A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalomban található különleges intézménynek a szerdán nyíló tárlat a legfontosabb tartalmi egysége. A kiállítás helye a széphalmi épület emeleti terme és annak előtere.

A tárlat alapcélja az, hogy a XXI. század igényeinek megfelelően, a kor technikai lehetőségeit felhasználva gyerekeket és felnőtteket egyaránt megmozgató, ismeretterjesztő, tudományos és kreatív, ösztönző módon, játékos formában mutassa be a nemzeti kultúra alapjának, anyanyelvünknek a titkait, szépségeit és történetét – ismertette Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés fideszes elnöke az MTI-nek.

Az állandó kiállítás méltó párja a közelében álló Kazinczy Emlékcsarnoknak, és az a tény, hogy tárlatnak otthont adó épület egy nemzeti zarándokhely (az Emlékcsarnok és a Kazinczy-sír) mellett várja a látogatókat, még hangsúlyosabbá teszi a bemutató kultúraközvetítő, hagyományápoló, nemzeti öntudatot erősítő jellegét – érvelt.

Az előtér az Európa tér nevet viseli, itt kapnak helyet a magyar nyelv a világban, a magyar nyelv kapcsolata (hasonlóságok és különbségek) a világ nyelveivel és a magyar nyelv rokonítási kísérletei részegységek. Bruegel Bábel tornya című festményének nagyított másolata és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) bemutatása a világ nyelveinek sokszínűségre, ugyanakkor a nyelvek egyenlőségére is felhívja a figyelmet.

A látogató információkat kap a magyar nyelv rokonairól, illetve a magyar nyelv tulajdonságairól. Az olvasnivalót gazdag hang- és mozgóképanyag egészíti ki, amely nyelvi és kulturális rokonaink életébe, népművészetébe ad betekintést.

A látogatót Török Elemér Köszönet mindenért néked című költeménye „kíséri át” a kiállítás második egységébe, a Hungária tér elnevezésű nagyterembe, amely három fő egységből áll. A magyar nyelv múltja szakasz bemutatja a nyelv történelmét, fejlődését; a magyar nyelvemlékeket, külön tárgyalja a rovásírást, és szól a nyelv és az irodalom nagyjairól, az első magyar könyvekről, művekről. Az első „toronyban” egy középkori (a Halotti beszéd idejéből származó) temetési jelenetet láthatnak a látogatók, miközben felvételről meghallgathatják az egykor a sír fölött elmondott beszédet; egy fal menti fülkében pedig egy kódexmásoló figuráját tekinthetik meg. A tájékozódást ismertető összefoglaló szövegek és fogalommagyarázatok, valamint az adott kort és kulturális környezetet idéző tárgyak segítik.

Mindegyik „állomáshoz” tartozik hanganyag, így meghallgatható az első eredetiben fennmaradt oklevelünk, a Tihanyi alapítólevél (1055) szövege is, az iratban említett helynevek egy térképen (Csete Ildikó textilművész alkotása) azonosíthatók.

Az anyanyelvünk életereje kiállításrész bemutatja a nyelv mint fő kultúrahordozó erejét; a magyar nyelv jelképes szövegeit hangban és képben (például Boldogasszony anyánk, Himnusz, Szózat), valamint kitér a retorika és a jelbeszéd témakörére.

A magyar nyelv táji és társadalmi rétegek szerinti tagozódása egység pedig előtárja a tájnyelvek sajátosságait, a nyelvjárást stilisztikai céllal felhasználó szépirodalmat, valamint a névkultuszt és annak tárgyi vonatkozásait. A nyelvjárási toronyban a kilenc nagy magyar tájegység egy-egy jellegzetes szövegét hallgathatják meg a látogatók, a betekintést feliratok és az adott tájegységet bemutató kisfilmek segítik. A kiállítás szemléletesen mutatja be az informatika korának nyelvét, az úgynevezett másodlagos szóbeliséget és írásbeliséget is, az új beszélt nyelviséget: régi és újabb technikai eszközök – rádiók, írógépek, mobiltelefonok, számítógépek – tudatosítják a nyelvhasználatot befolyásoló tárgyi tényezőket.

A kiállítás a Schola ludussal zárul: a régi olvasókönyvek színes sorának megtekintése és a nyelvi humor szemelvényeinek elolvasása után a látogatók nyelvi játékok – mozgásos és számítógépes játékok – kipróbálásával búcsúzhatnak a tárlattól, miközben a falakon képverseket és jeles magyaroknak az anyanyelvről mondott és írt vallomásait olvashatják.