nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Tárgyaljuk meg!
Mindent tudjuk – a tárgyas ragozásról

Janurik Boglárka a mordvin tárgyas ragozásról írt a Rénhíreken: itt a szöveg átdolgozott, közérthetőbb változata olvasható.

Ha a magyar nyelv nehézségeiről kérdezzük a magyarul tanulókat, a tárgyas ragozás a lista legelőkelőbb helyén szokott szerepelni. Nyelvtanulási karrierünk során viszont mi magunk ritkán találkozunk még egy olyan nyelvvel, amelyben szintén megtalálható lenne a tárgyas (vagy más néven a határozott, determinált) ragozás. Különösen egy olyan nyelvvel, amelynek a megismerése során rá kell döbbennünk, hogy a magyar tárgyas ragozás viszonylag egyszerű.

Varietas delectat

Az uráli nyelvek esetében a határozott ragozás megléte nem ritka jelenség, az obi-ugor és a szamojéd nyelvek mellett a két mordvin nyelvben is megtalálható.A tárgyas ragozás használatának minden nyelvben feltétele, hogy a tárgy határozott legyen. Az első és második személyű tárgyak mellett az egyes nyelvek különböző ragozást használnak: a magyar határozatlant (ő lát engem), az obi-ugor nyelvek határozottat (kb. ő látja engem), a mordvinban pedig az igerag is jelöli a tárgy számát és személyét. Az utóbbira a magyarban is van egy elszigetelt példa: egyes számú, első személyű alany és második személyű tárgy esetében a -lak/-lek ragot használjuk: látlak (titeket, téged).

Határozatlan repülő tárgy
Határozatlan repülő tárgy
(Forrás: Wikimedia commons)

Az uralisztikában az az általános felfogás, hogy az határozott–határozatlan szembenállás valamilyen mértékben már az uráli alapnyelvben meglehetett, majd egyes nyelvekből eltűnt, másokban kiteljesedett. A határozott ragozás az egyes szám harmadik személyből indult ki, és innen terjedt át más személyekre, később számokra. A határozott ragozás végződései minden esetben a proto-uráli személyes névmások agglutinálódásával (az igetőre tapadásával) keletkeztek. A határozatlan ragozásban vagy hiányzik a tárgyra utaló elem, vagy mint a magyarban, más végződések állnak.

Tárgyas ragozás a mordvinban

A mordvin nyelvekbena határozott ragozás végződései a tárgy számát és személyét is jelölik. 28 különböző formát különíthetnénk el és lennénk kénytelenek megtanulni minden igeidőben és igemódban, ha minden személyre és számra külön toldalék utalna (az alany két számban és három személyben, a tárgy szintén két számban és három személyben: 2*3*2*3=36 – azonban az alany és a tárgy személye nem lehet azonos, csak ha harmadik, azaz nincs 'én/mi engem/minket' és 'te/ti téged/titeket'). De nem mindegyik alak fejez ki egyetlen egy alany-tárgy párt, egyes alakok több dolgot is kifejezhetnek: palatadiź 'én csókollak téged' vagy 'én csókollak titeket' vagy 'ő csókol téged' vagy 'ő csókol titeket' vagy 'mi csókolunk téged' vagy 'mi csókolunk titeket' vagy 'ők csókolnak téged' vagy 'ők csókolnak titeket'. Vannak azonban olyan alakok is, melyek teljesen egyértelműek: palasa 'én csókolom őt', palasak 'te csókolod őt', palasi 'ő csókolja őt' stb. Általános szabályként az mondható el, hogy ha az alany többes számú, akkor nincs különbség az egyes és többes számú tárgyra utaló végződés között, ha pedig a tárgy többes számú, akkor csak a harmadik személyű alanynál különböztetik meg az egyes és többes számú alanyt: palasiń 'én csókolóm őket', palasiť 'te csókolod őket', palasińźe 'ő csókolja őket'.

Mint a példák is mutatják, e végződések nem bonthatóak fel alanyra és tárgyra utaló elemekre. Összehasonlításképpen megadjuk az alanyi ragozású alakokat: palan 'csókolok', palat 'csókolsz', pali 'csókol', palatano 'csókolunk', palatado 'csókoltok', palať 'csókolnak'.

A mordvin nyelvek tanulásánál nemcsak a determinált ragozású formák bebiflázása jelent nehézséget, hanem a ragozás eltérő használata is okozhat keserű perceket a nyelvtanuló számára. Nem elég, hogy a tárgy határozott, a mondatnak befejezett cselekvést is kell jelölnie: veďeńť kandiń (alanyi ragozás) ’hordtam be a vizet’, veďeńť kandija (tárgyas ragozás) ’behordtam a vizet’ . A tárgy mindkét esetben határozott, de míg határozatlan ragozás a cselekvés folyamatát hangsúlyozza, addig a határozott ragozás a cselekvés lezárultát vagy ereményét fejezi ki.

A mordvinban tulajdonnevek és a birtokos személyraggal ellátott formák mellett határozatlan ragozású igei formák állnak: a Pistát látom helyett a Pistát látok, a házam látom helyett a házam látok szerkezettípus használatos. A Tudom, hogy... típusú helyett Tudok, hogy... típusú szerkezeteket használnak. Ezzel szemben a ’minden’ jelentésű általános névmás határozott ragozást kíván: a mindent tudunk-féle szerkezettípusok helyett a mindent tudjuk-féléket használják.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X