„Megfélemlítette és megnyomorította őket a kommunizmus. Elárulták, becsapták és kihasználták mindkettejüket. Csak a családban hittek, de ők voltak a család. Nem bízható rájuk a jövő” – Simon, a család legkisebb gyereke mondja ezt szüleiről Mikó Csaba Apátlanok című drámájában. Ez a szöveg találóan sűríti magába a drámát; a rendszerváltás után boldogulni próbáló, de az erőlködésbe bele-belebukó, megkeseredett szülők és az ő kudarcaikon felnevelkedett, a funkcióját már nem betöltö családba kapaszkodó gyerekek történetét.

Mikó Csaba
(Forrás: nyest.hu)

Az Apátlanok szimbolikus családtörténet. Szereplői mai társadalmunk hangjai: a folyton távollevő apa, a beteg gyereke elvesztésébe belerokkanó és öregedő anya, az apai örökséget, a család hamis egységét mindenáron továbbvinni akaró Tomi, a kényszeresen vállalkozó Laci, Doda, a művész, Feszter, az állatvédő és világmegváltó látens leszbikus és végül a legkisebb, Simon, a huszonéves politikus, az egyetlen, aki már nem hisz a családban, az egyetlen, akire éppen ezért bízható a jövő.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A szereplők nemcsak dialógusokban kommunikálnak, Mikó Csaba belső monológokat is kihangosít, sőt a karakterek egymást is narrálják.

SIMON Aznap, amikor Tomi elment, apa azt mondta: mától mi ketten egy szövetség vagyunk, a családot összetartó szövetség: a Jók Hadserege.

DODA Örültem, hogy Tomi elmegy.

SIMON Aznap, amikor Tomi elment, apa rámbízta a jövőt.

LACI Aznap, amikor Tomi elment, kibálni kezdtünk Dodával a kertben:

OKOSKODTÁL, A SZART KAVARTAD, DOLGOZZ BAZMEG, HA EZT AKARTAD!

Ezért a különleges, absztrakt narratív síkok között ugráló dramaturgiáért is kapta meg a szerző 2013-ban a Színházi Dramaturgok Céhe által odaítélt díjakat: a legjobb új magyar drámáért és az évad drámájáért járót.

A darabot ezidáig magyar színház nem mutatta be, egyedül a József Attila Kör felkérésére, a Rendszerváltás gyermekei tematikájú JAK táborban tartottak belőle felolvasószínházi előadást Tóth András rendezésében. Az Apátlanok ősbemutatóját a Theater Regensburg társulata tartotta november 9-én, a Berlini fal leomlásának 25. évfordulóján. A német fordítás címe Die Vaterlosen. A német kritikusok többsége dícséri az előadást, Németország vezető napilapjában Egbert Toll kritikus is írt róla.

Jó hír az itthoni közönségnek is van, méghozzá,  hogy a Kortárs Drámafesztivál meghívta az előadást, így november 28-án a Jurányi házban meg lehet nézni, hogyan mesélik el a magyar társadalom egyik kibeszéletlen kérdését az emlékezéspolitika gyakorlatában jócskán előttünk járó németek. Az előadás német nyelven, magyar felirattal lesz látható. 

Zukunft auf Sand gebaut (Homokra épült jövő): A nachtkritik.de kritikája az előadásról

A Die Deutsche Bühne kritikája

Theater Regensburg

Jurányi Ház