-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Attól még, hogy egy szó nem egy másikból származik, köze lehet hozzá.
Nemrégiben Racskó Tamás a Toró név eredetéről írt. Cikkében megvizsgálta azt a lehetőséget is, hogy a név származhat-e a tarló szó nyelvjárási alakjából. A szöveghez az alábbi megjegyzést fűztük:
A tarló nem a tarol igéből képzett, hanem valamelyik török nyelvből átvett szó, eredeti jelentése ’szántóföld’.
Magdi nevű olvasónk most arra kíváncsi vajon honnan tudjuk ezt. A kérdés jogos, hiszen A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) is csak annyit ír, hogy „A tarol főnevesült igeneveként való magyarázata nem meggyőző.” De vajon miért nem?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A tarol a tar ’kopasz’ főnévből képzett ige, bár ma már nem ’kopaszít’, ’növényeket tömegesen levág’ hanem ’(sportban) győzelmet győzelemre halmoz’ jelentésben használatos. Ez utóbbi valószínűleg a tekében használatos ’(egy dobással) minden bábut ledönt’ jelentésből fejlődött.
A tar csuvasos török jövevényszó jelentése tehát a csupaszsághoz, kopaszsághoz kötődik, ellenben a magyar tarlónak igen korai előfordulásai is ’szántóföld, vetés, gabonaföld’ jelentésben bukkannak fel a 13–14. században. Bár igen korai a ’gabona földben maradt szára’ jelentés is (14. század), a 15–16. században ’kalász’, illetve ’szalma(szál)’ jelentésben is felbukkan. A ’másodkaszálású széna, sarjú’ jelentés csak a 16. század végén bukkan fel, márpedig ha a tarol igéhez lenne köze, minden bizonnyal ez lenne a legkorábbi.
Egy másik tény, ami arra utal, hogy a tarló nem a tarol igéből származik az, hogy maga a tarol ige csupán a 16. század végén bukkan fel a nyelvemlékekben. Az pedig külön magyarázatot igényelne, hogy egy igéből képzett főnév miért bukkan fel hamarabb, ráadásul sok jelentésben, mint az az ige, amiből képezték.
A TESz. ugyan nem utal rá, de elképzelhető, hogy mai tarló szavunknak mégis van köze a tar melléknévhez és a belőle képzett tarol igéhez. Csakhogy nem úgy, hogy abból keletkezett, hanem úgy, hogy a már meglevő tarló szóra hatottak – ezért lett a szó általánosabb ’szántóföld’ jelentése a szűkebb ’learatott szántóföld’ – azaz ’tar, letarolt föld’.