-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy felfedező senkit nem tájékoztat felfedezéséről, rögtön pénzzé akarja tenni az új anyagot. Egy másik felfedező azt hiszi, hogy egy régen ismert anyagot talált, amikor viszont rájön tévedésére, – egyesek szerint – sértődöttsége motiválja a névadásban. Eközben egy problémás anyag úgy lesz úr, hogy egy istennőről nevezik el.
Az angol William Hyde Wollaston a 19. század hajnalán új elemet fedezett fel. Felfedezését nem a tudományos világban tette közzé, hanem – anyagi érdekeit szem előtt tartva – feladott egy hirdetést, hogy van egy új, eladó fémje. (A „reklámhadjáratát” sajátos módon kézzel írott papírfecnikkel kezdte – egyszerűen falakra, boltajtókra, oszlopokra ragasztotta őket.) Richard Chenevix ír kémikus is vett az anyagból egy mintát, majd megértve, hogy miről van szó, fölvásárolta a teljes készletet.
Palládium Pd
Ami az elnevezést illeti: a fémet még Wollaston nevezte el palládiumnak a másodikként fölfedezett kisbolygóról, a Pallaszról nevezték el. A Pallasz 1802-ben, a palládium 1803-ban vált ismertté. A kisbolygó a nevét a görög mitológiai Pallasz Athéné, a bölcsesség és győzelem istennője után kapta.
Tellúr Te
Szívünkhöz különösen közel állhat ez az elem, hisz ez az egyetlen magyar felfedezésű periódusosrendszer-lakó. A fémet egy erdélyi, ezüstös fényű, palásan hasadó aranyásványban fedezték föl. 1782-ben az osztrák Franz-Joseph Müller von Reichenstein, Erdély fő bányaellenőre jött rá, hogy az általa vizsgálgatott ásvány egy új, ismeretlen elemet tartalmaz. Azonban évekig tartó kísérletei sem hozták meg a várt bizonyító eredményt: nem csoda, hogy a titokzatos leletnek az aurum paradoxium, illetve a metallum problematicum neveket adta… Végül mintát küldött (többek között) Klaprothnak is, aki Müller felfedezése után jó egy évtizeddel, 1798-ban végre bejelenthette, hogy megvan az új fém, ahogy ő fogalmazta: „von der Alten Mutter Erde entlehnten”, azaz körülbelül ’az öreg Földanya kölcsöne’. Ezzel mindjárt a keresztapa szerepét is betöltötte: a Föld-istennő, Tellusz után tellúr lett az anyag neve.
![Kitaibel Pál (1757–1817)](/media/kitaibel-pal-1757-1817.png)
(Forrás: Wikimedia commons)
De nemcsak Erdély miatt magyar vonatkozású ám a tellúr! Kitaibel Pál, a nagy tudós, botanikus (az ő nevét viseli ma is például az egyik középiskolai biológiaversenyünk) a kortársaitól teljesen függetlenül, már 1789-ben rátalált a tellúrra! Sőt, az erről szóló beszámolóját személyesen adta Klaproth kezébe, egy bécsi találkozásukkor. Mielőtt bárki rosszallóan úgy gondolná, hogy velünk, magyarokkal már megint „kiszúrtak”, nézzük a tényeket. Klaproth nem csupán átvette Kitaibel munkáját, de gondosan végig is tanulmányozta, majd adott Kitaibelnek egy elemző, csupa dicsérettel és elismeréssel teli tanúsítványt. Klaproth talpig becsületes úriember volt: az 1798-as akadémiai levelében is külön kiemelte és rendkívüli módon méltányolta például Müller kezdeti munkáját, amellyel elindult a tellúr megtalálásának útján; Klaprothban semmi rossz szándék nem volt – egyszerűen csak tökéletesen kiment a fejéből az egyébként az íróasztalán tornyosuló papírhegyek között megbúvó Kitaibel-tanulmány!
Szelén Se
Az elemet Σεληνη, azaz [Szeléné], a görög Hold-istennő után nevezte el fölfedezője, Berzelius. Sokáig úgy hitte, hogy az általa talált anyag a tellúr. Amikor tévedésére rájött, azt gondolta, méltó név lesz az, ha a Föld örök társáról, a Holdról nevezi el az új elemet. Rossz nyelvek szerint – ahogy arról a korabeli pletykák tanúskodnak – a névadás hátterében valójában Berzelius dühe volt: ha nem a tellúrt találta meg, akkor az ő elemének a neve ne a „lenti” Földre, hanem az égi magasságokban lévő Holdra emlékeztessen!
![A héliumot a Napban fedezték fel, de a szelént nem a Holdon találták](/media/a-heliumot-a-napban-fedeztek-fel-de-a-szelent-nem-a-holdon-talaltak.png)
Irodalom
International Union of Pure and Applied Chemistry. Nomenclature of Inorganic Chemistry, Definitive Rules, 2nd ed., Butterworths: London, 1971.
Jensen, K. A. Dansk kemi, 1985, 5, 149–157.
Crosland, M. P. Historical Studies in the Language of Chemistry; Dover: New York, 1978.
M. Prinz et al. (editors): Simon and Schuster's Guide to Rocks and Minerals, 1978, New York, Simon & Schuster
summerwine.gportal.hu
Ball, D. W.: J. Chem. Educ., 1985, 62, 787–788.
Bates, R.: Geology of the Industrial Rocks and Minerals, New York
wikipedia.org