-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Művelődéshistóriai cikksorozatunk most következő részeiben az elemfelfedezések névtanának, etimológiájának csillagászati vonatkozásaiból szeretnénk ízelítőt nyújtani. Megtudhatjuk, hogy a cérium miképpen happolta el a palládium nevét.
Földfémeknek azon fémeket nevezzük, amelyeknek az oxidjai „földszerűek”, azaz barnásak. Ide tartozik például az alumínium, az indium és a berillium is, és még jó pár meglehetősen ritka elem; ezek neveivel is foglalkozunk persze. Az angol earths szó a kémiai szaknyelvben ezekre utal.Földfém, ritkafém
Érdemes megjegyezni, hogy mostanában (2010 őszén) gyakran hallhatjuk a földfém szakszót a hírekben is. Az e csoportba tartozó, sokszor valóban nagyon kis mennyiségben föllelhető elemek, amelyeket különleges tulajdonságaik okán számtalan speciális területen alkalmaznak, például az autóiparban, a félvezetőgyártásban vagy éppen a szélturbinák készítéséhez is, nélkülözhetetlenek a modern ipar számára. Nos, ezeknek az ún. ritkafémeknek a 90 százaléka Kína birtokában van, gyakorlatilag Kína ezeknek az anyagoknak az egyetlen beszerzési forrása. Csakhogy a készletek végesek, és az elmúlt napokban-hetekben sorra érkeztek a hírek arról, hogy Kína csökkenti az általa exportált ritka földfémmennyiséget: az ország 72%-kal csökkentette kiviteli kvótáját!
Cérium Ce
A cérium fölfedezésének történetében fontos szerepet játszott Wilhelm Hisinger, a vagyonos svéd bányatulajdonos és egyúttal lelkes amatőr kémikus. Hisinger nem csupán érdeklődött a kémia iránt, de bőkezű támogató is volt: Berzelius legnagyobb szponzorát tisztelhetjük benne! (Ki tudja, hogy mikor mivel tesz az ember többet a tudományért – akkor, ha műveli azt, vagy ha békén hagyja és szépen pénzeli…) Hisinger egy Bastnäs nevű bánya birtokosa volt, és éveken át próbált rájönni, hogy mi az összetétele annak a sok, feltűnően nehéz meddőkőzetnek, amelyet „a Bastnäs nehéz köve”-ként emlegettek (ma már – és ugye ezen senki nem lepődik meg alcímünket olvasva – a barnás ásvány neve cerit). Nos, végül is ők, Hisinger és az említett Berzelius, illetve tőlük teljesen függetlenül a németországi Klaproth egyazon évben, 1803-ban tisztázták a kérdést. Berzelius így ír erről : „...rendkívül nagy fajsúlyú ásványt találhatni, amelyet Bastnäs nehéz kövének neveznek. Ezért kereste ott Scheele a volfrámot, de hiába… Klaproth, Hisinger és én egy időben kezdtük vizsgálni az anyagot. Új vegyületet találtunk benne. Klaproth a terre ochriote nevet adta neki. Hisinger és én cérium-oxidnak neveztük el.”
![Bastnäsi bánya bejárata. Tudománytörténeti jelentősége aligha fedezhető fel az arra járó számára.](/media/bastnasi-banya-bejarata-tudomanytorteneti-jelentosege-aligha-fedezheto-fel-az-arra-jaro-szamara.png)
(Forrás: Wikimedia commons)
Az elnevezés a két évvel korábban (1801-ben) fölfedezett aszteroidára, a Ceres-re utal. (Az „aszteroida” kategórianév mára megváltozott, egyszerűen törpebolygóknak nevezik őket: ezek olyan objektumok, amelyek a Mars és a Jupiter pályája között keringenek – olyan apróbb-nagyobb anyagdarabok, amelyek valószínűleg nem álltak össze önálló bolygóvá. A négy legkorábban ismert, legfényesebb kisbolygó a Ceres, a Pallasz, a Veszta és a Júnó.) Maga Ceres istennő a római mitológiában a termékenység, a gabonavetés és az anyai szeretet istennője. A ceres szó még ősibb eredete után kutatva arra juthatunk, hogy története valószínűleg az indogermán ker-ig vezet. A szó jelentése ’növekedés, nagyobbodás, erősödés’ lehetett (vö. angol grow). Érdekes, hogy az elem görög neve továbbra is Δημητριο – [dimitrio], ami Demeternek, azaz a római Ceresnek a görög mitológiabéli megfelelőjének a neve. Az elemet máshol cerium (angol), Zer (német), vagy például magyarul cérium alakban emlegetik. Görögországban a Δημητριο forma mellett a Δημητρα nevet is használják, még napjainkban is.
![Piazzi műve a Ceres felfedezéséről (1802)](/media/piazzi-muve-a-ceres-felfedezeserol-1802.png)
(Forrás: Wikimedia commons)
A kisbolygót fölfedező Giuseppe Piazzi eredetileg a Ceres Ferdinandea (olasz eredetű, maga Piazzi a Cerere Ferdinandea formában írta le) nevet javasolta, a római istennő és egyúttal I. Ferdinánd nápolyi–szicíliai király iránti tiszteletből. (Egy ideig Hérának is hívták a kisbolygót, főként a német nyelvterületen.) Ám a szakmai közvélemény, illetve a más országok tudósai (nyilván a nemzeti vonatkozása miatt is) a Ferdinandea névelemet nem fogadták el, így ezt a felesleges (és hízelkedő) névrészt elvetették.
![A Ceres a Föld és a Hold mellett. Eltörpül.](/media/a-ceres-a-fold-es-a-hold-mellett-eltorpul.png)
(Forrás: Wikimedia commons / NASA)
A cérium névvel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy William Hyde Wollaston 1802 elején rátalált a későbbi palládiumra, és ceresium-nak keresztelte el a fémet. Ám ő a fölfedezését csupán 1805-ben hozta nyilvánosságra, és tudomásul kellett vennie, hogyha kissé más formában is, de a név már foglalt a két évvel korábban felfedezett cérium számára.
Irodalom
Elméleti asztrofizika, egyetemi jegyzet, 1988.
Vlaszov, L., Trifonov, D.: 107 Stories About Chemistry, 1970.
International Union of Pure and Applied Chemistry. Nomenclature of Inorganic Chemistry, Definitive Rules, 2nd ed., Butterworths: London, 1971.
Jensen, K. A. Dansk kemi, 1985, 5, 149–157.
Crosland, M. P. Historical Studies in the Language of Chemistry; Dover: New York, 1978.
M. Prinz et al. (editors): Simon and Schuster's Guide to Rocks and Minerals, 1978, New York, Simon & Schuster
Ball, D. W.: J. Chem. Educ., 1985, 62, 787–788.
Bates, R.: Geology of the Industrial Rocks and Minerals, New York