-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 -re Folytatás: "A -d-re talán a válasz az, hogy fiktív tőre épül, nincs öná...2024. 10. 13, 11:41 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mire vihette egy erdélyi szolgabíró fia az 1700-as évek végén, ha okos volt, de viszonylag szegény? Bolyai Farkas eljutott a neves német egyetemekre, hosszas vitákat folytatott minden idők egyik legnagyobb matematikusával, Gauss-szal – miközben éhezett. De később jutott ideje színművek írására, lakodalmi szokások tanulmányozására, tankönyvírásra, levelezésre, harmincféle kályhát talált fel, foglalkozott gazdálkodási kérdésekkel, szavakat kreált – és mellesleg felnevelte világhírű matematikussá váló fiát.
240 éve, 1775. február 9-én született az egyik legnagyobb magyar matematikus, Bolyai Farkas (németesen Wolfgang Bolyai). A tudós a matematika számos ágában maradandót alkotott. Hosszú éveken keresztül dolgozott a párhuzamosok kérdéskörén, de az őt izgató, és évezredek óta megoldatlan problémára végül csak fia, János találta meg a választ. Emellett függvényanalízissel és algebrával is behatóan foglalkozott. Nevét leginkább a Wallace–Bolyai–Gerwien-tételből ismerik. Ez azt mondja ki, hogy két egyenlő területű sokszöget fel lehet darabolni véges számú, páronként egybevágó (azaz pontosan fedésbe hozható) darabra. Matematikai munkásságát a latin nyelvű, Tentamen című munkájában foglalta össze, mely az 1830-as évek elején jelent meg. E mű függelékeként jelent meg a fiának, Bolyai Jánosnak a világhírnevet meghozó tanulmánya is. Emellett Farkas számos magyar nyelvű tankönyvet is publikált – a matematika, a fizika és a kémia mellett többek között az űrtanról.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Hogy jutott Bolyai Farkas idáig? Az erdélyi, elszegényedett nemesi családból származó fiú a Nagyenyeden és Kolozsváron, valamint Jénában és Göttingenben tanult. Göttingenben ismerkedett össze Gauss-szal is, akivel számos szakmai vitát folytattak, majd leveleztek is. Bolyainak a világjárásra azért volt alkalma, mert mint nagyon tehetséges tanuló, 12 éves korától báró Kemény Simon házitanítója lett. Így ő maga is folytathatta tanulmányait, és külföldre is Kemény Simonnal együtt utazhatott. Ám amikor Keménnyel elváltak útjaik. kénytelen volt nélkülözni. 1799-ben – 24 éves korában – gyalog érkezett haza a német tanulmányútról.
Hamarosan megnősült, és 1804-ben a marosvásárhelyi kollégiumban kapott állást, mint matematika-, fizika- és kémiatanár. Az oktatás módszertanát nagyon fontosnak tartotta. Azt vallotta, hogy mindig onnan kell kezdeni az ismeretek átadását, amit a tanuló maga is megtapasztalhat, megfoghat, megnézhet. Szorgalmazta, hogy a tanulók kertészkedjenek, járják az erdőt, építsenek kemencéket. Tehát a kétkezi munka fontosságát hangsúlyozta, csakúgy, mint a jó négy évtizeddel később született pedagógus, Gönczy Pál. Úgy gondolta, akkor tanul legjobban a gyerek, ha szereti azt, amiről tanul, él benne az érdeklődés a téma iránt. Ha ez megvan, akkor már magától fejlődik.
Tanítási módszere kétségkívül hatékony volt: ő oktatta fiát, Bolyai Jánost (1802–1860), a nemeuklideszi geometria megalapítóját, akiről Babits Mihály Bolyai című verse is szól:
„Semmiből egy uj, más világot teremtettem.”
Bolyai János levele atyjához.
Isten elménket bezárta a térbe
Szegény elménk e térben rab maradt:
a kapzsi villamölyv, a gondolat,
gyémántkorlátját még csak el sem érte.Én, boldogolván azt a madarat
ki kalitjából legalább kilátott,
a semmiből alkottam uj világot,
mint pókhálóból sző kötélt a rab.Uj törvényekkel, túl a szűk egen,
uj végtelent nyitottam én eszemnek;
király gyanánt, túl minden képzetenkirabolván kincsét a képtelennek
nevetlek, mint Istennel osztozó,
vén Euklides, rab törvényhozó.
Bolyai Farkas oktatási tevékenységével függ össze az is, hogy igen termékenyen alkotott szavakat – elsősorban matematikai kifejezéseket, amelyek azonban nem ragadtak meg a magyar szaknyelvben. Lássunk néhányat Bolyai szavaiból, Sebestyén Júlia tanulmánya alapján. A tanulmányíró felhívja a figyelmünket, hogy „Ha a szó nem fedi teljesen a matematikai fogalmat, [akkor azt Bolyai] a nyelv törvényeire való tekintet nélkül a legönkényesebben átformálja” (35. o.). Ennek köszönhetően az alábbi szavak között számos meglehetősen furcsa hangzásút találunk,.
széj-becs ’határérték’
párzás ’osztás’
mérttezés ’szorzás’
vizfektü ’vízszintes’
cimtlenbités ’gyökvonás’
tétedjű ’valós’
cím ’logaritmus’
főképzés ’integrálás’
kettéző ’átmérő’
De a nagy tudóst nem csak nyelvi és matematikai kérdések izgatták. Igen széleskörű irodalmi tevékenységet is folytatott. Drámákat és verseket írt, fordított, valamint gyászjelentéseket írt. Emellett olyan kályhák építésével kísérletezett, melyek az égéstermék hőjét is hasznosítják – csakúgy, mint például a mai modern kondenzációs kazánok. Kályhaszerkezeteinek száma a harmincat is meghaladta. Az utazások megkönnyítésére „szekérlakot” épített. Ez egy szekérre épített házikó volt, ami talán a mai lakóautókhoz hasonlítható – bár természetesen ezt még lóval vontatták. Foglalkozott még zeneelmélettel, a gyümölcstermesztés és az erdészet kérdéseivel, s a gazdálkodás számos más ága érdekelte.
Bolyai Farkast 1832-ben választotta tagjai közé a Magyar Tudományos Akadémia, Döbrentei Gábor javaslatára. Nevét ma azonban nem elsősorban szerteágazó munkásságáról ismerjük. Ismertségét főként tanítványának és fiának, Bolyai Jánosnak köszönheti. Pedig a világhírű János halálakor is ezt írták az anyakönyvbe:
„Híres, nagy elméjü mathematikus volt, az elsők közt is első. Kár, hogy nagy talentuma használatlanul ásatott el.” (Bedőházi (1897) A két Bolyai. 401. o.)
Az életében alig-alig elismert Bolyai Farkas neve mégis fennmaradt. Nevét őrzi a fent említett sokszög-darabolási tétel, számos oktatási intézmény, egy kisbolygó, és az újpesti Bolyai Farkas utca.
(Forrás: Wikimedia Commons / lacihobo / GNU-FDL 1.2)
A két matematikus nevét viseli a népszerű, a 8–18 éves korosztálynak szervezett, több tantárgyból is indított Bolyai Csapatverseny. Az apa és fiú életét mutatta be Bedőházi János 1897-ben megjelent A két Bolyai című „élet és jellemrajz”-ában. Ugyancsak a két tudós Bolyai életét dolgozza fel, gondolja tovább Németh László A két Bolyai címmel 1961-ben megjelent drámája. A drámából készült tévéjátékkal búcsúzunk a 240 évvel ezelőtt született polihisztortól és nevelőtől, Bolyai Farkastól.
Források, ajánlott olvasmányok
Sain Márton: Matematikatörténeti ABC
Bedőházi János (1897) A két Bolyai
Bolyai Farkas a magyar Wikipédián
Vekerdi László: Bolyai Farkas és Bolyai János
Sebestyén Júlia: Szemelvények a magyar matematikai szaknyelvet megteremtő egyes személyiségek tevékenységéből
Németh László: A két Bolyai