nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Gerhard Schmidhuber
Tökéletes katona vagy lázadó embermentő?

Bár már a gyilkos kommandó elkezdte felfegyverezni magát, a budapesti gettóba zárt embertömeg mégis megmenekült a lemészárolástól. Valaki a német oldalról valamiért megakadályozta az akciót, s ezzel megmentette közel hetvenezer ember életét. Azt, hogy ki, miért és hogyan cselekedett, pontos források híján máig nem lehet eldönteni. A lehetőségek rövid bemutatásával Gerhard Schmidhuberre emlékezünk.

Wenszky Nóra | 2015. február 11.
|  

A magyar sajtóban 2006 óta bukkan fel gyakrabban Gerhard Schmidhuber, a második világháborúban Budapesten harcoló német vezérőrnagy neve. A História történelmi folyóirat 2006. márciusi számának Disputa rovatában jelent meg ugyanis két történész egy-egy cikke a vezérőrnagyról. Az egyik szerzője Ungváry Krisztián, aki már Budapest ostroma című könyvében is szót ejtett a témáról; a másiké Sipos Péter, az MTA doktora. A cikkek azt taglalták, hogy pesti nagy gettóban élő körülbelül 70 ezer zsidó hogyan, kinek a közbenjárására menekülhetett meg a nyilasok tervezett tömeggyilkossága elől. Míg Ungváry Schmidhuber személyét és jóindulatát emelte ki a történetből, Sipos azt hangsúlyozta, hogy a zsidóságot megmentő eseménysorban egészen az SS birodalmi vezetőjéig, Himmlerig nyúlnak a szálak. A német tisztnek a budapesti zsidóság megmentésében játszott szerepéről már 1946-ban írt Lévai Jenő, majd több történeti munkában is felbukkant. Újabb ismertségét a Históriában megjelent vita hozta meg. A kérdésről azóta több cikk látott napvilágot, elsősorban a Népszabadság hasábjain.

 anchor=
anchor=
(Forrás: Fortepan / Lissák Tivadar / „ title=)

A témáról írott munkák alapján az körvonalazódik, hogy a korszakból származó források alapján biztosan egyelőre nem állapítható meg, hogy pontosan kinek mekkora része volt abban, hogy a tömegmészárlást megakadályozták. Néhány dolog azonban kétségtelen. 1945. január 15-én magyar nyilasokból és rendőrökből, valamint német katonákból álló különítmény gyülekezett a nagykörúti Royal Szállóban azzal a céllal, hogy a pesti gettó lakosságát lemészárolják. Ám a csapat nem jutott el a gettóig, az akciót lefújták. Így az erzsébetvárosi 0,3 km²-es gettóba bezsúfolt zsidóság megmenekült. Ebben magyaroknak és németeknek – közöttük Schmidhubernek –, egyaránt szerepe volt. Ki volt ez a német katonatiszt?

Gerhard Schmidhuber Drezdában látta meg a napvilágot 1894-ben. Az I. világháborúban kezdődött katonai karrierje, ekkor Vaskereszttel tüntették ki. 1920-tól 1933-ig azonban elhagyta a katonai pályát, kereskedelemmel foglalkozott. Később újból egyenruhába bújt, és a II. világháborúban a nyugati és a keleti fronton is harcolt, egyre több kitüntetéssel a mellén. 1944. szeptemberében Budapesten kinevezték a 13. páncélos hadosztály parancsnokának, s néhány hét múlva vezérőrnaggyá léptették elő. 1945. február 11-én, 51 éves korában esett el, a budai Széna tér közeli harcokban.

Gerhard Schmidhuber vezérőrnagy
Gerhard Schmidhuber vezérőrnagy
(Forrás: Wikimedia Commons / Bundesarchiv, Bild 101I-088-3743-15A, Fischer / CC-BY-SA)

Halála előtt néhány héttel azonban Schmidhuber kétség kívül részese volt annak az intézkedéssorozatnak, amely megmentette a pesti gettóba zárt zsidóságot január 15-én. A szovjet csapatok már a Kálvin térnél jártak, a németek is felkészültek a menekülésre. Mi történt ezen a napon a német parancsnokságon?

A beszámolók szerint Szalai Pál, aki a nyilaskeresztes párt rendőrségi összekötője volt, ám a források szerint a párt ellenében dolgozott és Wallenberggel is kapcsolatban állt, kihallgatást kért Schmidhubertől a Városháza pincéjében. Ekkor tájékoztatta arról, hogy mi készül aznap éjjel a zsidók ellen. Szekeres József tanulmánya szerint Szalai nem tudhatta, mi a tervezett akcióról a németek álláspontja – így hatalmas kockázatot vállalt azzal, hogy a katonatiszt elé állt.

Budapest, Városháza 1945 – mi történt a pincében?
Budapest, Városháza 1945 – mi történt a pincében?
(Forrás: Fortepan)

Az biztosnak látszik, hogy Schmidhuber végighallgatta Szalait, aki így számolt be később a történtekről:

„Ezután Schmidhuber, akire az általam előadottak láthatólag nagy hatással voltak, az akcióban résztvevők neveit kérte, amit én át is adtam neki és ekkor Schmidhuber a már fentebb felsorolt személyeket behívatta magához.”

(Szekeres (1997) A pesti gettók 1945 januári megmentése. Bp., Budapest Főváros Levéltára. 116–117. o.)

Abban, hogy Schmidhuber intézkedéseinek hatására az akciót lefújták, minden bizonnyal szerepe volt feletteseinek is. Az, hogy pontosan azon az estén mi történt a Városháza pincéjében, ki kit mikor és mire utasított, egyelőre nem rekonstruálható pontosan. Mint Sipos Péter cikkében rámutat, a magyar zsidók deportálását Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője már 1944. augusztus 24-én megtiltotta. A budapesti csapatok főparancsnoka, egyben Schmidhuber felettese Karl Pfeffer-Wildenbruch volt. Ő – egy tanúvallomás szerint – személyesen Himmlertől kapta az utasítást, hogy a pesti zsidóknak nem eshet bántódásuk.

Budapest, Retek utca az ostrom után – itt halt meg Schmidhuber
Budapest, Retek utca az ostrom után – itt halt meg Schmidhuber
(Forrás: Fortepan / Military Museum of Southern New England)

Bárkinek az utasítására is történt a dolog, a gettóba nem jutottak be a gyilkosok. A gettó bejáratát az utolsó napokban Schmidhuber katonái őrizték. Így megmenekült a gettóba zárt, főleg gyerekekből, nőkből, betegekből és idősekből álló majdnem 70 ezer fős zsidóság. Schmidhuber német vezérőrnagy emlékére – aki a túlélők beszámolói szerint máskor is emberséges döntéseket hozott – már akartak utcát elnevezni és emléktáblát állítani, ám a kezdeményezések sorra megbuktak. Gerhard Scmidhubert cikkünk megjelenésének napja előtt 70 évvel találta el a halálos golyó a Retek utcában. A titkot, hogy hányszor intézkedett emberségből, saját elhatározásból, és hányszor felettesei utasítására, magával vitte a harckocsiárokba, ahová holttestét dobták.

Források, olvasnivalók

Lévai Jenő (1946) A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története. Új kiadás: 2014.

Szekeres József (1997) A pesti gettók 1945 januári megmentése. „A magyar Schindler” – Szalai Pál visszaemlékezései és más dokumentumok alapján. Bp., Budapest Főváros Levéltára

Ungváry Krisztián (1998) Budapest ostroma. 3. kiadás. Bp., Corvina.

Randolph L. Braham (2003) A népirtás politikája. A holokauszt Magyarországon. Bp., Új Mandátum Könyvkiadó.

Ungváry Krisztián (2006) A pesti gettó megmenekülése, 1945 Aki a lelkiismeretére hallgatott: Gerhard Schmidhuber német tábornok. História 2006/3 pp. 30–31. (Az interneten nem teljes változat olvasható)

Sipos Péter (2006) Egy régi legenda “újrafelfedezése” A pesti gettó megmeneküléséről. História 2006/3 pp. 32–33. (Az interneten nem teljes változat olvasható)

Mút-kor (2006) Tanúk igazolják Pest 1944-45-ös német parancsnokát

Dr. Szende István (2007) Egy hiányzó tábla Népszabadság

Heimer György (2014) Schmidhuber tábornok, a gettómentő? Népszabadság

Ungváry Krisztián (2015) A megmenekülés napja Népszabadság

Gerhard Schmidhuber az angol és a német Wikipédián

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X