nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Gelmerja: Mivel a magyar nyelv nem finnugor, hanem indogermán, ezért az íj szó se finnugor, mert nem...
    2021. 03. 05, 20:24  Madártávlatból
  • tenzo: Sztem az ocsúdik szláv lesz. Oroszul ocsúdik - очнуться, szem - око, очи. Felnyílik a szem...
    2021. 03. 04, 19:14  Ocsú és ocsúdik
  • mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...
    2021. 03. 01, 08:46  Mi végett kell beszólni?
  • szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...
    2021. 02. 28, 13:08  Mi végett kell beszólni?
  • mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...
    2021. 02. 28, 12:45  Mi végett kell beszólni?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
További árvizekre számíthatunk

Az általános tendenciák ellenére a szakértők nem szívesen hozzák összefüggésbe a globális felmelegedést a jelenlegi árvizekkel: ezek elsősorban a modern agrárgazdálkodással, a lakosság növekedésével és a hullámterek beépítésével magyarázhatóak.

MTI | 2013. június 8.
|  

A globális felmelegedéssel egyre gyakoribbak lehetnek a Duna mostani áradásához hasonló árvizek – állítja egy tanulmányában az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). A szervezet szerint ugyanakkor más tényezők, az urbanizáció és a modern mezőgazdaság is hozzájárulnak a helyzet romlásához.

„Valószínű, hogy a hőmérsékletemelkedés erősíteni fogja a hidraulikus ciklust, és ez jelentősebb és gyakoribb áradásokat fog előidézni több európai régióban” – olvasható a jelentésben. Hasonló véleményt fogalmazott meg ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) 2012 márciusban kiadott jelentésében: „A jelek arra utalnak, hogy az éghajlatváltozás bizonyos szélsőséges epizódokban változásokat eredményeztek az elmúlt ötven évben, és a digitális modellek a következő évtizedekben további erősödést jeleznek előre”.

Hans Bruyninckx, az EEA igazgatója szerint az éghajlatváltozás egyre fontosabb tényező, ugyanakkor az áradások kockázata azon is múlik, hol és hogyan élünk. A meteorológiai jelenségek által okozott károk növekedése ezért elsősorban a modern agrárgazdálkodással (például az erdőirtással), a lakosság növekedésével és a hullámterek (vagyis a folyónak a két oldali árvízvédelmi töltések közé eső részének) beépítésével magyarázható – hívta fel a figyelmet az EEA.

Hervé Douville, a francia meteorológiai intézet, a Météo-France kutatója szerint az árvizeket meg kell különböztetni az erős esőzésektől. „Az árvizek alakulása sok mindenen múlik, például a mezőgazdaságon, az erdőirtáson vagy az urbanizáción, és ezért ugyanakkora csapadék mellett lehet, hogy nagyobb lesz az áradás” – hangsúlyozta a szakember. A csapadékot illetően az éghajlatkutató szerint „nagyon kevés adat áll rendelkezésre az éghajlatváltozásnak az események időtartamára gyakorolt hatásáról”, amely szintén egy árvízi tényező. Ugyanakkor egyre több a bizonyíték arra, hogy az esőzések intenzitásának erősödése a klímaváltozásnak köszönhető.

Hervé Douville szerint az embernek az éghajlatra gyakorolt hatása növeli az árvízveszélyt nagyon sok régióban, és ez nincs összefüggésben a csapadék átlagos változásaival. A szakértő nyugtalanító látja ezt a jelenséget. Ez azt jelenti, hogy miközben a lehullott csapadék átlagmennyisége egyik évről a másikra nem változik, előfordulhat, hogy az adott vízmennyiség rövidebb idő alatt esik le és nagyobb károkat okoz. Ennek a jelenségnek Európában ellentmondásos következményei is lehetnek. Éves átlagban a csapadék mennyiség növekszik Európa északi részén, és csökken délen, de ennek ellenére nem biztos, hogy Dél-Európában nem fog növekedni az árvizek gyakorisága – hangsúlyozta a francia kutató.

Az általános tendenciák ellenére a szakértők nem szívesen hozzák összefüggésbe a globális felmelegedést a jelenlegi árvizekkel Németországban, Ausztriában, Magyarországon vagy Csehországban. Hervé Douville szerint ahhoz, hogy pontosan meg lehessen mondani, hogy a mostani áradásokért mennyire felelős az embereknek a klímaváltozásra gyakorolt hatása, nagyon pontos elemzésekre lenne szükség a konkrét, mostani helyzet és a korábbi, időszakok közötti összehasonlítással.

Az éghajlatváltozás hatásait vizsgáló potsdami klímakutató intézet (PIK) viszont egy februári tanulmányában egyértelműen úgy vélte, hogy a szélsőséges meteorológiai jelenségek gyakoribbá válása a légköri folyamatok zavarainak tudható be, amelyeket pedig a hőmérsékletemelkedés okoz. „Szerintünk ez a jelenség a jelenleg Oroszországban tapasztalható szárazsággal hozható összefüggésbe” – véli Stefan Rahmstorf, a PIK kutatója. Szerinte a kelet-európai árvizekért azonban más tényezők is okolhatók, mint például a talaj nedvességszintje, ami az idei tél erős havazásai miatt a szokásosnál magasabb.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X