nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Pokoli út: Disneytől az atombombáig
Uránusz, Neptunusz, Plútó

Mi köti össze a világ egyik legismertebb rajzfilmkutyáját és az atombomba egyik fő alkotó elemét. A kérdés nem pokolian nehéz: természetesen nevük etimológiája!

Grétsy Zsombor | 2010. november 6.
|  

Sorozatunk következő részében azokkal az elemekkel foglalkozunk, melyek naprendszerünk három külső bolygójáról kapták a nevüket. Szegény Plútó akkor még bolygónak számított.

Szegény Pluto
Szegény Pluto

Urán                U

Az Uránusz bolygóról kapta a nevét. Az Uránuszt 1781-ben, az uránt 1789-ben fedezték föl. A megtaláló a cseh Joachimsthal, illetve a már többször is említett Martin Klaproth volt. Ő először azt szerette volna, hogy az elem neve klaprohium legyen – de hősiesen ellenállt a kísértésnek, és végül azt javasolta, hogy az új elem, legalábbis ideiglenesen, viselje az Uránusz bolygó nevét. Uranosz, azaz Ορανός a görög mitológiában az ég és a menny istene. Érdekesség, hogy a XIX. században még egy versenytárs-megnevezés is használtatott: ez volt a cseh nebesník, amely a nebe ’ég’ szót rejti.

Gyakran hallható, fontos szakkifejezés a transzurán elemek gyűjtőnév. Ezek azok a kémiai elemek, amelyek rendszáma 92-nél (vagyis az urán rendszámánál – ez az atommagban lévő protonok számát jelenti) nagyobb. Ezen elemek közül egyik sem stabil, ezért a természetben nem is találhatók meg (ha keletkezik ilyen elematommag, az el is bomlik). Mesterségesen előállítva is azonnal bomlani kezdenek, aminek következményeként radioaktív sugárzás, illetve kisebb atomtömegű, már stabil atommagú elemek keletkeznek. A valóságban azért az urántartalmú ércekben nyomokban kimutatható két transzurán elem, a neptúnium és a plutónium: hihetetlen kis mennyiségben magából az uránból képződnek és felezési idejük annyival azért hosszabb a többi transzurán atoménál, hogy valamennyi még ép, szét nem esett atom van az ércben.

Neptúnium        Np

Az Uránusz utáni, tehát az eggyel kijjebb keringő bolygó a Neptunusz. Innen kapta az elem a nevét. Ez már azért is találó, mert a neptúnium a periódusos rendszerben is az uránon „túl” van, mégpedig rögtön utána, azaz eggyel „jobbra” található. A plutóniumot 1940-ben, mesterségesen állították elő, Edwin M. McMillan és Philip Abelson, mégpedig úgy, hogy pont egy uránmintát bombáztak neutronokkal.

Neptunusz a víz és a tenger istensége a római mitológiában (Jupiter és Plútó testvéreként). Gyakorlatilag megfelel a görögök Ποσeιδων-jának [Poszeidón], de nem azonos vele: a római Neptunusz a még ősibb, etruszk Nethuns isten alakjával rokon (érdekes véletlen, hogy az afrikai lingala nyelven netunu az elemnév, de ez csak a lingala hangtani sajátosságai okán van így, egyáltalán nem az etruszkok miatt). Neptunusz kifejezetten a „tiszta” vízhez kapcsolódó isten, szemben Ocenausszal, (azaz [Ókeanosszal]), a tengeristennel. Ez a különbségtétel az oka annak, hogy a mai görögök számára az elem neve nem neptúnium, hanem ποσeιδωνιο – azaz [poszeidónio]. Maga a bolygó azért kapta egy vízistenség nevét, mert a színe valóban vizet idéz: távcsőben nézve valami egészen csodálatos kék fényben tündöklik a légkörösszetétele miatt!

A Neptunusz kékje a Voyager–2 felvételén
A Neptunusz kékje a Voyager–2 felvételén
(Forrás: Wikimedia commons / NASA)

Plutónium         Pu

Természetesen az Uránuszon kívüli második bolygóról, a Plutóról kapta a nevét (az Uránusz–Neptunusz–Plútó és urán–neptúnium–plutónium sorrend párhuzamosságra utalva). Valójában, ahogy már közismert,  a Plútót ma már (2006 augusztusa óta) nem soroljuk a bolygók közé. A hozzá hasonló, apró, a Naptól távol (az ún. Kuiper-övben) keringő gömb alakú törpebolygókat plutoidáknak nevezik; ilyen még például a Plútónál is nagyobb Erisz.). A Plútót 1930-ban, az elemet 1940-ben fedezték fel. A plutónium fölfedezője – persze több társával együttműködve – az 1999-ben elhunyt Glenn T. Seaborg volt, aki több elemre is rátalált, így érthető, hogy ma már az ő nevét is egy elem és annak vegyjele őrzi… Maga Plutón (Pluto) az alvilág istene a görög–római mitológiában. E névvel a Plútó „bolygó” naptóli irdatlan távolságára és az ez alapján (egyébként helyesen) feltételezett sötét és jéghideg mivoltára akartak utalni a csillagász felfedezők.

A Pluto felszíne: a távolban a Nap
A Pluto felszíne: a távolban a Nap

Irodalom

Pluto loses status as a planet, BBC, 2006. augusztus 26.

International Union of Pure and Applied Chemistry. Nomenclature of Inorganic Chemistry, Definitive Rules, 2nd ed., Butterworths: London, 1971.

Jensen, K. A. Dansk kemi, 1985, 5, 149–157.

elements.vanderkrogt.net/

freeweb.hu/hmika

Crosland, M. P. Historical Studies in the Language of Chemistry; Dover: New York, 1978.

M. Prinz et al. (editors): Simon and Schuster's Guide to Rocks and Minerals, 1978, New York, Simon & Schuster

summerwine.gportal.hu

www.kfki.hu

Ball, D. W.: J. Chem. Educ., 1985, 62, 787–788.

Bates, R.: Geology of the Industrial Rocks and Minerals, New York

wikipedia.org

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 astrohist 2013. július 13. 13:23

Bolygó nevek:

A Szaturnuszon túli bolygók elnevezése körül kezdetben elég sok zavar volt. URÁNUSZ. Felfedezője Sir William Herschel (1738-1822), hannoveri születésű, Angliában élő amatőr csillagász - eredetileg muzsikus, zeneszerző -, ezért először azt javasolták, hogy az új bolygónak a Herschel nevet adják, az angol csillagászati évkönyvek még a XIX. sz. elején is így nevezték. Egy másik csoport, köztük a magyarországi születésű Maximilian Hell a harmonia, átvitt értelemben az égi harmonia múzsája alapján az Urania nevet javasolta, de végül, némi mitológiai felületesség folytán az Uránusz név vált elfogadottá. (A "Herschel" megnevezés nem csak valami személyi kultusz nyoma: a bolygót kezdetben üstökösnek vélték, és az üstöksöket a felfedezőről vagy a pályájának számolójáról nevezik el.) NEPTUNUSZ. 1846-ban elméleti számítás alapján U. J. J. Leverrier és tőle függetlenül J. C. Adams mutatta ki a létezését,, F. W. Bessel feltevése alapján, majd Berlinben J. C. Galle találta meg (bár valójában asszisztense, D'Arrest bukkant rá). Eleinte a "Leverrier" elnevezést javasolták, de éppen a számítók és felfedezők sokféle nemzetisége (francia, angol, német, belga) a "semleges" Neptunuszt fogadták el. PLUTÓ. Percival Lovell által alapítot csillagvizsgálóban Clyde W. Tombaugh találta meg. Itt is több név került javaslatba, pl. "Lovell" is, de végül kissé felületes mitilógiai alapon a Plutót fogadták el (majd utóbb kizárták a nagybolygük sorából, de ezt ma is sok szakember, hagyományra hivatkozva, helyteleníti). Bartha Lajos

Bár itt is többféle néve került javaslatra,

Információ
X