-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az előítéletek alakították ki – mondják a polari nyelvről. A londoni meleg kultúra nyelvét ugyanis arra használták beszélői, hogy ismeretlenek és védettek maradjanak a nem feltétlenül toleráns közegben.
Nem készült róla feljegyzés, nem írtak hozzá szótárt, mégis egész közösségek ismerték és használták a polari (más néven palarie vagy palare) nyelvet. Nem egy őserdő-mélyei, civilizációtól elzárt nyelvről van azonban szó – a polari titokzatosságát az adja, hogy szubkultúrák, egészen pontosan a huszadik századi meleg szubkultúra nyelveként volt használatos.
A polarit – számol be a Guardian weboldala – legfőképp Londonban használták, és gyakorlatilag a brit angol nyelv egy szlengváltozataként fejlődött ki. Épp ezért vitatható, hogy egyáltalán külön nyelvként lehetne-e kezelni. Ismerői mindenesetre jórészt a londoni homoszexuális közösség tagjai közül kerültek ki, és elsősorban a huszadik század hatvanas-hetvenes éveiig töltötte be fontos „önvédelmi” funkcióját. Az eklektikusként aposztrofált nyelvváltozatot, írja a cikk, egyfajta titkos nyelvként használták, védekezésként a megbélyegzés ellen.
Huszadik századi formája valószínűleg a West End (London legnagyobb szórakozónegyede) táncos- és kóristafiúi és férfiprostituáltjai szóhasználatához köthető. Elődeiről azonban már korábban is tudhatott ezt-azt a bennfentes: állítólag már a 18. századi – szodómiáért bíróság elé állított melegek – nyelvhasználatáról is készültek bírósági feljegyzések. Ez a szókincs is beépülhetett később a polari mai változatába.
Magát a szókészletet persze soha nem jegyezte le senki. Csupán ismerői adták tovább, tanították meg a szubkultúra tagjainak. Az alapszókincsen kívül pedig a legtöbb kis közösségnek sajátos szókincse is kialakult – írja Paul Baker, a Guardian szerzője. A nyelvet sajátos funkciója azonban anti-nyelvvé tette: hiszen nem az volt a célja, hogy a teljes társadalom ismerje és használja, hanem az, hogy lehetőséget biztosítson egy másféle világkép, nézőpont, realitás leírására. Épp ezért, érvel a szerző, a polari nyelv bona szava nem ugyanazt jelenti, mint az angol good (vagyis jó). A bona annyit tesz: a polari nyelvhasználó értékítélete szerinti jó.
Egyes vélemények szerint ez okozta, okozza a polari hanyatlását is: hiszen nem tud nagyobb teret nyerni. Ugyanakkor azzal is magyarázható a nyelv egyre csökkenő használata, hogy a liberálisabb politikai közeg, a toleránsabbá váló társadalom már nem kényszeríti a közösség tagjait egy mások számára teljesen követhetetlen, szubkulturális nyelv használatára.