitívusz itt erre nem képes). Hasonlóképpen tárggyal: a figyelmeztetni foglak értelmezése az, hogy ’figyelmeztetlek’, vagyis értelmileg a tárgy „az infinitívuszhoz tartozik”, mégis a ragozott igealak, a jövő időt kifejező fog viseli a tárgy személyére utaló -lak/-lek toldalékot, ő van egyeztetve a tárggyal. Ez a szerkezet a mintája annak, hogy kénytelen vagylak figyelmeztetni.

Természetesen a kénytelen vagyok is olyan igés szerkezet, amely infinitívuszi bővítménnyel jár, de ez az a fajta, amit nem egyeztetünk a tárggyal. Talán éppen azért, mert a vagyok a létige alakja, és a létige tárgyatlan, ahogy Ferenc is írja. De nem biztos, hogy ez az ismérv mindig alkalmazható. Például biztos, hogy a fog mint a jövő idő segédigéje tárgyas? Nem tudjuk ellenőrizni, mert ez mindig infinitívusszal áll. Igaz, hogy a ’tart’ értelmezésű fog ige tárgyas, de ahhoz a mai nyelvben ennek az időbeli segédigének már csak a hangalakja hasonlít. (Amúgy meg a jövő időt kifejező fog-gal összefüggésbe hozható hozzáfog sem tárgyas.) Szóval csak annyit mondhatunk, hogy bizonyos infinitívusz-bővítményű igéket egyeztetünk azzal a tárggyal, ami értelmileg az infinitívuszhoz tartozik, másokat meg nem.

Futják a köreiket – amikor a tárgyatlan tárgyas
Futják a köreiket – amikor a tárgyatlan tárgyas
(Forrás: Wikimedia Commons / David Hawgood / CC BY-SA 2.0)

És a helyzet még ennél is bonyolultabb. Például ismerünk olyan esetet, amikor a ragozott igealak bizonyos alanyok mellett, bizonyos igeidőkben egyezhet a tárggyal, máskor nem. Például nekem tökéletesnek tűnik az, hogy elmentelek meglátogatni, de sosem mondanám, hogy Jóskáék elmenik/elmegyik meglátogatni Pistát. Persze itt az sem világos, hogyan is kellene hangzania az elmegy megfelelő alakjának. De a legtöbb esetben akkor sem létezik a szerkezet, ahol ilyen alaktani probléma nincs: sosem hallottam olyat, hogy elfutottátok meglátogatni Pistát, vagy hogy elfutjuk meglátogatni Pistát, pedig az ezekben szereplő igealakok léteznek: hanyadik kört futottátok/futjuk?

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 Roland2 2013. június 10. 16:54

@Pesta: Ja igen. Tényleg nehéz ez a magyar nyelv...

7 El Vaquero 2013. június 10. 16:52

@IdegenNyelvŐr: az viszont nem jó, hogy eltűnsz állandóan 1000 évekre.

6 baga 2013. június 10. 16:51

@Pesta: A magyar szinkronban korulbelul stimmelnie kell a hosszusagnak, es sajnos sokszor a forditok lustak jol hangzo, hasonlo hosszusagu szoveget irni, inkabb irjak ezeket a "hosszabbito" dolgokat mint "en" meg "teged".

5 Pesta 2013. június 10. 16:25

@Roland2: jövő időben eltválik az igekötő:

El foglak menni meglátogatni.

Amúgy megfigyeltem, hogy a magyar szinkronokban viszont folyton túlhangsúlyoznak: pl. Megöllek téged! Szeretlek téged! Ott is kiteszik a téged-et, ahol semmi szükség rá. Olyasmi ez, mint az újságírói és hírolvasói nyelvezetben a mondat végére fölöslegesen odabiggyesztett „azt". (Pl. Két éve összeomlott az épület, de csak múlt hónapban építették újra azt.)

4 Roland2 2013. június 10. 12:13

'Elmentelek meglátogatni' - 'Elmenni foglak meglátogatni' - Elmehetnélek meglátogatni' - 'Elmehettelek volna meglátogatni'

3 IdegenNyelvŐr 2013. június 10. 11:22

Érdekes, nekem ezek inkább úgy jönnének a számra, hogy Kénytelen vagyok figyelmeztetnelek, Kénytelen leszek figyelmeztetnelek, Kénytelen voltam figyelmeztetnelek, ill. múltban a "Kénytelen voltalak figyelmeztetni" alak is jó.

2 gligeti 2013. június 10. 10:38

Érdekes, nekem a múlt idejű alakok elmennek (bár kis furcsaságot érzek), "kénytelen voltalak figyelmeztetni", "elmentelek meglátogatni".

A jelen idejű "kénytelen vagylak figyelmeztetni" vagy "jöszlek meglátogatni" nekem nem működik.

Amúgy van irodalmi példa a szerkezetre: "Téged jöttelek megszabadítani – felelt Fehérlófia" (Arany L), vagy "nem is téged nézni jöttelek, derék hölgy" (Jókai).

1 Sultanus Constantinus 2013. június 10. 09:36

Én már megfigyeltem a jelenség ellenkezőjét is, amikor tárgyas ragozás helyett használnak tárgyatlant (cigányok szoktak olyanokat mondani, hogy pl. "láttunk az embereket").

Információ
X