-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az egykori bori munkaszolgálatosokról írt könyvet Csapody Tamás jogász-szociológus, a hét évnyi kutatómunkát összegező kötet a Vince Kiadó gondozásában jelent meg és egy megírandó monográfia előzménye.
Csapody Tamás a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetében dolgozik bioetikusként, fő kutatási területe az erőszak és az erőszakmentesség. „Ezen belül a katonai szolgálati formákat és a lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadást kutatom” – magyarázta a kutató az MTI-nek, megjegyezve, hogy e tárgykörön belül kezdett el a bori munkaszolgálattal foglalkozni nyolc évvel ezelőtt. „A második világháború idején ez is egy katonai szolgálati forma volt, még akkor is, ha sokan a katonai szolgálat megtagadása miatt kerültek ide” – idézte fel Csapody Tamás.
A bori táborokba mintegy hatezer munkaszolgálatost hurcoltak, a rabok 98 százaléka volt zsidó származású, 2 százalék pedig a katonai szolgálatot vallási okokból megtagadó Jehova Tanúi, szombatisták, nazarénusok közül került ki. Csapody Tamás megjegyezte: a szolgálatot megtagadóknak egyszerre jutott „jobb és rosszabb” sors a zsidó származásúaknál. „Őket magyaroknak tekintették, de mivel a vallási előírásaikat szigorúan betartották, gyakran kerültek életveszélybe” –magyarázta a kutató. Ilyen előírás volt például, hogy nem voltak hajlandók katonai jellegű munkát végezni, esküt, fogadalmat tenni vagy katonaruhát húzni.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Csapody Tamás elmondta: bár a nem zsidók is nagyon rossz bánásmódban részesültek, a zsidó származású foglyok sokkal nagyobb számban haltak meg, különösen a visszaút során. Az elsőnek útnak indított 3600 fős menetből csupán 500-an maradtak életben – emelte ki a kutató, aki hozzátette, a kis egyházak tagjai emberveszteség nélkül tették meg az utat. Csapody Tamás szerint ezt akár a közös halált is vállaló összetartásuknak köszönhették, amely elismerésre késztette a németeket. „Természetesen a megmenekülésükből nem zárható ki a véletlenek szerepe sem” – vélekedett.
A 648 oldalas, 15 térképvázlatot és 46 fényképet tartalmazó könyv első fejezete a bori táborokba hurcolt orvosokról, fogorvosokról, állatorvosokról, felcserekről szól. A szerző bemutatja a történetüket, tevékenységüket táboronkénti lebontásban, de ír arról is, hogy a túlélők később milyen karriert futottak be. A kötethez Csapody Tamás mintegy hetven interjút készített túlélőkkel. „Szombatistákkal sajnos már nem beszélhettem, mert 2005-ben már mind a 18 személy meghalt” – tette hozzá.
A második fejezet Justus Pál szociáldemokrata politikusról szól, aki Radnóti Miklóssal együtt került az egyik bori táborba. A szerző a teljes életútját áttekintette a később a Rajk-perben elítélt politikusnak. Csapody Tamás külön fejezetet szentelt Marányi Ede alezredesnek is, aki a táborok második főparancsnoka lett 1944 januárjától. A szerző bemutatja a kegyetlenségéről, antiszemitizmusáról ismert alezredes rejtélyekben gazdag életútját. „1945 után eltűnt, de végül sikerült feltérképezni a későbbi életét: 1985-ben Fehér Antal néven halt meg 89 éves korában Németországban” – mesélte a kutató, aki a később sofőrként, raktárosként dolgozó táborparancsnokról azt gyanítja, hogy magyar-német kettős ügynökként tevékenykedhetett. A kutató kiemelte: a közhiedelemmel ellentétben Marányi nem tekinthető Radnóti Miklós gyilkosának, de közvetetten felelős az út során elhunyt emberekért. „Parancsba adta, hogy minden kihágást kegyetlenül meg kell torolni. Parancsnokként ő tehető felelőssé a ruha és az élelem hiányáért is” –tette hozzá, megjegyezve, hogy noha feltehetően halál várt volna Marányira, eltűnése miatt a népbíróság végül nem ítélte el.
A negyedik fejezet foglalkozik a Borból indított első menettel, amely az Újvidék-Mohács-Szentkirályszabadja útvonalon haladt Győr, Abda, Mosonmagyaróvár, Burgenland irányába. Utóbbi helyen vagonírozták be a zsidó munkaszolgálatosokat, akik német koncentrációs táborokba kerültek.
„Részletesen foglalkozom az abdai kivégzéssel. Huszonkét ember öltek meg, és rengeteg rejtély övezi, mi történt Abdán” – mondta a kutató. Az ötödik fejezet a bori keret felelősségével, a népbírósági anyagokkal, a felelősségre vonással foglalkozik, míg a hatodik az abdai exhumálásról szól, különös tekintettel Radnóti Miklós holttestének felkutatásról.
Csapody Tamás arról is beszélt, hogy noha fontos korszakot zárt le ezzel a kötettel a kutatói munkásságában, de a Bori munkaszolgálatosok csak egy monográfia előzményének tekinthető. „A munka nem fejeződött be. Adós vagyok magamnak, a szakmának és a túlélőknek azzal, hogy az egész történetet megírjam az elejétől a végéig” – fogalmazott.