-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az éghajlatváltozások befolyásolták az elhunytakat mumifikáló csincsorró indiánok temetkezési szokásait – derítették ki chilei kutatók.
A Chinchorro-kultúra népe, egy halászközösség körülbelül tízezer éve telepedett meg az Atacama-sivatag Csendes-óceán menti részén, és hatezer éven át élt azon a területen, amely jelenleg Chile északi részét és Peru déli vidékeit foglalja magában. A Chilei Katolikus Egyetem kutatói Pablo Marqueta irányításával a csincsorró indiánok mumifikálási szokásait vették górcső alá, tanulmányukat az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences legújabb számában tették közzé. Megállapításuk szerint kezdetben volt a természetes mumifikálódás, hiszen a terület az egyik legszárazabb a Földön, és a sekély sírokba eltemetett, kiszáradt holttesteket rendszeresen „kihantolta” a szél.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A chilei kutatók szerint ez azonban csupán az érem egyik oldala, a világon elsőként alkalmazott rituális mumifikálást ugyanis a népesség lélekszámának növekedésével magyarázzák a tudósok. A regionális éghajlatra utaló nyomok után kutatva növényi maradványokat kerestek az üledékes kőzetek különböző rétegeiben, amelyek elárulták, hogy i. e. 5800 és i. e. 4700 között az Andokban megnőtt a csapadék mennyisége, ennek köszönhetően talajvíz halmozódott fel az amúgy száraz, sivatagos területeken, csermelyek, patakok törtek a felszínre. A viszonylag kedvező körülmények hatására nőtt a népesség lélekszáma, amely i. e. 5000 és i. e. 3000 között érté el csúcspontját. A nagyobb népesség több halottat is jelentett egyben. Az el nem bomló tetemek állandóan jelen voltak, kihatottak az élők mindennapjaira – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon és a Nature News hírei között.
A kedvező környezeti tényezők hozzájárultak egy összetettebb társadalmi struktúra kialakulásához is. Új eszközök jelentek meg, új ötletek születtek – emelte ki Pablo Marqueta. Többféle mumifikálási „divat” is született. Kezdetben voltak a fekete múmiák, amikor mangánoxiddal festették a holttesteket, később okkerrel vörösre színezték őket. Körülbelül 4400 évvel ezelőtt az éghajlat szárazabbá vált, a part menti vizekben csökkent a halállomány, ezzel egy időben a csincsorró indiánok felhagytak a halottak mumifikálásával. Pablo Marqueta szerint a csincsorró indiánok a kontinens belsejébe települtek át.