nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mobil tévhitek
Tönkreteszi-e az SMS a nyelvet?

Tényleg hat-e a telefonos üzenetküldés a helyesírásunkra és a nyelvérzékünkre, és ha igen, hogyan? Napjainkban egyre több tudományos vizsgálat foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, és az eddigi eredmények igencsak meglepőek... Lehet, hogy mégsem kell elátkoznunk a mobiltelefont?

Takács Boglárka | 2011. október 26.
|  

Az SMS-ek nyelvi hatásait csak az elmúlt néhány évben kezdték vizsgálni a kutatók. Tényleg rontja-e a nyelvi készségeinket az SMS, és egyformán hat-e a gyerekekre és a felnőttekre? Megváltoztatja-e a mobiltelefon magát a nyelvet?

Az SMS elpusztítja a világot!

Crispin Thurlow amerikai kommunikációkutató 101 elektronikus üzenetekkel kapcsolatos cikket elemzett a 2001 és 2005 közötti angol nyelvű nemzetközi sajtóból. Azt találta, hogy a média sokszor szélsőségesen mutatja be a szöveges üzeneteket és az e-mailt, a nyelv természetes fejlődése helyett pedig az elektronikus kommunikáció forradalmi jellegét hangsúlyozza.

A cikk számos gyönyörű példát is tartalmaz, a mi kedvencünk: „Az angol nyelvet szétverik, a civilizációt az összeomlás fenyegeti.” A cikkek sorra negatív, erőszakos jelzőket alkalmaznak: az SMS-ezés terjedése ijesztő, rohamos, robbanásszerű, érthetetlen. A szöveges üzenetek „rászabadulnak a világra”, mint valami vírusfertőzés.

Már a legkisebbek is mobilra vágynak
Már a legkisebbek is mobilra vágynak
(Forrás: Nevit Dilmen / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0 U)

Az fn.hu tudósítása szerint az SMS-nyelvről is nyilatkozott februári veszprémi látogatásán Schmitt Pál köztársasági elnök. „Schmitt szerint veszélyforrás a mobilnyelv: »A fiatalok az sms-eiket olyan nyelven írják, amit már csak és kizárólag ők értenek, csak tartok tőle, ha arra áll az ujjuk, előbb-utóbb arra áll a nyelvük is.«”

Magyarországon Sándor Klára nyelvész már 2001-ben rámutatott hasonló jelenségekre, sőt arra is, hogy a negatív kifejezéseket a nyelvféltők a mobiltelefonra mint készülékre szintén ki szokták terjeszteni: a bunkofontól az ember műveletlenné válik. De tényleg igazak-e ezek az elterjedt vádak?

Népszerű, de téves

Az SMS-ek tudományos vizsgálata fényt derített arra, hogy a szöveges üzenetekkel kapcsolatos elterjedt sztereotípiák gyakran tévesek. Nagy-Britanniában például sokan azzal érveltek az SMS ellen, hogy mivel nehéz a telefon billentyűzetén „behozni” az angol helyesírásban gyakran előforduló aposztrófot, ezért a szöveges üzenetek „az aposztróf halálát” fogják okozni. De egy walesi egyetem hallgatói körében lefolytatott kutatás szerint ez az írásjel meglehetősen gyakori, az SMS-ek 35%-ában megtalálható.

Más elvárások sem igazolódtak be, a kutatók például csak kevés smiley-t leltek a hallgatók üzeneteiben. Igaz, kulturális különbségekre is fény derült. Az amerikai fiatalok például kevesebb aposztrófot használnak, mint a britek – ez talán annak tudható be, hogy az Egyesült Államokban az SMS-ezés kevésbé közkedvelt, így az üzenetíróknak kevesebb tapasztalatuk van. Erre mutat, hogy az átlagos üzenethossz is rövidebb. A smiley-k mindenesetre Amerikában is ritkának bizonyultak.

Ártanak maguknak?
Ártanak maguknak?
(Forrás: Steve Debenport, iStockphoto)
Mi lesz a gyermekeinkkel?!

Főleg brit kutatók vizsgálták az SMS-ezés gyermekkori nyelvfejlődésre gyakorolt hatását. Több kutatócsoport is arra az eredményre jutott, hogy azok a gyerekek, akik több tipikusan az SMS-ekre jellemző nyelvi fordulatot használnak az üzeneteikben, jobb helyesírók, jobban olvasnak, jobbak a jegyeik. Viszont azok, akik általánosságban is többet használják mobiljukat, rosszabbul teljesítenek.

Lássunk egy konkrét példát! A 10-11 éves brit iskolások körében azt találták, hogy akik rosszabbul olvastak irodalmi angol szöveget, általánosságban többet használták a mobiljukat (a gyerekek többségének volt saját mobilja). Viszont a jobban olvasók több SMS-ekre jellemző nyelvi fordulatot („SMS-nyelvet”) használtak, és jobban meg is értették azokat. A jelenség magyarázata valószínűleg az, hogy akiknek nagyobb a nyelvi tudatosságuk, azokra jellemző, hogy többet olvasnak, és az SMS-ek írásához és megértéséhez is nagyobb nyelvi tudatosságra van szükség.

Habár nagyon hosszú távú méréseket még nem lehet elvégezni, hiszen maga az SMS is a közelmúltban született meg, azért rövidebb időszakra vonatkozó követéses vizsgálatok már vannak. Ezek azért is fontosak, mert így olyan helyzeteket is elő lehet állítani, ahol az okság iránya vizsgálható. Egy egyszerű kérdőíves felmérésből ugyanis nem derül ki, hogy a sok mobilozástól olvasnak rosszabbul a gyerekek, vagy épp fordítva: azok a gyerekek fordulnak a mobilhoz, akiknek problémájuk adódott az olvasással.

Egy kutatás során olyan 9-10 éves gyerekeknek adtak mobiltelefont, akiknek korábban nem volt saját készülékük. A gyerekek tíz hétig használhatták a telefont, majd a tudósok lemérték, javult-e az írás- és olvasástudásuk egy olyan kontrollcsoporthoz képest, akik nem kaptak telefont. A két csoport között nem volt lényeges különbség, viszont azok a gyerekek, akik többet SMS-eztek, többet fejlődtek a tíz hét alatt. Különösebb aggodalomra tehát ezek szerint nincs ok.

Házilag felmatricázott mobil. Egyre kisebbek is használják
Házilag felmatricázott mobil. Egyre kisebbek is használják
(Forrás: Wikimedia Commons)

Egy másik brit vizsgálatban 8-12 éves gyerekek helyesírását mérték a tanév elején és végén, valamint emellett a tanév elején összegyűjtötték az általuk egy konkrét hétvégén küldött üzeneteket. Minél több SMS-forma szerepelt az üzeneteikben, annál jobb volt év végén a helyesírásuk.

Az is érv lehet a nyelvi tudatosságra építő magyarázatok mellett, hogy egy kísérlet szerint az SMS-ekre jellemző formák olvasása javítja a felnőttek helyesírását, míg az egyszerű elgépelések rontják azt. Az SMS-rövidítések valószínűleg az írott szöveg alakjára irányítják a figyelmet, így a helyesírás általánosságban javul.

Kissé ellentmondásos, hogy a vizsgálati személyek gyakran vallják azt a tudósoknak, hogy saját érzésük szerint romlott az SMS-ezéstől a nyelvhasználatuk – akkor is, ha ez tényszerűen nem igaz! A média nagy úr...

Nem teljesen pozitív

Negatív hatásokat kevesebben találtak. Egy amerikai kutatásban a gyakran SMS-ező egyetemisták kevésbé tudták megjegyezni az olyan emlékezetet segítő rövidítéseket, amikor egy fogalomlistát úgy kell felidézni, hogy minden szónak a kezdőbetűit veszik. Mivel az SMS-ekben gyakoriak a rövidítések, a tudósok eredetileg pont az ellenkező eredményt várták, és nem is igazán tudtak magyarázatot adni a jelenségre.

Milyenek maguk az SMS-ezők? Egy brit egyetemisták körében zajlott vizsgálat szerint azok, akik jobban szeretnek SMS-ezni, mint másokat felhívni, magányosabbak és jobban jellemző rájuk a társas szorongás. Valószínűleg nem maga az üzenetküldés okozza a szorongást, hanem akik jobban tartanak a társas kapcsolatoktól, inkább hajlamosak SMS-t küldeni, mint telefonálni. Viszont az is kiderült, hogy az SMS segíthet abban, hogy a szorongók kapcsolatokat alakíthassanak ki másokkal.

Az SMS megváltja a világot?

Az SMS meglepő dolgokra is képes, habár ezek kevésbé kapcsolódnak a nyelvhez. Egy új-zélandi vizsgálatban a dohányzásról leszokni tervező fiatal felnőtt résztvevők fele személyre szabott támogató SMS-eket kapott – közülük több mint kétszer annyian voltak képesek letenni a cigarettát, mint akik nem kaptak hasonló segítséget, habár így is csak 28% állította magáról azt, hogy leszokott. Más SMS-ben zajló egészségügyi támogató programok is hasonló eredményre vezettek: az SMS-ek lelkesítik a fiatalokat és fiatal felnőtteket, és ez bizonyos helyzetekben kimondottan hatékony lehet, de azért csodákat nem érdemes várni ettől a módszertől sem.

Természetesen itt sem csak pozitív hatások léteznek. Sokat vizsgálták az autóvezetés közbeni SMS-ezést, általában azzal az eredménnyel, hogy mind az üzenetküldés, mind a fogadás rontja a vezetési teljesítményt. Ráadásul egy ausztrál kutatás azt is találta, hogy a fiatal és tapasztalatlan sofőrök tapasztalt társaikkal ellentétben nem lassítanak SMS-ezés közben, így tehát még balesetveszélyesebben közlekedtek, mint egyébként tették volna.

Irodalom

Coe, J.E. L., Oakhill, J.V. (2011): ‘txtN is ez f u no h2 rd’: the relation between reading ability and text-messaging behaviour. Journal of Computer Assisted Learning, 27(1): 4-17.

Cole-Lewis, H., Kershaw, T. (2010): Text Messaging as a Tool for Behavior Change in Disease Prevention and Management. Epidemiologic Reviews, 32: 56-69.

Drouin, M., Davis, C. (2009): R u txting? Is the Use of Text Speak Hurting Your Literacy? Journal of Literacy Research, 41(1): 46-67.

Hosking, S., Young, K., Regan, M. (2007): The effects of text messaging on young novice driver performance. In: I.J. Faulks,  M. Regan, M. Stevenson, J. Brown, A. Porter & J.D. Irwin (Eds.). Distracted driving. Sydney, NSW: Australasian College of Road Safety. Pages 155-187.

Powell, D., Dixon, M. (2011): Does SMS text messaging help or harm adults' knowledge of standard spelling? Journal of Computer Assisted Learning, 27(1): 58-66.

Reid, D., Reid, F. (2004): Insights into the social and psychological effects of SMS text messaging. Text, 2005 February: 1-11.

Ryker, R. E., Viosca, C., Lawrence, S., Kleen, B. (2011): Texting and the Efficacy of Mnemonics: Is Too Much Texting Detrimental? Information Systems Education Journal, 9(2) pp 27-33.

Thurlow, C., Brown, A. (2003): Generation Txt? The sociolinguistics of young people's text-messaging. Discourse Analysis Online, 1(1).

Wood, C., Jackson, E., Hart, L., Plester, B., Wilde, L. (2011): The effect of text messaging on 9- and 10-year-old children's reading, spelling and phonological processing skills. Journal of Computer Assisted Learning, 27(1): 28-36.

Wood, C., Meachem, S., Bowyer, S., Jackson, E., Tarczynski-Bowles, M. L., Plester, B. (2011): A longitudinal study of children's text messaging and literacy development. British Journal of Psychology, 102(3): 431-442.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Lalika 2011. december 8. 17:19

@El Mexicano: @El Mexicano: "Erre pedig semmilyen tudományos kutatásra nincs szükség"

Nem veszed észre, hogy a szubjektív magánvéleményedet adod elő? Írhattad volna azt is, hogy "ez így van, oszt kész, mondom én..." Mindezt arra az érvre, hogy vannak egzakt kutatások, amik más eredményt hoztak ki. A te érved erre, hogy ehhez nem kellenek kutatások. Olálá, milyen jó, hogy vakbéloperáció-ügyben azért nem itt tartunk!

"a válasz az lesz, hogy "mert azt az interneten, SMS-ben (stb.) azt nem kell komolyan venni". És itt a probléma."

Tényleg ez lesz a válasz? Akkor most végeztél vizsgálatot vagy nem? Szerintem ez itt a probléma. Mások ugyanis végeztek. Éppen erre próbálnánk felhívni a figyelmet. És ezt most nem vitaindítóként írom ide, mert nem fogok hülyeségekről vitát nyitni.

1 El Mexicano 2011. október 26. 14:24

Két dologhoz szólnék hozzá.

1. Véleményem szerint, ha az SMS-ezés nem is befolyásolja a helyesírást, az ahhoz való hozzáállást – hosszú távon – mindenképpen. Nem arról van szó tehát, hogy feltétlenül romlana annak a helyesírása, aki sokat SMS-ezik, hanem arról, hogy ezzel növekszik az igénytelenség is. Erre pedig semmilyen tudományos kutatásra nincs szükség, elég csak néhány fiatalt megkérdezni, hogy miért nem figyelnek a helyesírásukra az interneten, a válasz az lesz, hogy "mert azt az interneten, SMS-ben (stb.) azt nem kell komolyan venni". És itt a probléma.

2. "Egy brit egyetemisták körében zajlott vizsgálat szerint azok, akik jobban szeretnek SMS-ezni, mint másokat felhívni, magányosabbak és jobban jellemző rájuk a társas szorongás" – ezzel sem feltétlenül értek egyet. Én speciel azért utálom a mobiltelefont, mert mindig rosszkor és rossz helyen keresnek rajta, amikor nem tudom felvenni, éppen ezért én sem szívesen hívok rajta másokat, csak végszükségben, ha annyira nem fontos, akkor SMS-t küldök, mert azt bármikor elolvashatja az illető, amikor épp ráér.

Információ
X