Az új kiállítóhely a település egykori központjában található, a századfordulós épület két szobáját, konyháját és kamráját a lakosságtól ajándékba kapott tárgyakkal rendezték be – tette hozzá Tófalvi Mónika. A tervek szerint a tájház gyerek- és felnőttprogramoknak egyaránt otthont ad majd, az udvar és a most épült pajta pedig közösségi térként működik, szabadtéri rendezvények megtartására is lehetőséget nyújtva.

Az eredeti falait, beosztását, ablakait száz éven át megőrző házat 2002-ben vásárolta meg a város, azonban csak tavaly kezdődhetett el a felújítás, amelyre – a Vecsési Tájházért Alapítvány adományszerzésének köszönhetően – csaknem hétmillió forint tudtak fordítani. A gyűjtemény összeállítását Vass Erika, a szentendrei skanzen néprajzkutatója irányította, aki a berendezésben is segített – foglalta össze a történteket a német önkormányzat elnöke.

A kiállított darabokat a vecsési svábság történetével évtizedek óta foglalkozó Frühwirth Mihály mutatta be az MTI-nek. Mint mondta, a századforduló polgárosodó paraszti világának bútorai láthatók majd, melyekre a leegyszerűsített szecesszió jellemző, a díszítések a helybeli mesterek tudását dicsérik. A padlásokon, pincékben kutatva számos olyan tárgyra bukkantak, amelyekről a család már rég megfeledkezett, például egy Bécsben készült monarchia-korabeli szentképre, vagy olyan Golgota-ábrázolásra, melynek párja Bajorországban található. De kerültek elő eredeti ruhadarabok és hímzett ágyterítők is a sublótok aljából. „A legkülönlegesebb darab azonban egy fából készült ruhamosó szerkezet, a rumpli, amellyel csak Vecsésen lehetett találkozni” – mondta el Frühwirth Mihály.

Az épület egykori tulajdonosait 1946 májusában telepítették ki mintegy 1500 sorstársával együtt, s többek között ezért választották a tájház ünnepélyes átadására a vecsési svábok kitelepítésének 65. évfordulóját. A vasárnapi eseményre több egykori vecsési sváb lakost is várnak Németországból, illetve Amerikából.