nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szóban is terjed az SMS-nyelv?

„ILY!” - vagyis „szercsi!” (I love you) kiáltja rendszeresen az ajtón kilépve Susan Maushart 16 éves lánya. Bizony, az új média nyelve divatba jött. És egy anya sosem sértődik meg. „Egy kamasz anyja végtelenül hálás lehet a sorsnak, ha a lánya egyáltalán kimondja - akármilyen formában is -, hogy »szeretlek«” - teszi hozzá.

MTI | 2011. február 28.
|  

A forma nem csak ennél a szónál változott. Itt van például a magyar fiatalok által is előszeretettel használt LOL (az angol „laughing out loud” – magyarul nagyjából: hangosan röhögök), amely mára ragozható igévé alakult. És természetesen szégyenkezés nélkül ejtik ki a WTF rövidítést (What the f.ck? – Mi a f.sz?) – akár a szüleik előtt is. De mielőtt elítélnénk őket, emlékezzünk meg arról, hogy a minap Sarah Palin republikánus politikusnak, volt alelnökjelöltnek egy televíziós interjú során szintén kicsúszott a száján a WTF. Mint ahogy a CNN egyik műsorvezetőjének is.

Az SMS és az internetes kommunikáció szülte rövidítések már régóta „a spájzban voltak”, a Twitter eljövetelével azonban már a szalonba is betörtek. Gyakran tűnhet úgy, hogy egyesek már kizárólag „nagybetűkkel” beszélnek. Ez a jelenség kihívás elé állítja a nyelvészeket és amatőr nyelvőröket – még ha egyelőre nincs is a birtokukban a témában készült kutatás.

Szegény gazdagság vagy gazdag szegénység?

„Szerintem lenyűgöző. Ami engem mint nyelvészt legjobban érdekel ebben a témában, az az, hogy rájöjjek, mely szavak kerülnek a »darálóba«, és miért. Mi az, ami a WTF-et, a LOL-t vagy éppen az OMG-t (Oh, my God! – Ó, te jó ég!) olyan hasznossá teszi, hogy már nemcsak írásban, hanem szóban is terjednek” – mondta az AP amerikai hírügynökségnek Scott Kiesling, a szociolingvisztika professzora a Pittsburghi Egyetemen.
Szerinte az egyik lehetőség, hogy a rövidítések többletjelentést hordoznak, a betűszót alkotó szavak összességéhez képest. „Nem mondjuk például, hogy »OMG, egy ember éppen most vetette le magát a szikláról!«, azt viszont igen, hogy »OMG, látod azt a borzasztó piros nadrágot?«” – magyarázta.

Ezzel pedig el is jutunk a WTF-ig, ahhoz a rövidítésig, amelyet nem kell lefordítani. Amikor Sarah Palin használta a Fox News műsorában – kétszer is egyetlen mondaton belül, OMG! –, néhány nagyokos kissé felháborodott. A vihar azonban hamar elült. „Nem látom be, hogy ez olyan nagy ügy volna. Rosszul sikerült vicc volt. Viszont ő úgy gondolta, hogy szellemes, ezért pedig nem kellene elítélni” – állapította meg Kathleen Hall Jamieson, a Pennsylvaniai Egyetem Annenberg Közpolitikai Központjának igazgatója.
Palin nem az egyetlen prominens személy, aki a WTF-hez folyamodott. Úgy tűnik tehát, hogy igénybe vétele alkalmas arra, hogy közlendőnk ne legyen olyan éles és sértő – afféle összekacsintás a közönséggel, amely oldja a fagyos hangulatot.

„Sokszor beszélek nagyobb nyilvánosság előtt. Ha van kifejezés, amely biztosan derültséget kelt, az a WTF. Arról tanúskodik, hogy a beszélő afféle belevaló figura. Elhangzása után mindig kitör az obligát nevetés” – érvelt Susan Maushart, a háromgyerekes anya, aki a Winter of our Disconnect (Szétválásunk tele) című kötet szerzője. Így aztán nem is bánja, amikor gyermekei (20, 17 és 16 évesek) használják. Már legalábbis ha lépést tud tartani az újabb és újabb rövidítésekkel. Az egyszerű LOL és LOLOL LMAO-vá (szó szerinti fordításban: leszakad a s.ggem a röhögéstől), majd LMAOOTF-fé (földön fetrengve szakad le a s.ggem a röhögéstől) „evolválódott”.

Susan legfiatalabb sarja, Sussy különösen nagy tehetséget mutat a rövidítésnyelvben. Mostanság kezdte el használni a K-Dot kifejezést. Ez igazi nyelvi újítás, okét jelent ugyan, de egyfajta véglegességgel (durva fordításban oké és punktum). Leginkább például egy vita lezárására alkalmas.

És ha ez még mindig nem volna elég, Sussy rendszeresen beszédben is jelzi a kérdőjelet, ha hangsúlyosan kérdez valamit. Például: „Tényleg azt akarod, hogy ezt megcsináljam, kérdőjel?”.

Mindez végtelen örömet szerez Robert Lane Greene-nek, a You Are What You Speak (Az vagy, amit beszélsz) című, rövidesen a boltokba kerülő könyv szerzőjének. Greene magát elkötelezett nyelvőrültként jellemzi. Nem „veszi be”, hogy a fiatalok megrontanák a nyelvet.

„Az emberek gyakran úgy gondolják, hogy az a nyelv a tökéletes, amelyet ŐK ismernek. De az újítás általában gazdagít. És lenyűgöző, ha nem zárkózunk el előle” – fejtette ki a hírügynökségnek.

Minden mindig változik – ez az egy sosem változik

De vajon valóban olyan nagy újság a rövidítések használata a beszélt nyelvben? Tényleg csak az SMS és az internet tette olyan népszerűvé? „Az amerikaiak mindig is szerették a rövidítéseket, ez megelőzte az internetet” – mutatott rá Deborah Tannen nyelvészprofesszor. Szerinte a jelenség sokkal régebbi. Már a görögök és a rómaiak is éltek vele, az Egyesült Államokban pedig a XX. század elején jött divatba, különösen a Roosevelt-féle gazdaságfejlesztő csomaggal, a New Deallel. De régóta széles körben alkalmazza a katonaság és a kormányzati bürokrácia is.

Azok, akik azt hiszik, hogy a nyelvrövidítés valamiféle jelenkori divat, azok a nyelvészek által „újdonságillúziónak” nevezett állapotban vannak, mivel csak most ébredtek rá a létezésére. Nem veszik észre például, hogy gyakran használt szavak – mint magyarul a tévé, a vécé és a közért – betűszókból köznevesültek.

Greene szerint egyvalami mégiscsak új jelenség: gyakrabban alkalmazzuk a rövidítéseket az írott nyelv mellett élőszóban is. És mielőtt még bárkit is elítélnénk, a nyelvész felidézi: „Az idősebbek már az ókortól fogva sajnálkoznak afelett, hogy mit művelnek a fiatalok a nyelvvel. A nyelv folyamatosan változik. Ez az élet rendje”.

Hiszen ki mondja már azt, hogy „jampi”, „manusz” vagy „smonca”?
SZVSZ (Szerény Véleményem Szerint) ehhez má én is ifj vok. MegaLOL.

Az fn.hu tudósítása szerint az SMS-nyelvről is nyilatkozott februári veszprémi látogatásán Schmitt Pál köztársasági elnök. „Schmitt szerint veszélyforrás a mobilnyelv: »A fiatalok az sms-eiket olyan nyelven írják, amit már csak és kizárólag ők értenek, csak tartok tőle, ha arra áll az ujjuk, előbb-utóbb arra áll a nyelvük is.«”

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
14 tarto 2011. március 1. 15:17

Nem tetszettek soha angolban sem az elharapózó rövidítések. Aki csak az utca nyelvét - a konyhanyelvet - beszéli, annak talán egyértelműek, némi kitekintéssel azonban könnyen kaotikusnak hat a sok értelmetlen rövidítés, betűszó. A kevesebb biztosan több lenne. Nem a nyelv fejlődését ellenzem, csak a túlzásokat, mint a divatban is. Egyre többen akarnak belevalónak, lezsernek, lazának, jópofának, különlegesnek látszani a felkapott rövidítések, trágárságok unos-untalan használatával. Valójában - a hasonszőrű belterjes haveri körtől eltekintve - csupán nevetségessé, pojácává teszik magukat a feltűnési vágytól viszkető "sirály skacok". Ha fiatalokról van szó, őket türelmesen és mosolyogva kell mértéktartásra inteni, de ha valaki nem növi ki ezt sem, mint a fiatalos divatot, viselkedést, életfelfogást, akkor az személyiségzavart jelenthet. A helyesírás bírálatát pedig nem kellene sem túlzásba vinni - pl. sajtóhibák felnagyításával -, sem kapásból, indulatosan, sértésnek felfogva - a neoliberális recept szerint összemosva homofóbiával, miegyébbel - visszautasítani.

13 magnetron 2011. március 1. 12:56

@ddani: kíváncsi vagyok hány éves lehetsz. Mert az élet dolgairól szerintem lövésed nincs.

"inkább az emberi tiszteletet várom el másoktól, mint a megfelelési kényszert a mondvacsinált (ez esetben nyelvi) tekintélynek." - akkor neked régen rossz, hacsak nincsenek milliárdjaid, vagy cégvezető apuci vagy anyuci. A világban alkalmazkodni kell. Ha nem teszed, és nincs mögötted hátszél, akkor éhen pusztulsz.

Menj el egy állásinterjúra, és ott hangoztasd ezt a véleményedet. Kíváncsi leszek hogy mikor kapsz állást.

A korábbi hozzászólásomat fenntartom. Borzalom a WTF, LOL, ILY és a többiek.

Az ifjúsággyalázatról szólva, tisztelet a kivételnek de fenntartom ezt is. Rohadtul tisztában vannak a jogaikkal, de a kötelességeikkel annál kevésbé. Megütni egy tanárt? Enni az órán? Beszélgetni az órán? Beszólni a felnőtteknek? Ha rájuk szól valaki hogy; ne csináljátok mert nem szabad, akkor még nekik áll feljebb? Legszívesebben lefejelném, aztán mehetne sírva anyucihoz, de sajnos elővennének.

Annak idején nekünk a tanár szent volt. Ha kaptam egy pofont a tanártól mert beszélgettem, otthon kaptam a másikat a fateromtól ugyanazért.

Homofób vagyok? Igen az! Mert mindenhol ezt látni. Már divat lett! Addig nincs bajom velük, míg otthon csinálják. Mindenkinek szíve joga! De! Ne kényszerítsenek már arra hogy még nézzem is! Ne is szóljanak hozzám! Mégis mit mondanál a gyerekednek ha lát két smároló férfit vagy nőt? Hogy is van? Nem Ádám és Éva, hanem Ádám és Béla?

12 ddani 2011. február 28. 19:34

@Lina: kedves Lina, ha eljutok (egyben) egy állásinterjúra, ugyanazt csinálom, mint máskor: ha azt látom, hogy valakit vagy valakiket megaláznak a helyesírásuk, vélt vagy valós homo- vagy heteroszexualitásuk, suk-sükölésük vagy más viselt dolgaik miatt, akkor kiállok mellettük, és inkább odasorolom magam a debilnek mondottak közé, mint hogy arra használjam a tudásomat, hogy másokat pocskondiázzak és lehányjak, lehülyézzek.

inkább az emberi tiszteletet várom el másoktól, mint a megfelelési kényszert a mondvacsinált (ez esetben nyelvi) tekintélynek.

szerintem nagyon visszás dolog "a mai fiatalok" miatt nyavalyogni, meg az életkorra beszólogatni, ezt már fiatalként is így láttam, azóta sem gondolom másképp. mintha olyan nagy érdemünk lenne, hogy az idő múlik, mi meg öregszünk.

11 Lina 2011. február 28. 19:30

@moni79:

Valóban sok mindent tömörítettem egy mondatba, de én legalább ismerem a vesszőt. Ami pedig a könyveket illeti, évente 10 körül van, amit elolvasok. Persze, ha időm engedi. A tisztelet dolgában nem értek egyet. Igenis van, akinek automatikusan kijár, pl.: szülők, tanárok. De a Daninak akkor sem kellett volna így válaszolnia. Remélem ezzel egyetértesz. Részemről ennyi, mielőtt személyeskedésbe menne át a dolog.

10 moni79 2011. február 28. 18:50

Ezek szerint jók lennétek Schmitt Pálnál.

9 bibi 2011. február 28. 18:33

@magnetron:

Alapvetően egyetértek az állásponttal. Grétsy László is valószínűleg egyetértene, de ma már van nyelvészeti PC is: minden nyelvi igényesség magányügy. Ameddig egyáltalán ki lehet találni, hogy a másik mit mond addig minden rendben van. Tkp. azután is minden rendben van, ha legalább ketten értik egymást - akármilyen elfuserált nyelven. Vége van annak a korszaknak amikor a sük-sükölés még "ciki" volt. Nem az!!

Illetve van akiknek az :))

Adjon ez reményt, és gyerekeidet neveld tisztességes magyar nyelvre.

8 El Mexicano 2011. február 28. 18:24

Bocsánat, "vesszőt", természetesen sajtóhiba volt.

7 El Mexicano 2011. február 28. 18:21

Én is 36 éves vagyok, és bizonyos fokig egyet kell, hogy értsek magnetronnal és Linával, már ami a problémát illeti. Korrektor is lévén egy – főként fiataloknak szóló – hírportálon, nap mint nap megtapasztalom, hogy sajnos a mai tizenéves korosztály – tisztelet a kivételnek – egész egyszerűen képtelen egy értelmes, kerek, hibátlan magyar mondatot megfogalmazni (egy hasonlattal élve, sokszor úgy tűnik, mintha egy magyarul tanuló vagy már valamennyire beszélő külföldi írna).

A helyesírási hibák még csak hagyján (nem tesznek egyetlen veszőt sem a mondatba, nem hagynak szóközt az írásjelek után stb.), de sokszor egyszerű, hétköznap használatos szavak jelentését sem értik vagy félreértik, és hülyeségeket írnak le – és persze itt nem a szavak jelentésváltozására gondolok.

Nem tudom, hogy hová vezet ez, de az sem kizárt, hogy amikor ők lesznek annyi idősek, mint most mi, akkor ők ugyanúgy kritizálni fogják az akkori tizenévesek fogalmazását. :)

6 moni79 2011. február 28. 17:59

Vicces, amikor olyan emberek kritizálják a "mai fiatalok" helyesírását, akik maguk sem tudnak helyesen írni, és megkockáztatom, hogy évi 3 könyvél többet nem vesznek a kezükbe. Lina, a helyedben jobban odafigyelnék a központozásra (értsd: vesszők használata), illetve az összetett szavakra. A tisztelet meg szerintem annak jár, akinek a viselkedésében, gondolkodásában van mit tisztelni; nem pedig automatikusan. Nem hiszem, hogy ma a legnagyobb problémát az sms-nyelv terjedése jelentené, ahogy azt sem, hogy 20-30 éve a fiatalok műveltebbek, olvasottabbak lettek volna, mint most.

5 Lina 2011. február 28. 16:06

@ddani:

Kedves Dani!

Bár nem írtad, hogy hány éves vagy, de a hozzászólásból az derül ki, hogy te is a "fiatal debil hülyék" közé sorolod magad, különben nem háborodnál fel. Már csak az idősebbek iránti tiszteletből sem hordhatsz le valakit így. Én lassan 22 éves vagyok és nem bölcsészetet tanulok mégis úgy gondolom, hogy az előtted szólónak igaza van. Már az én korosztályom sem tud helyesen írni, (nemhogy a fiatalabbak) . Ez a rövidítgetés még dob rajta. Kérdem én, mit fogtok csinálni, ha eljuttok egy állás interjúra? Talán kicsit többet kéne olvasni és kevesebbet gépezni, hogy választékosan tudjatok majd beszélni. Ha nem tudnád a tisztelet pedig mindenkinek kijár.

4 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 28. 13:59

@magnetron: Az Ön által emlegetett jelenségek alapjában véve mások, mint amelyekről a cikk szól: ez ugyanis kifejezetten a betűszavakről beszél. (Ilyen szempontből elég szerencsétlen is az ILY "szercsi"-ként való fordítása.)

A tőcsonkolós-becézős alakokról ajánlom korábbi cikkünket: www.nyest.hu/hirek/uzirogi-ubi-suti-miert-becezzuk

3 bibi 2011. február 28. 13:19

Végül is a leírt jelenség jó példa a nyelvészeti hullámelméletre. És kíváncsi lettem, hogy a "WTF" rövidítést, hogy kell kiejteni.

2 ddani 2011. február 28. 13:13

@magnetron: WTF?

talán az ilyen homofób és ifjúsággyalázó felnőttférfi kéne legyen a példakép, ugye? majd pont te mondd meg a fiatal debil hülyéknek. máskor inkább hányjál csöndben, otthon, azzal nem zavarsz senkit.

(amúgy a három felkiáltójel sem épp a túlszofisztikált-kultúrszalonnyelvnáci überstiliszták ismérve, úgymond EPIC FAIL.)

1 magnetron 2011. február 28. 12:22

Hát én egyszerűen hányni tudnék ezektől a rövidítésektől. A "vok" viszi a prímet, illetve a "telcsi", "ismi", "tali" és társai. [moderálva]

Gyakran használom a netet, a szakmám is ehhez kötődik, de ilyen hülye rövidítéseket nem használok. vok? Szóban az egy edény!!!!

"Sussy rendszeresen beszédben is jelzi a kérdőjelet, ha hangsúlyosan kérdez valamit. Például: „Tényleg azt akarod, hogy ezt megcsináljam, kérdőjel?”." - debilitás kezdeti stádiuma. Hogyhogy nem tud hangsúlyosan beszélni? Minek kell kérdőjelet mondani? Esküszöm a tizenévesek egyre hülyébbek.

egy 36 éves informatikus férfi

Információ
X